A Hegykőn felépült apartmanház többféle módon is igyekszik a Fertő-táj hagyományait őrizni. Erről szóló cikkünket a 191-es, 2024/3-as lapszámból közöljük.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park szomszédságában járunk, egy olyan szálloda legújabb épületének projektjénél, amelyről elsőre nem mondanánk meg, hogy két régi épület eggyé avanzsálásából született.
A nagy sikerű, hegykői Tornácos Ház szállodától mindössze 150 méterre épült fel a tulajdonosok legújabb fejlesztése. Egy 20 személyes kulcsos apartmanház megépítésébe fogtak, ám nem kezdtek mindent a nulláról. A kiszemelt telken a helyiek által csak Szatmári-háznak hívott épület állt, de megvásárolták a mellette lévő kisebb architektúrát is. Ez a munka így egyszerre prezentál ötletet épületrevitalizálásra a régióban, valamint egy olyan vendéglátást fókuszba helyező épülettípust, mely modernitása ellenére apróbb gesztusokkal igyekszik valamilyen módon mégis kötődni a Fertő-táj hagyományos otthonaihoz.
A település nyugati szélén járunk, a szóban forgó Szatmári-ház mellett pedig állt egy üzletként használt épület és egy rozzant garázs is. Az alápincézett főépületet, valamint az utcafronti kétszintes üzletet meg is tartották, és az összeolvasztás mellett döntöttek. A tervezők Lőke Ferenc és Koller József voltak, akik a két struktúrát egy afféle maszkkal, egy közös pengefallal öltöztették fel és kötötték össze.
Külső szemlélőként a két tömeg ennek ellenére azért még markánsan elkülönül továbbra is. Önálló identitással bírnak – afféle együttes két traktusát látjuk bennük. Kettejük közül a keleti szárny egyértelműen egy népi, tornácos parasztház absztrakt változata. Végletekig leegyszerűsített főhomlokzata mégsem mondható minimalistának egy apró lépés miatt, amely az oromzaton tűnik fel Németh János Kossuth-díjas keramikus, szobrászművész alkotásával.
Szent Flóriánt láthatjuk itt egy oromfülkében, kinek alakja sokszor feltűnt a régi parasztházakon, hogy megvédje a családi fészket a tűzesetektől. A nyugati tömb maszkja ugyan hasonlóan absztrahál, de nem ilyen közvetlen módon. Itt egyszerű sávok sorakoznak vertikálisan a fehér homlokzat felső kétharmadán. Mégis azonnal eszünkbe juttatja a deszkaoromzatokat is, a minta azonban egyszerű, szigetelő anyagból húzott pálcatag sor valójában.
Na de mi a helyzet az álarc mögött? A koncepció fő kérdése a szálláshelyek tervezésének kulcskérdése, azaz a központi lépcső pozicionálása volt. A maszkon túl egy kígyózó gesztussal tulajdonképpen egy ambivalens szerkezet köti össze a két szárnyat, melyeket polikarbonát födém fed csak le. A főépület maszkja mögötti összekötő tér lehetőséget adott ennek a főlépcsőháznak a természetes fénnyel elárasztott kialakítására is ily módon. A kígyózó megoldásnak egy érdekes momentuma, hogy a két nyeregtetős szerkezet találkozása támasz nélkül vonul végig a központi korridoron, valamint a kortárs tornác által formálódó – és a vendégek által igen kedvelt – előcsarnokban.
Az épületegyüttes két hátsó arca már egészen más nézeteket nyújt: a keleti, hajdani üzletépületet sziluettjében folytatták, de üvegszerkezetes struktúrával. Ez a rész az étterem és a bár funkcióját tölti be, és egészen érdekes, ám nagyon egyszerű megoldással dobták fel a lefedését. A kígyózó kiegészítések anyaghasználatához hűen, jelen esetben is a fa szarufák látványa fut a fejünk felett, melyeken áttetsző polikarbonát engedi be szintén a fényt. Alulról azonban átlósan végigvonul egy újabb lécezett réteg is, mely a fényhatásban és térhatásban is ad egy plusz dimenziót – ráadásul költséghatékony módon. A nyugati, apartmanokat rejtő nagyobb traktus hátsó homlokzata szintén az üveggel operál hangsúlyosabban, ám itt az egyes szállások szűk, üvegkorlátos balkonjai nyúlnak ritmikával, hosszan előre egy kis tó és park felé.
E kis kertnek is hagyományokon alapuló története van. Hegykőn szokás volt helyben, a Fertő tó szélén található, jó minőségű agyagból előállítani a téglát. Emiatt az 1960-as években is rengeteg agyaggödör volt tetten érhető, amelyet a helyi gyerekek a feltöltésük után fürdőtóként használtak végül. A hotel parkjában a szauna-ház és e fürdőtó természetesen egy wellness-részleg szerepét tölti be, de oly módon, hogy tulajdonképpen Hegykő agyaggödreinek hagyományát idézi meg mindez szerethető és modern módon.
Tervezés éve: 2012 – 2020
Kivitelezés/átadás éve: 2018 – 2022
Nettó/bruttó alapterület: 425 m2
Építész vezető tervező: Lőke Ferenc (LoBo Stúdió), Koller József (Koller Építész Stúdió)
Belsőépítészet: Borka Andrea, Lőke Ferenc
További képek a cikk végén található galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
