Megnéztük, hogy milyen új létesítményekben küzdenek majd a győzelemért a magyar sportolók Franciaországban, a 2024-es olimpiai játékokon.

Alig ért véget az idei foci európa-bajnokság, máris jön egy újabb világesemény a sportban. Szerencsére a 2024-es, Párizsban megrendezett olimpiára is rengeteg kiváló magyar sportoló szerzett kvótát, akár az egyéni, akár a csapatsportágakat tekintjük. A hivatalos megnyitó július 26-án lesz, ám néhány verseny lebonyolítását már korábban elkezdik (például labdarúgás és kézilabda). Ebben a cikkben bemutatjuk azokat az frissen, az olimpia okán elkészült épületeket, létesítményeket, amelyek magyar szempontból lényegesek lesznek az olimpia ideje alatt.

Aquatics Centre – Vízilabda

Ez a komplexum egyike annak a két létesítménynek, amelyek az olimpiai időszak után is megmaradnak a nagyközönség számára. A Seine-Saint-Denis régióban felépített uszoda egy gyalogoshíddal kapcsolódik a szomszédos Stade de France stadionhoz, ahol egyébként az olimpia záró ceremóniáját is tartják majd.

Az Aquatics Centre moduláris kialakítású lelátókkal rendelkezik, így az olimpia ideje alatt 5000 néző befogadására képes, később azonban ezt 2500-ra csökkentik. A VenhoevenCS architecture + urbanism és az Ateliers 2/3/4 irodák által tervezett díjnyertes létesítmény a magasugrás, a szinkronúszás és a vízilabda versenyszámainak ad otthont. Ez utóbbi számunkra is különösen fontos, hiszen hazánkat a férfi és női válogatott is képviseli Párizsban.

A komplexum 2025 nyarától egyébként nem csak uszodát, de egyéb sportpályákat is magában foglal majd, így egy többfunkciós helyszínről lesz szó, amely a párizsi lakosok szolgálatába áll majd. A tervezés során fontosnak tartották a fenntarthatóságot, ezért igyekeztek minél több természetes alapanyagot használni. Az épület faszerkezetes, a tetején pedig Franciaország egyik legnagyobb napelemfarmját hozták létre.

Belül számos helyen használtak újrahasznosított anyagokat, a lelátók székei például a környéken felszedett műanyag hulladékból készültek. A belmagasságnál igyekeztek nem túlzóan magas konstrukciót készíteni, éppen akkorára méretezték, amely a lelátók felállításának és a versenyek lebonyolításának megfelel, nincs feleslegesen fűtendő/hűtendő légtér.

Vaires-sur-Marne Nautical Stadium – Evezés, kajak-kenu

Ez volt az első olyan létesítmény, amelyet az idei olimpia apropóján építettek fel. Az Auer+Weber+Assoziierte iroda által tervezett komplexum 2019-re készült el, és több részre osztható. A kiszolgáló létesítményekre, a vadvízi evezést körülvevő lelátókra és az egyéb épülettömbökre, amelyek többek közt mádiacentert, orvosi helyiségeket és minden igényt kielégítő edzőközpontot is magukba foglalnak.

Érdekesség, hogy tetőkertet is kialakítottak az célvonallal szemben álló épületeken, így sokkal természetközelibbé tették projektet. A Francia Kajak-Kenu Szövetség egyébként már egy ideje ide helyezte át központját, hamarosan pedig az Evezős Szövetség logisztikai központja is itt lesz. Ezekben a sportágakban az alábbiakért szoríthatunk majd:

  • Evezés: Pétervári-Molnár Bendegúz (férfi egypár)
  • Kajak-kenu: Gazsó Alida Dóra, Csipes Tamara, Rendessy Eszter, Hadvina Dóra (K-4 500m); Nádas Bence, Csizmadia Kolos, Kuli István, Tótka Sándor (K-4 500m); Varga Ádám (K-1 1000m); Adolf Balázs (C-1 1000m); Bragato Giada, Nagy Bianka (C-2 500m); Nádas Bence, Kopasz Bálint (K-2 500m); Korisánszky Dávid, Fekete Ádám (C-2 500m); Takács Kincső (C-1 200m)

Marseille Marina – Vitorlázás

Mivel Párizsban nehéz lenne vitorlás versenyt rendezni, így ezt a számot Marseillben tartják majd az idei olimpián. A Roucas-Blanc Marina átalakult az olimpia kezdetére, a kikötőben 7000 négyzetméternyi új épületet húztak fel Jacques Rougerie vezető építész tervei alapján, valamint 17 ezer négyzetméternyi területet terveztek át. Ebben a sportágban értük szoríthatunk: Vadnai Jonatán és Érdi Mária.

Olimpiai Falu

Itt szintén fontosnak tartották a fenntarthatóságot, így a magyar sportolóknak is szálláshelyet adó Olimpiai Falu a világverseny után egy új városnegyeddé alakul. A párizsi olimpia ideje alatt összesen 15 240 sportoló lakik majd itt, míg a paralimpia idején nyolcezren. Ezek után 2500 lakást alakítanak ki, zömmel szociális bérlakásokat. Ezen felül egy diákszálló, egy hotel, több park, irodaházak, boltok és egyéb kiszolgálóegységek is felépültek itt.

A biodiverzitás szintén lényeges szempont volt, a főépületek tetőszerkezetét például úgy tervezték meg, hogy rovaroknak és madaraknak is élőhelyet nyújthassanak. A kisebb állatoknak pedig átjárást biztosító nyílásokat alakítottak ki az épületekben. A Dominique Perralt főépítész által vezetett projektben sok fát és természetes alapanyagot használtak.

+1: Grand Palais –  Vívás, Taekwondo

A Champs-Élysées-n található híres épület egy kicsit kilóg ebből a felsorolásból, hiszen nem új építésű. A Grand Palais 1900-ban készült el, azóta azonban hányattatott sorsa volt. Néhány éve viszont elkezdődött a felújítása a Chatillon Architectes iroda tervezésében. Az olimpia kezdetére a főhajó teljesen megújult, így itt rendezik majd a vívás és a taekwondo versenyszámokat. Az épület egyéb részei azonban csak később újulnak meg, a munkálatok tehát az olimpia után is folytatódnak. Ezekben a sportágakban nekik szurkolhatunk majd:

  • Férfi kard csapat: Decsi Tamás, Gémesi Csanád, Szatmári András, Szilágyi Áron
  • Férfi párbajtőr csapat: Andrásfi Tibor, Koch Máté, Nagy Dávid, Siklósi Gergely
  • Női kard csapat: Battai Sugár Katinka, Márton Anna, Pusztai Liza, Szűcs Luca
  • Tőr egyéni: Dósa Dániel, Pásztor Flóra
  • Párbajtőr egyéni: Muhari Eszter
  • Taekwondo: Salim Omar (férfi légsúly), Márton Viviana (női váltósúly), Józsa Levente (férfi pehelysúly)

Forrás: Olympics.com, Wikipedia / Nyitókép: MTI / Illyés Tibor




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Japán önbecsülés, olimpia és építészet

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését és erejét.

Puskás, a bizarr anime figura

Puskás, a bizarr anime figura

Foci helyett a lovaglás és a vízilabda a különleges képessége, és szamurájkardot visel.

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Az 1964-es tokiói olimpia visszaadta Japán önbecsülését, mindez azonban nem ment volna az építészet nélkül

Japán újjászületésében és annak megmutatásában elvitathatatlan szerepe van az építészeti tervezésnek.

Hirdetés