Önfenntartásra tervezett városi toronyház lehet a jövő élelmiszerhiányának gyógyszere.
Az olyan kreatív és zöld munkáiról, mint például a zsindelyes erdei csőházakról ismert osztrák Precht, ismét formabontó ötlettel áll elő. A The Farmhouse elnevezésű projekt tulajdonképpen a megtestesült Precht-szellemiség: természetes alapanyagokat használó, zöld építészete az összes eddiginél több teret ad a növényeknek. Az egymásra helyezett tojástartók halmazára emlékeztető városi toronyépület koncepcióterve az önfenntartó, ökológiai jövő megteremtését célozza.
A háromszög alakú, moduláris elemekből álló tömb visszahozza a városi ember életébe az önellátás lehetőségét. Fei és Chris Precht, valamint csapatuk a fenntartható élet megvalósításához a függőleges kertépítés elvét alkalmazza. „Úgy gondolom, a mentális és fizikai kapcsolatot is elveszítettük környezetünkkel. Reménykedem, hogy talán ez a projekt lesz az, ami visszakapcsol minket a természet körforgásába” – osztja meg gondolatait Chris Precht.
A ház szerkezetét alkotó keresztlamellás fa fenntartható, olcsó építési alapanyag: a betonnal ellentétben nem termeli, hanem – természetéből fakadóan – megköti a levegő szén-dioxid tartalmát. A moduláris darabok mindegyike három részből áll: a belső ad helyet a villamos és gépészeti elemeknek, a külső a kertészeti és vízcsatlakozásnak, míg a középső réteg maga a struktúra és a rajta lévő szigetelés.
Az egységek külső rendszere funkció szerint eltérő: van, amelyiket a táptalaj nélküli, hidroponikus növénytermesztéshez terveznek, van hulladékgazdálkodást szolgáló, de akad olyan is, amit a fenntarthatóságot szolgáló napelemekkel szerelnek fel. A családok nagyobb, tetszőleges számú blokkból álló, akár többszintes farmlakást építhetnek maguknak. A háztömb földszintjére beltéri élelmiszerpiac költözik, a gyökérzöldségeket az ide tervezett pincékben tárolják majd. Ugyanitt az élelmiszerhulladékot átalakító komposztálókat is felállítanak.
A lakások földszintjén közös légterű konyha és nappali található, a felső szinten pedig a sátorformájú háló kap helyet. A torony külső lakásaihoz erkély is tartozhat, a legkisebb, 2.5 négyzetméteres balkonos hajlék mindössze 9 négyzetméter beltérrel rendelkezik. A növénytermesztéshez közösségi és magántulajdonú kerteket alakítanak ki. A növények a lakások közötti V-alakú zónákon át kapnak természetes fényt és szellőzést. A torony végső magassága elméletileg nincs korlátozva, hiszen a keresztlaminált fa anyagvastagsága változtatható – a fa használatának csak a nemzeti, helyi szabályzás szab határt.
A Precht saját példájából kiindulva találta ki, és tervezte meg a The Farmhouse projektet. A stúdió két éve költözött Ausztria magasan fekvő hegyvidéki területére, ahol maguk termelik meg az általuk elfogyasztott élelmiszert. „Most a hálózaton kívül élünk és dolgozunk, és igyekszünk olyan önellátóak lenni, amennyire csak lehet. Az élelmiszer nagy részét mi termeljük meg, míg a hiányzó termékekhez a szomszédainktól jutunk hozzá. (…) Ma már teljesen máshogy állunk az élelmiszerekhez. Tisztában vagyunk azonban azzal is, hogy ez az életforma nem illik mindenkihez. Ezért ötletelünk olyan terveken, amelyek lehetővé teszik az élelmiszertermelés beáramlását a városokba” – fogalmazza meg a Precht törekvéseit Fei Precht.
Forrás: Parametric Architecture
További képek és rajzok a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
