Japán megoldás arra az esetre, ha túl kevés a hely és nincs kert.
Tóth-Vásárhelyi Réka és a japán fababák készítése.
Japán újjászületésében és annak megmutatásában elvitathatatlan szerepe van az építészeti tervezésnek.
Kívülről belátni, de csak akkor, ha nem tartózkodik senki a helyiségben.
Több zöld, kevesebb luxus, avagy éppen hogy a zöld az új luxus.
Az ősi japán kultúrát idézték meg az építészek.
Az ORA építészei úgy gondolják, hogy koncepciójuk jó példája lehet annak, hogyan kell hozzányúlni az öreg házakhoz.
A nyertes pályázat sikere részben a tervben megfogalmazott társadalmi felelősségvállalásnak köszönhető.
Egyre több az innovatív, a körkörös gazdasági modellt szem előtt tartó megoldás.
A „Breuer on the Hudson” becenevű házat Breuer egy művész házaspárnak tervezte.
És egy olyan könyvtárt, ami színházzá alakítható.
Ez a tajpeji lakás a praktikusság diadala.
Még a térérzetre és a helyiségek szeparálására is gondolt a tokiói építész.
Valódi mestermű lett a japán Shofukumaru hajó.
Azért csak majdnem, mert az építész szellemi örökségét kezelő alapítvány nem ismeri el Wright alkotásaként.
A letisztult, elegáns betonház lakótér és kerámia stúdió is egyben.
Világításból is csak annyi van, amennyit a nap ad.
A sűrűn lakott Japánban minden négyzetcentiméter számít.
Nincs burkolt foglalkoztatás, plüssállatokról van szó.
Tesztelték, működik, és még környezetbarát is.