2017 január 22.
 

Kassák Múzeum: Tettek ideje

A Kassák Múzeum tisztelettel meghívja Önt következő programjára:

Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban 3.
Megnyitó: 2016. január 25. (szerda), 18.00

A kiállítást Bass László szociológus, a Szociopoly társasjáték alkotója nyitja meg, és bemutatkozik a Közélet Iskolája kutatócsoport.

A kiállítás megtekinthető: 2017. január 26. - április 2.

„Mindig csak a szavak, és megint csak a szavak, eltanácskozzátok az egész életet. Mikor van itt a tettek ideje, ha nem ilyenkor?!”

Kassák Lajos: Angyalföld. Budapest, Magyar Helikon, 1958.
A Kassák Múzeum és a Közélet Iskolája részvételi alapú kiállítása a huszadik század elejétől az 1989-es rendszerváltásig terjedő időszak lakhatásért folytatott küzdelmeit tekinti át, bemutatva az érintettek közös cselekvési stratégiáit, a megélhetésért folytatott praktikáikat, megoldási kísérleteiket és önszerveződésüket. 

Kassák Lajos művészeti tevékenysége mellett sokrétű kultúraközvetítő és közéleti szerepet is játszott. Ennek nyomán a Kassák Múzeum 2012-ben megkezdett Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című kiállítási és kutatási programjában nagy teret biztosít a szociálisan érzékeny témák és művészeti projektek bemutatására. Ebbe a sorba illeszkedik a Tettek ideje. Lakhatási mozgalmak a 20. században című kiállítás is, melyet a Közélet Iskolája közösségi oktató- és kutatóközponttal együttműködésben valósítottunk meg. 

A kiállítás közvetlenül is kapcsolódik Kassák Lajos munkásságához. Önéletrajzi regénye, az Egy ember élete szuggesztív erővel jeleníti meg a túlzsúfolt bérházak világát és a korszak olyan eseményeit, mint az általános választójogért folytatott küzdelmet, a lakbérsztrájkokat, az 1919-es őszirózsás forradalmat vagy a Tanácsköztársaságot. Kassák Angyalföld címmel önálló művet szentelt a lakásbérlők harcának, melyből a címként választott idézet is származik. 1928-ban alapított Munka című folyóirata és köre a társadalmi egyenlőtlenségek feltárására fókuszált és a szegénységben élők emancipációján dolgozott. A kör szociofotó csoportja számos, a kor lakhatási körülményeit dokumentáló fényképet készített, melyeket részben bemutatunk a kiállításon.

A Közélet Iskolája a kirekesztésben élő emberek aktív társadalmi részvételét támogatja. 2015-ben kutatást indítottak hajléktalanságban és lakhatási szegénységben élők részvételével. Azt vizsgálták, kik és milyen módon szerveződtek Budapesten azért, hogy a társadalom széles rétegei a kor elvárásainak megfelelő, emberhez méltó körülmények között élhessenek. Ráirányították a figyelmet napjaink azonos célú törekvéseire és az aktuális lakhatási problémákra. A kutatás eredményeit egy utazó kiállítás és számos műhelybeszélgetés keretében tárták a nyilvánosság elé szociális és közösségi intézményekben és köztereken, hogy elérjék azokat, akiknek ma is hasonló nehézségekkel kell szembenézniük.

A Kassák Múzeum munkatársai és a Közélet Iskolája kutatói 2016 januárja óta közel egy éven át intenzív közös munkát folytattak, hogy bemutassák a tömeges lakhatási problémák megoldására törekvő közösségi és önszerveződő kezdeményezéseket. A kiállítás kuriózum abban a tekintetben, hogy nem múzeumi szakemberek válogatását láthatjuk, hanem a hajléktalanságot megtapasztalt kutatóinkkal közös  munka során kristályosodott ki a kiállítás koncepciója és a dokumentumok bemutatási módja.  A célunk tehát az volt, hogy a társadalom peremén élők szemszögéből láttassuk a szegénységet, kiemelve a megélhetésért folytatott praktikákat, a közös cselekvés és az önszerveződés történeti példáit.

Fontos hangsúlyoznunk, hogy a városi szegény családok, a munkanélküliek, alkalmi munkások életmódjáról, mindennapjairól kevés dokumentum és fénykép állt rendelkezésünkre. A médiaképeken pedig a szegénységben élők könnyen a borzongás, a sajnálat vagy az egzotikum tárgyai lettek. A társadalom alsó rétegeiben keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy fényképeken vagy naplókban örökítsék meg az általuk megélt eseményeket.  Ennek példái többek között Gönci Sándor 1932-ben készült felvételei, melyek egy Pesterzsébet határában élő bódélakó család életét mutatják meg.  Az 1956-os tömeges lakásfoglalásokat Tóth Eszter Zsófia történész közreműködésével készült hangjáték dolgozza fel, melyet a kiállítást létrehozó csoport tagjai adnak elő. A rendszerváltás optimizmusát idézi fel a Nagy Bandó András által megőrzött notesz, ami az 1989-1990-es tél hajléktalan tüntetésein rész tvevők portréit rejti. A személyes történeteket és az érintettek által létrehozott anyagokat olyan, a szociális problémák iránt érzékeny fotográfusok és értelmiségiek képei egészítik ki, mint Escher Károly, Müllner János, Benkő Imre, Csoszó Gabriella és Erdei Krisztina. 

A kiállítás létrehozói
Közélet Iskolája részéről:  Csécsei Ilona, Csengei Andrea, Palotai Magdolna, Szombathy Károly, Udvarhelyi Éva Tessza
Kassák Múzeum részéről: Csatlós Judit, Őze Eszter
Kurátor asszisztens: Horváth Kitti
Kiállítás design: Thury Lili

forrás: sajtóközlemény

MAGAZIN

építészet

design

trend

SZERKESZTŐI AJÁNLAT

2016 január 19.

Ikrek hegye - Családi házak Budapest szélén

Az ikerség inkább erős kapcsolatot feltételez, mintsem egyformaságot, ha létezik egyáltalán az építészetben vagy az életben egyformaság. 

Telepi srác - Családi ház Kelenvölgyben

Szokott sétám közben szemet szúrt egy különös, érdekes épület: a környék szorosan egymás mellé épült családi házaitól merőben eltért.

2015 december 02.