• 2016-03-01 14:25
  • Tér

TREND V.: MIKRO-MULTIK

Az ötödik TREND a Mikro-Multi kultúra. 


HOGYAN SEGÍTI A KAPCSOLATOKKAL ÁTSZŐTT VILÁG AZ EGYÉNI KAPCSOLATOK KIALAKÍTÁSÁT?

A modern munkaerő jellemzője a határok nélküliség, az emberek folyamatos mozgása, valamint az aktuális feladatok földrészeken és országokon átívelő elérhetősége a virtuális felhőn keresztül. Mindez a független dolgozók – szabadúszók, önálló vállalkozók, tanácsadók és szerződéses vállalkozók – gyarapodását, a start-upok és az egyéni vállalkozások fellendülését vonja maga után. Az otthoni irodákon és az internetkávézókon kívüli, munkavégzésre alkalmas helyek igénye egy új munkahelyi kategória kialakulását eredményezi, amit a designnak is követnie kell.

kép © Kinnarps

MUNKA ÉS MAGÁNÉLET ÖSSZEOLVADÁSA
Az állandóan mozgásban lévő munkaerő

A fizikában az anyag halmazállapota az anyag által felvett, jól megkülönböztethető formákat jelenti – szilárd, folyékony, légnemű vagy plazma. Digitális világunkban a kreatív osztály felemelkedésével párhuzamosan munkamódszereink szilárd helyett, egyre inkább folyékony formát öltenek: az információ egyenletes gondolatfolyamként áramlik a digitális csatornákon. Ez nem csak a nagyobb szervezetekre igaz, ahol a dolgozóknak nagyobb szabadságuk van a munkavégzés helyszínét illetően. Ebben a „mikro-multinacionális” mozgalomban, élen járnak azok a kisvállalkozások, szabadúszók és vállalkozók, akik egy lépéssel a nagy szervezeti struktúrák előtt úttörő szerepet vállalnak az együttműködési célú és alternatív munkahelyek kialakításában. Ennek nyomán a hagyományos irodák jelentősége csökken, így egyre népszerűbbé válnak az együttműködési céllal kialakított terek és az ingyen wi-fi-t kínáló kávézók.

Ugyanakkor annak ellenére, hogy a munkaerő egyre kisebb egységekből áll össze, az emberek továbbra is igénylik a közösséghez tartozást és ha erre innovatív designnal tudunk választ adni, az mindenki számára előnyös. Az IBM Beehive
nevű kezdeményezése is figyelemre méltó megoldás: ez egy internetes közösségi hálózat, amely egyaránt lehetővé teszi
a szakmai és személyes kapcsolatok elmélyítését az IBM dolgozói számára.

Az elmúlt évtizedben számos vállalat vezetett be különböző együttműködési sémákat és közösségi gazdasági modelleket a „likvid” munka- és életszemlélet mentén, különböző kedvezőbb és kevésbé kedvező következményekkel. Az előnyök közé sorolható a határozottan nagyobb rugalmasság és a széles körű tehetségállomány. A hátrányok között említhető, hogy ez az újfajta, áramló munkaerő jóval kiszámíthatatlanabb és igen gyorsan változik. A likvid munkaerő ugyanakkor minden előnyével és hátrányával együtt egyértelmű hatással van társadalmunkra, ami új tervezési megoldásokat igényel a mikromulti szellemi állomány igényeinek kielégítéséhez.

kép © Kinnarps

TEREMTSÜNK TEREKET BÁRHOL ÉS BÁRMIKOR

→ ÚGY VÉLEM ÉS ŐSZINTÉN REMÉLEM, HOGY A JÖVŐ MUNKAHELYEIN AZ EMBEREK NEM FOGJÁK ELSZIGETELTEN ÉREZNI MAGUKAT. AZ ÉN ELKÉPZELÉSEIM SZERINT A MUNKAHELY EGYFAJTA KÖZÖSSÉG.
LUCA NICHETTO – A LUCA NICHETTO DESIGN STUDIO TERVEZŐJE

A KÁVÉZÓI DOLGOZÓ
„Hová tűntek a dolgozók?” – kérdezhetjükegy modern irodába lépve. Valójában egyszerre jelen is vannak, miközben még sincsenek. Különböző okok miatt a mikro-multi trend alapvető jellemzője az átjárhatóság a különböző terek között és a hagyományos, íróasztalhoz kötött munkavégzés határainak ledöntése. A távoli munkavégzés lehetőségeinek száma folyamatosan növekszik, amely várhatóan a jövőben tovább folytatódik. 2013-ban az Egyesült Államokban 3,3 millió ember dolgozott távmunkában, ami az egyéni vállalkozókat és a fizetés nélkül dolgozó önkénteseket nem is foglalja magában. A tanulmányok emellett azt mutatják, hogy a távmunka jelentősen fokozza a dolgozók tudatosságát, motivációját és hatékonyságát.

A Gallup szerint a távmunkások elkötelezettebbek a helyi dolgozóknál. A jövőben mindennapos lesz kollégáinkkal a virtuális világban folytatott munkavégzés – hatáskörökön, telephelyeken, üzleti egységeken és kultúrákon átívelve. A távmunka előnyei: változatosabb munkakörnyezet, jobban kézben tartható a munka és a magánélet közötti egyensúly, rugalmasabb munkaidő, kisebb stressz, nincs ingázás, jobb technológiai ismeretek. Szükség van ugyanakkor olyan platformokra és struktúrákra, amelyek lehetővé teszik és támogatják a határok nélküli együttműködést.

A design alkalmas erre a feladatra. A San Francisco-i Citizen Space például a Google-hoz hasonló légkört teremtett – nyitott terekkel, otthoni konyha-nappalit idéző területekkel, egyéni vállalkozókra, tanácsadókra és legfeljebb négyfős kiscsoportokra szabott környezettel. Egy másik példa a houstoni START közösségi munkahely, amely a technológiára fókuszálva számos különböző iparágból vonzza a szakembereket.
A START szakmai és üzletfejlesztési rendezvényeket és workshopokat szervez, valamint iparági tanácsadókat is biztosít tagjai számára. A munkaterület kialakítása mindig is fontos vállalatirányítási szempont volt, azzal a célkitűzéssel, hogy a munkatársak ideális körülmények mellett végezhessék aktuális feladatukat. A munkaterületek virtuálissá válása új tervezési kihívásokat eredményez – legyen szó egy otthon, vagy egy kávézóban ülő dolgozó felügyeletéről az igen átfogó és holisztikus megközelítést igényel mind az analóg, mind a virtuális világot illetően. A mikro-multi és a likvid munkaerő megjelenésével a munkahelyek és maga a munkavégzés is bizonytalanabbá válik. A „prekariátus” kifejezést használják arra a csoportra, melynek tagjai nem rendelkeznek biztos munkahellyel, alkalmi munkákból élnek, gyakran hiányos szerződéssel dolgoznak vagy kénytelenek ügynökségeken keresztül közvetett munkaviszonyban munkát vállalni. Nagy-Britanniában például a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdasági válság kezdetétől 2013-ig 10%-kal emelkedett az önfoglalkoztatottak száma, a munkaviszonnyal rendelkezők teljes létszáma pedig 434 000-rel csökkent.

Ezzel egyidejűleg az önfoglalkoztatottak 42%-a nem otthonról dolgozik. A prekariátus nem feltétlenül fizikai dolgozókból álló munkásosztályt jelent. Tagjai a társadalom bármely rétegéből származhatnak, így a tanult rétegekből is. Ennek ellenére tagjai sok szempontból kívülállónak érzik magukat, ezáltal jelentős változások forrásává válhatnak. Elképzelhető, hogy hátat fordítanak a nagyobb szervezeteknek és új, adott esetben bomlasztó szándékú szervezeteket hoznak létre. A prekariátus önmagában is nemzetközi mozgalommá válhat, amely megköveteli az önálló designt annak érdekében, hogy hatékonyan dolgozhassanak, átívelve ezáltal a virtuális és földrajzi határokat egyaránt.

kép © Kinnarps

SZABADSÁGOT A SZABADÚSZÓKNAK
Azon szervezetek számára, akik nagy számban foglalkoztatnak szabadúszókat, érdekes kihívást jelent, hogy olyan tereket alakítsanak ki és kezeljenek, amelyek képesek kiszolgálni vállalati arculatukat és kultúrájukat egyaránt. A designereknek megvan a lehetőségük, hogy olyan tereket alkossanak, amelyek lehetőséget adnak a szabadúszói kultúra kibontakozására, az anyavállalat jellegzetességeinek megőrzése mellett.

→ A JÖVŐ MUNKAHELYÉNEK NEM FELTÉTLENÜL LESZ RÉSZE A MUNKÁLTATÓ. ←
PETRUS PALMÉR – TÁRSALAPÍTÓ,

29 % – A HETENTE LEGALÁBB EGY NAPOT OTTHONRÓL DOLGOZÓK ARÁNYA

OTTHON AZ IRODÁBAN

Az új likvid munkamodellt a globalizáció, a digitalizáció és a kiszervezés jellemzi. A virtuális világban egyre gyakoribbá válik a hatáskörökön, telephelyeken, üzleti egységeken és kultúrákon átívelő munkavégzés, így az emberek gyakorlatilag „hazamehetnek”. Ugyanakkor a jelek szerint számos munkahely egyre inkább a szabadidős tevékenységeket alapul vevő területté alakul át, kombinálva a laza közösségi összejövetelekre, az étkezésre és az informális értekezletekre tervezett tereket. A Wood Bagots építészeti és tervezővállalat sydney-i stúdiójának otthonos hangulatot kölcsönöznek a meleg hangulatú faanyagok, a növények és a lógó csillárok, a konyhai stílusú pad, pedig újabb közös munkaterületet kínál. Már első pillantásra látszik, hogy az iroda egyre inkább az otthoni környezetre kezd hasonlítani. Fontos kérdés, hogy mindez milyen hatással van az ilyen környezetben dolgozóknak az otthonról és az irodáról alkotott felfogására. Valószínűleg nem túlzás azt feltételeznünk, hogy az otthonról dolgozók hajlamosak oly módon dekorálni, hogy az támogassa munkájukat – és mindez fordítva is igaz. Egyes kormányok ugyanakkor elkezdték szabályozni, hogy az otthoni munka mikor és milyen formában elfogadható. Németországban a Munkaügyi Minisztérium szabályozza a felettesek által, munkaidőn kívül indítható hívásokat, azok beosztottjainak védelme érdekében. Franciaországban a szakszervezetek egy hasonló szellemű javaslattal megpróbálták betiltani a munkaidőn kívüli e-maileket. A technológia használatának betiltása adott időszakokban egy jelképes próbálkozás annak érdekében, hogy a dolgozó „másik oldala” – az állampolgár – ne szoruljon majd támogatásra és ne terhelje a későbbiekben a közellátó rendszert.

Az otthoni munka egy másik aspektusa a tér, amit teremt. Ha például az irodabérlők az Egyesült Államokban a jelenleginél 20%-kal kevesebb területet használnának, a keresletcsökkenés az 1,25 billió dolláros összértékű piacon 250 milliárd dolláros irodai többletkapacitást okozna. Egy közelmúltbeli összehasonlító kutatás szerint a munkahelyek kötetlenebb, új világában számosszervezet indít „alternatív munkahelyi” programokat, amelyek a hagyományostól eltérő munkavégzési gyakorlatokat, körülményeket és helyszíneket ötvöznek.
Emellett az intézménygazdálkodási adatok szerint a szervezetek alkalmazottainak 32%-a tekinthető mobil dolgozónak – aki munkaidejének kevesebb, mint a felét tölti a munkahelyen – 2013-ban pedig a dolgozók 29%-a dolgozott hetente legalább egy napot otthonról, a három évvel korábbi 17%-hoz képest. Az otthonos hangulatú iroda tervezési lehetőségeinek eredményes kamatoztatásához az otthoni és a hagyományos irodai design valamennyi szempontjának egyesítésével kell új megoldásokat alkotni.

kép © Kinnarps

A KERESKEDŐKNEK KÖSZÖNHETŐEN MÁR A LEGTÖBB EMBER KÉPES MEGFIZETHETŐ MÓDON KÉNYELMES, LAZA ÉS BARÁTSÁGOS HANGULATOT TEREMTENI OTTHONÁBAN. AZ IRODÁNAK LÉPÉST KELL TARTANIA EZZEL, HISZEN NEM SZERETNÉNK, HOGY AZ EMBEREK CSAK AZÉRT DÖNTSENEK AZ OTTHONI MUNKA MELLETT, MERT AZ IRODÁJUK KÉNYELMETLEN. AZ EMBEREK SZERETNÉK, HOGY MUNKAHELYÜK AZ OTTHONIHOZ HASONLÓ KÉNYELMET NYÚJTSON, AHOL SAJÁT HOLMIJAIKAT IS ELHELYEZHETIK, SZEMÉLYES TERET ALAKÍTHATNAK KI ÉS EGYFAJTA KÖZÖSSÉGET HOZHATNAK LÉTRE. ←
WAYNE HEMINGWAY, ALAPÍTÓ, HEMINGWAY DESIGN


69% - GLOBÁLIS SZINTEN A VEZETŐK, ÉPÍTÉSZEK ÉS TERVEZŐK SZERINT A MUNKÁLTATÓKNAK TÖBB LEHETŐSÉGET KELLENE BIZTOSÍTSANIA
MUNKAVÁLLALÓINAK AZ OTTHONI MUNKAVÉGZÉSRE.

A VÁLLALATI KULTÚRÁRA FÓKUSZÁLÓ TERVEZÉS A SZÉTAPRÓZÓDOTT MUNKAKÖRNYEZETBEN

A SPONTÁN MUNKAHELY
Egyre többen dolgozunk a hagyományostól eltérő módszerekkel és helyeken – például otthonról –, mind helyi, mind globális léptékben. Mobilitásunk növekedésével párhuzamosan a hagyományos irodai tér iránti igényünk tovább csökken, így számos épület kihasználatlan marad. Globális szinten az intézménygazdálkodási szakemberek, építészek és tervezők 69%-a gondolja úgy, hogy a munkáltatóknak több lehetőséget kellene biztosítaniuk dolgozóiknak az otthoni munkavégzésre. Ennek érdekében került bevezetésre az Alternatív Munkahely program is. Az otthon dolgozók számára a munkaterület kialakítása egyszerre jelent kihívást és lehetőséget. Nem kizárt, hogy a jövőben a munkáltatóknak még a távmunkát
végzőknek is ergonomikus bútorokat kell majd biztosítaniuk.

E fejlődés egyik kihívása a vállalati kultúra összetartása. Még ha az irodán kívül – otthon, kávézóban vagy könyvtárban
– folytatott munka sokak életét meg is könnyíti, a rendszeres interakció esetleges hiánya veszélyeztetheti a vállalati kultúrát, vagy akár annak kialakulását is. A Yahoo vezérigazgatója, Marissa Mayer ezért is tiltotta be 2013-
ban a távoli vagy irodán kívüli munkavégzés minden formáját a vállalatban. Így a Yahoo valamennyi munkatársának az irodában kellett dolgoznia, ugyanis a munkahelyi közös munka az erős és gyümölcsöző vállalati kultúra kialakulását hordozza magában. Ha az iroda kellemes környezetet kínál, akkor az emberek ott fognak összegyűlni, nem pedig más helyszíneken.

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a spontán munkahely a jövőben is velünk marad. A dolgozók egyre inkább akadálytalanul
végezhetik munkájukat akár kávézókban is és nem kell tartaniuk attól, hogy kiteszik őket, miután végeztek a kávéjukkal. Néhol még szoba is bérelhető a munkavégzéshez, így a kávézó és a közösségi munkavégzésre alkalmas terület közötti határ elmosódik. Emellett az emberek új helyeket fedeznek fel az egyedüllétre is, amelyeket aztán a piac is hasznosít. A megfelelő munkaterület iránti igény, például visszafordítja a könyvtárak népszerűségének hanyatlását.
Bár kevesebb könyvet kölcsönöznek, sok diák és mobil dolgozó igényli a csendes helyet tanuláshoz és munkához. A hagyományos olvasóterem wi-fi-vel, konnektorokkal és kávégépekkel éled újjá. Az új, helyi és globális irodák sok és szokatlan helyet kínálnak a munkavégzésre, ám úgy tűnik, ezek mind működőképesek a mikromultinacionális réteg számára.

kép © Kinnarps

A MIKRO-MULTIK MAKROHATÁSAI
A mikro-multinacionális munkaszemlélet elterjedése és annak az irodára, otthonra és egyéb helyekre gyakorolt hatása olyan új lehetőségeket teremt a design terén, amelyeknek a közös platformok kialakítására kell összpontosítaniuk, különböző digitális megoldások, irodai elrendezések, új vezetői stílusok és tervezési szempontok felhasználásával.

A RUGALMASSÁG, A NYITOTT STRUKTÚRÁK ÉS A TETSZŐLEGES HELYRŐL VÉGEZHETŐ MUNKA IRÁNTI IGÉNY MAGÁBAN HORDOZZA A SZERVEZETI VAGY MUNKAHELYI KULTÚRA VAGY IDENTITÁS ELVESZTÉSÉNEK VESZÉLYÉT. 
INGRID BACKMAN – DIZÁJNER ÉS TÁRSTULAJDONOS, WHITE ARCHITECTS


AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ MUNKAKÖZÖSSÉG
A mikro-multik támogatása kreatív központokkal

A munkahelyi környezet eredményes újratervezéséhez jóval tágabb értelemben kell gondolkodni az életünkről és a munkánkról, hiszen a mikro-multinacionális munka korszaka a társadalmi felépítésre is hatással van. A társadalom pedig közösségekből áll, így a közösségi megoldásokkal foglalkozó tervezőknek a szakterületeken is átívelő, közös munkához szükséges sokszínűség érdekében, elsősorban a közösségre kell összpontosítaniuk.

Jelenleg az Egyesült Államokban több, mint 500 közösségi munkahely létezik, világszerte pedig körülbelül 1300. A legtöbb embernek nincs mindig szüksége íróasztalra. Az íróasztalok és munkaeszközök megosztásának köszönhetően a közösségi munkahelyek 72%-a két év után nyereséget termel. Az Egyesült Államokban a michigani Grand Rapids városában négy nagy, de egymással nem versengő vállalat létrehozta a Grid70 közösségi designközpontot, amelyre kreatív téren mind a négy vállalat támaszkodhat. Az Impact Hub világszerte több, mint 60 városban működtet közösségi munkahelyeket, ahol a munkavállalók összegyűlhetnek a közös munka és alkotás, vagy akár csak a társaság kedvéért.
A közös munkavégzésbe a kormány is invesztál, ugyanis a jelek szerint igen ösztönzően hat a gazdasági növekedésre. A Gensler által tervezett, a közelmúltban nyílt chicagói nonprofit együttműködési-technológiai központ, az „1871”, például részben Illinois állam 2,3 millió dolláros támogatásának köszönhetően jöhetett létre és a város egyedülálló, közösségileg aktív technológiai startupjait látja vendégül. Ezek a támogatások azonban nem csak a közösségi munkahelyeket célozzák meg. Több nagyvállalat, például a Procter & Gamble és a Lego is támogatják a modellt, és szabadúszókkal dolgoznak együtt az ötletelés és a termékfejlesztés során.

Az elmúlt évtizedben számos vállalat vezetett be különböző együttműködési sémákat és közösségi gazdasági modelleket.
Ezek a kezdeményezések azonban továbbra is főként alulról szerveződnek. Az emberek olyan hatékony technológiák segítségével működnek együtt, mint a közösségi hálózatok, mobileszközök és mobil fizetési rendszerek. Minden esetben egymástól kapják meg, amit szeretnének, nem pedig gyenge hatékonyságú vállalatoktól. Az egyenrangú felek közötti kereskedelmi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a tömeg egy vállalathoz hasonlóan működjön, gyökeresen átalakítva ezzel a hagyományos üzleti modelleket.

PROGRESSZIVITÁSRA ÉS KREATIVITÁSRA TÖREKSZÜNK. HOZZÁSZOKTUNK, HOGY KIHÍVÁSOK SŰRŰJÉBEN TALÁLJUNK ÚJ MEGOLDÁSOKAT, AMELYEKRE FELTÉTLENÜL SZÜKSÉG VAN A MAI VILÁGBAN, AHOL SZINTE CSAK A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ. AZ ÚJ KÖRÜLMÉNYEKHEZ VALÓ ALKALMAZKODÁS KÉPESSÉGE MINDEN EDDIGINÉL FONTOSABB SZÁMUNKRA ÉS ÜGYFELEINK SZÁMÁRA EGYARÁNT.
PAULINA LUNDSTRÖM – A KINNARPS MARKETING- ÉS KOMMUNIKÁCIÓS IGAZGATÓJA

SAJÁTOS SZERVEZETI EGYSÉGEK
A közösségi munkaterületek iránti növekvő igény konkrét feladatokra vagy iparágakra szabott megoldások formájában kínál új tervezési lehetőségeket. Általános célú terek helyett, olyan területeket kell kialakítani, amelyek tükrözik az egyes mikro-multinacionális üzleti egységek jellegzetességeit, ösztönzik a kapcsolatépítést és támogatják az általuk végzett feladatokat.

szöveg:Kinnarps




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Köztérmegújítási Nívódíj pályázat indul

Köztérmegújítási Nívódíj pályázat indul

Cél a tényleges társadalmi igényeket kielégítő közterek feltárása.

Budapest rejtőzködő téri világát tárja fel egy új könyv

Budapest rejtőzködő téri világát tárja fel egy új könyv

Szövényi Anna Budapesti terek című könyve a Terc kiadó gondozásában jelent meg.

Hirdetés