Interjú Anders Lonkával Budapest talán legizgalmasabb városfejlesztési koncepciójáról.

Budapest talán legizgalmasabb városfejlesztési koncepcióját ismerhette meg a közvélemény néhány héttel ezelőtt. A városvezetők, újságírók, építészek és urbanisták számára azért is rendhagyó volt a BudaPart városrendezési tervének (masterplan) megismerése, mert idehaza szinte egyedülálló módon külföldi építészirodát bízott meg azzal a hazai tulajdonú Market Csoport és a Constellation Hotel Holding, hogy egy összességében 54 hektáros, de 65 százalékban park- és vízfelülettel rendelkező terület beépítési koncepcióját megalkossa. A 2006-ban alapított dán ADEPT építésziroda vezető tervezőjét és társalapítóját, Anders Lonkát kérdeztük egyebek mellett a tervezési folyamat első üteméről. 

Martinkó József: Be tudnád mutatni, kérlek, magadat és az irodát?
Jelenleg tizenöt fős az irodánk, de hárman, régi barátok alapítottuk meg a stúdiót. Először az egyetemen találkoztunk, később különböző országokban tanultunk és dolgoztunk végül 2006-ban alapítottuk meg az ADEPT-et. Az elmúlt tíz évben egy kicsi építészirodából mára az egyik meghatározó fiatal koppenhágai irodává fejlődtünk.

Hol tanultad az építészetet?
Az aarhusi építészeti egyetemen tanultam, miként a többiek is (Arkitektskolen Aarhus – szerk.), később pedig Rotterdamban, New York-ban és Berlinben szereztünk gyakorlatot. Sok dán kollégánk van jelenleg, de természetesen a világ minden részéről érkeztek hozzánk építész munkatársak.

A BudaPart esetében, hogyan ment a kiválasztási folyamat?
Ahogy én tudom, első körben tizenhét irodát hívtak meg a beruházók portfólió-megtekintésre, ezután 3-4 irodát hívtak meg Budapestre, hogy prezentálják a várostervezési elképzeléseiket, beszéljenek arról, hogy miképpen is állnának hozzá a feladathoz. 

Elég csak a világhírű dán BIG-re (Bjarke Ingels Group – szerk.) vagy a dán építészek kínai projektjeire gondolni, hogy megfogalmazódjék a kérdés: Mi a fiatal, dán építészet titka?
Nagyon erős iskoláink vannak Dániában. Két építészeti egyetem is működik és mind a kettő nagyon magas színvonalat képvisel. Mivel rengeteg az építészhallgató – és így az építész is – nagyon sok pályázat is van. Az egyetemet végzettek körében van a legnagyobb munkanélküliség Dániában, 22-25 százalékos, tehát az építészek körében is elég nagy a munkanélküliség, ami kemény versenyt és kiválasztást jelent. Helyileg is nagyon nagy a verseny, és a helyi pályázatok egyben jó gyakorlati terepet is nyújtanak ahhoz, hogy nagyon jó eredményeket érjenek el az építészek a nemzetközi szinten is. Mindeneken fölül persze Dániában elképesztően erős hagyománya van az építőművészetnek és a design kultúrának.

Gondolom, ehhez hozzájárul az is, hogy Koppenhága egy multikulturális, nyitott közeg és ez a nyitottság az irodák működésében, gyakorlatában is tükröződik
.

Igen, vannak nagyvárosok, melyek hatalmas vonzást jelentenek Európában. Tíz-tizenöt évvel ezelőtt mindenki Londonba vagy Berlinbe költözött, de most szerintem Koppenhága válik egyre inkább kulturális centrummá Európában. Itt rengeteg érdekes iroda van. Dániába, így a különféle irodákba sok tehetséges fiatal építész jön a kontinens legkülönbözőbb részeiről. Naponta öt-tíz új jelentkezés érkezik az irodánkba.

Néhány évvel ezelőtt Velencében, az építészeti biennálén a dán építészet, pontosabban a dán építészet globális megjelenése volt az egyik kiemelt téma. A BIG rengeteg projektet mutatott be Dániától az USA-n át Kínáig. Egy nagyon kicsi ország rengeteg helyre exportál építészetet. Jó prezentáció volt arról, mi is a dán építészet ereje és mik a lehetőségei. Most Budapesten vagyunk. A BudaPart koncepciója lenyűgöző, illetve biztosan sokan gondolják majd azt, hogy a masterplan kulcspontja a magasház megépítésére vonatkozó elképzelés. Ez a ház valóban egyedi lenne Budapesten.
A terv kulcspontja igazából nem a magas épület. Hanem éppen fordítva, ugyanis egy magasház megépítésének több sarokköve van, amikből logikusan következhet akár egy magasház megépítése is. Dánia valóban kicsi területű ország, ezért nagyok a tapasztalataink a nagy sűrűségű, ugyanakkor élhető és természetközeli lakókörnyezet megalkotásában. Sok tapasztalatunk van abban is, hogy egy-egy intenzív fejlesztés az egész városra pozitív hatással lehet, nem csak a közvetlen szomszédságára. Mi itt egy olyan városrészt képzeltünk el, ahol jó élni, ahol kiegyensúlyozottak a szomszédsági viszonyok, organikusan egymásra épülnek a különféle funkciók és valódi városi működést tapasztalunk. A célunk tehát nem egy egyedülálló építmény létrehozása, hanem egy élhető, vízparti városrész megalkotása volt. Amikor ezt a szituációt elemeztük, majd kiértékeltük az eredményeket, akkor éreztük annak a fontosságát, hogy a beépítés kifusson a Dombóvári útig, vagyis egy nagy közösségi infrastruktúrával érintkezzen. Ez teremtette meg végül azt a helyzetet, amibe akár egy magasház is beilleszthető. 

Budapesten a magasház téma inkább kulturális kérdés, mintsem mérnöki. Buda és Pest topográfiája okán itt a sajátos városi formakészlet került egyensúlyba, amit nem volna okos megbolygatni. A 2000-es évek vége magasház vitájának eredményeként végül született egy konszenzus, hogy a Hungária gyűrűn kívül építhetnek magasabb házakat. A Lágymányosi-öböl a Hungárián kívül van.
Koppenhága és Budapest között sok hasonlóság van, ezért is volt előnyünk a többi építészhez képest. Nekünk is van történelmi belvárosunk sok gyönyörű régi házzal és kevés magas épülettel. Szerintem ennek elegendő alapnak kell lennie, legalább ahhoz, hogy beszélgessünk erről a kérdésről. Budapest is olyan kihívások előtt áll, mint Koppenhága. Sok ember kiköltözik a belső magból és egy fenntarthatatlan városi struktúra van kialakulóban. Emiatt fontos, hogy más irányokba is nyissunk a fejlesztések terén. Végeredményben a magasabb épületeknek egy erről a változó településszerkezetről, változó városi kultúráról és életmódról szóló eszmecsere részévé kell válnia.

Fejlesztő: Property Market Ingatlanfejlesztő Kft. Megvalósítás: Market Csoport
Masterplan: ADEPT (Anders Lonka, Martin Lauresen, Martin Krogh)

A cikk nyomtatásban megjelent az OCTOGON magazin 2016/4-es lapszámában. 

Ez a cikk nyomtatásban is megjelent az Octogon magazin 128 - 2016/4 . lapszámában

A lapszám tartalmából:

Pécsi Állatkert, Velencei Biennále, Széll Kálmán tér, Mád, ADEPT


Megnézem Előfizetek



Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

A városok titkos tartalékai

A városok titkos tartalékai

Rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánították a BudaPart városnegyed fejlesztést a Kopaszi-gátnál.

Egy épület arca - Muhari Csillával beszélgettünk a homlokzattervezésről

Egy épület arca - Muhari Csillával beszélgettünk a homlokzattervezésről

Muhari Csilla, a Facade Design & Building egyik alapítója azt tűzte ki célul, hogy olyan homlokzatokat tervezzen, amivel formálja környezetét.

Már az ötödik lakóépületet adták át Budapest legmodernebb városnegyedében

Már az ötödik lakóépületet adták át Budapest legmodernebb városnegyedében

Az újabb nemzetközi elismerést nyert BudaPart városnegyedben.

Hirdetés