Ilyen munkahelyet még nem látott a világ: egy jazz-zenész megálmodta, norvég építészek pedig megvalósították.
Hóval borított táj, közel s távol csak a víz, a dombok, a csend. Egy olyan hely, ahol mindenki önmagával lehet, egy hely, ami inspirál, egy hely, ami nyugalmat ad. Ilyen a norvég Fleinvaer-szigetcsoporton található épületegyüttes, melynek tervezői egyszerű, kompakt és a számi tradíciókból eredő építészeti megoldásokat fogalmaztak újra. Sőt a házak megálmodója egy norvég szaxofonos volt.
A norvég TYIN tegnestue építésziroda összeállt a szintén norvég Rintala Eggertsson csoporttal, hogy Észak-Norvégiában olyan munkahelyet hozzanak létre, amilyet még nem látott a világ. A projekt megálmodói azonban nem ők voltak, hanem a jazz-zenész és zeneszerző Havard Lund, aki 2004-ben vásárolta meg a területet.
A fordypningsrommet fleinvaer („Fleinvaer különleges szobái”) gondolatával az eredeti célom az volt, hogy létrehozzak magamnak egy olyan munkahelyet, ahol nyugodt körülmények között írhatok. De ahogy múlt az idő egyre erősebb lett bennem az az igény, hogy ezt a különleges ötletet másokkal is megosszam, mások is részt vegyenek benne. Olyan munkakörnyezetet szerettem volna megalkotni, amilyen a világon máshol nincs – meséli Lund.
El kellett telnie néhány évnek, hogy a zenész meséljen elképzeléseiről építész barátainak, akik azonnal megosztották az ötletet a Rintala Eggertson vezető építészével, Sami Rintalával. Utóbbira azért volt szükség, mert akármennyire is gyönyörű a hely, a terepviszonyok kegyetlenek, és kellett egy olyan ember, akinek tapasztalata van hasonló munkakörülmények közötti tervezésben. A csapat összeállt, a cél pedig egy olyan ház megalkotása volt, ahol zenészek és művészek a természeti környezetből ihletet meríthetnek a munkájukhoz, míg az alkotáshoz szobát bérelhetnek a Lund által megálmodott házakban.
Ami a projektet még szebbé teszi, hogy igazi csapatmunkában valósult meg: az építészek a ház megtervezéséhez építészmérnök hallgatókat hívtak az NTNU-ról (Norvég Tudományos és Technológiai Egyetem), velük elkészítették a domboldal háromdimenziós vizsgálatát, igyekeztek úgy tervezni és építeni, hogy minél kevesebb sebet okozzanak a lassú regenerálódású tájban, és hogy ne zavarják meg az állatvilágot sem. A több épületből álló projekt mindegyike a tenger felé néz, és a hajóval érkező művészeket, kíváncsiskodókat rögtön egy szauna várja a kikötőben. A dokk egyik régi váróhelyiségét újították fel, ahol szintén van lehetőség alvásra, de a domboldalon további négy alvótér áll rendelkezésre.
A házak alapjait amennyire csak lehetett, minimalizáltuk, és 15 fokban döntött acéloszlopokkal erősítettük meg. Ebben a konkrét hajlításban a házak jól igazodnak a terep magasságához, így képesek voltunk elkerülni a talaj rombolását – mesélte Yashar Hanstad, a TYIN építésze.
A domb tetején létrehozott épülettel az építészek a számik tradicionális tárolóhelyiségét, a njalla-t értelmezték újra: a fából készült szerkezetet egy acél vázra helyezték el, amelyet Arnt Waaberg (Lund barátja és egyben a projekt tanácsadója), és az NTNU diákjai készítettek.
További információkat a projektről itt találtok.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
