Ritka pillanat a hazai kortárs építészetben, amikor minden a helyére kerül.
Ritka pillanat a hazai kortárs építészetben, amikor minden a helyére kerül. Minden alatt most nem holmi költői túlzást, hanem valóban mindent kell érteni. Adott a táj, a meg-művelt föld, az épületek és a helyükre kerülő emberek. A Nagy-Eged hegy lábánál, Almagyaron az érseki szőlőbirtokon jártunk.
Kezdjük a barátságnál. Csutorás Ferenc családja generációk óta borászkodik Egerben. Rendkívül elkötelezett lokárpatrióta, nagy tudású szőlősgazda, aki a technológiai mindenhatósága helyett a hagyományban, a kézműves, naturális borkészítésben hisz. Ez a hozzáállás vezérelte abban is, hogy az egykori és elpusztult érseki birtok néhány tőkéjét megmentve és új kordonos telepí-téssel gyönyörű dűlőt hozzon létre Almagyar-dombon. Ihletett hely ez, ahonnan körülnézve északon a Bükk csúcsai húzódnak a horizonton, délre kilátás nyílik az Alföldre. Csutorás társául fiatalkori barátja, Mészáros Péter grafikus, illetve a néhány éve a környékre költöző Csernus Imre pszichológus szegődött. Így hárman vágtak bele az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok felvirágoztatásába, aminek építészeti elemeit nemrégiben adták át.
Borkempingnek hívják a megbízók azt a három „kunyhóból”, apró medencéből, fedett kóstolóteraszból, kommunális helységből álló birtokközpontot, amit hosszú évek egyeztetései, finomításai során Gereben Péter, Marián Balázs építészek és munkatársaik hoztak tető alá. Nem véletlenül használom a „kunyhó” szót, hiszen a három önálló szállásépület morfológiai, szerkezeti archetípusa az Eger-környéki szőlőkben imitt-amott még látható lábas kunyhó volt. Archaikus alapforma, archaikus szerkezetek, amelyek nagyon is illenek ehhez a helyhez, ugyanakkor a tervezőknek mégis sikerült kortárs ízekkel gazdagítani a koncepciót. Így a finom, pontszerű, szinte tűhegynyi beavatkozás a dűlőbe, a laza, szórt kompozíció, az összetolt tetősíkokra emlékeztető teraszfedés, a dűlő felső csücskén nagyszerű dramaturgiai érzékkel elhelyezett léckilátó rendkívül szerves összképet ad.
Alulfogalmazott. Ez a kifejezés az, amit a szó legpozitívabb értelmében szeretnék használni erre a beépítésre, tervezési attitűdre. Olyan fogásokat értek ezalatt, mint a hosszas kísérletezéssel, mintegy 20 méter próbafalazat felépítésével kidolgozott, a helyi tufa őrleményét újrahasznosító, döngölt technikával, porózus textúrával létrehozott betonfalak.
Továbbá a garázskapu-szerkezettel mozgatott, szinte egész szélességében a tájra nyitható „fal”, a tetők lemezfedése, átszellőző faszerkezetei, vagy a kunyhók kültéri zuhanyzóinak keresetlenségei. Ugyanakkor olyan részletek nagyon is rámutatnak a tervezők jelenlétére, mint a kilátó lécezése, ami lépcsőzés közben nem engedi a körbetekintést annak érdekében, hogy a panoráma szinte kirobbanjon a kilátó tetejére érve. Vagy az a tudatosság, ahogyan a terasz padlójának szintjét csak annyira emelik meg a tervezők, hogy a tőkék felett éppen elláson a vendég, ugyanakkor a növényeket minél közelebb érezze magához. De említhetnénk azt is, ahogyan a terasz mellett meghagytak egy pár akácfából álló kicsi ligetet, a lombkoronák árnyékában alatt sátrazni jó, ugyanakkor a fák magassága finoman szelídíti a terasztető magassági viszonyait.
Érezni a kompozícióban, hogy a helyiek nem formavíziókból indultak ki, hanem olyan téri helyzeteket kerestek, ahonnan a tájjal valódi kapcsolatba kerülhet az, aki erre jár. Mint ahogyan rátaláltak a szőlőtőkére, majd a dűlőben helyet találtak a növényeknek, úgy kerestek és találtak helyet az épületeknek is. Úgy mesélték, hogy a régi érseki tőkék termésének fajtája titok marad, pontosabban túl bonyolult volna meghatározni immár a típusát. A természet, a kultúra, az idő így rendezte el, és ez így is van jól. A dolgok a helyükre kerülnek. Ez a titok.
Szöveg: Martinkó József
Építész: Gereben Péter, Marián Balázs
Fotó: Frikker Zsolt
Megbízó: Csernus Imre, Csutorás Ferenc, Mészáros Péter
Tervező munkatársak: Álmos Gergely, Mezey Tamás
Dűlő terület: 3,5 ha
Beépített terület: 230 m2 (borterasz, kunyhók, medence, kilátó)
Szőlő telepítés: 2007-2012
Építés: 2012-2014
A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2014/05-ös lapszámában.
Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 113 - 2014/05. lapszámában
A lapszám tartalmából:
Megjelent az OCTOGON 113. száma, egyéb más mellett benne: az almagyari Borkemping és Borterasz (címlapsztori), gazdag melléklet az alakuló és már megépült hazai sportlétesítményekről.
Megnézem Előfizetek
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
