Jánosi András, a LumoConcept alapító ügyvezetője segítségével rávilágítunk a legfontosabb kérdésekre.
Nehéz lenne vitatkozni azzal a ténnyel, hogy a konyha az a helyiség, ahol a legtöbb időnket töltjük, ami a lakás szíve-lelke, és ahol a főzés mellett gyakran összegyűlik a család vagy a vendégsereg. Éppen sokoldalúsága miatt jelent igazi kihívást és komplex feladatot a konyha gyakran étkezővel vagy nappalival is egy térbe szervezett megvilágítása, amiről Jánosi Andrást, a LumoConcept alapító ügyvezetőjét kérdeztük.
Jánosi András, a LumoConcept alapító ügyvezetője I Fotó: Soós Bertalan @lefotozlak
Mire érdemes figyelni és milyen fényerősséggel kell számolni a konyha általános világításánál?
A jó világítás többrétegű: hagyományosan általános, helyi vagy lokális – ilyen a konyha esetén a munkafelület megvilágítása –, és a tér esztétikai minőségét emelő, dekorációs világításra osztjuk. Ezek persze elég merev kategóriák, a gyakorlatban sokszor átfedésbe kerülnek. A szakkönyvekben megadott értékek betartásával – sok esetben, itt a munkaterületre vonatkozó szabványt veszik alapul, ami 500 lux – látszólag biztosra mehetünk, de az igazán jó világítás kialakításához teljesen más irányból kell megközelíteni a kérdést. A legfontosabb, hogy mindig átfogó koncepciót alkossunk, amit a teljes lakáson, épületen végig tudunk vinni. Ehhez első lépésként próbáljuk elképzelni, hogy milyen hangulatokat szeretnénk megteremteni. Járjuk végig gondolatban az összes helyiséget, minden térnél gondoljuk végig, hogy mire szeretnénk ráirányítani a figyelmet, mi a célunk a fényekkel, milyen felületeket akarunk kiemelni. A konyhában érdemes számbavenni a munkafelületeken túl a burkolatokat, a konyhabútor felületeit, akár a falak azon részeit, amiket a későbbiekben dekorációs felületként tudunk használni.
Következő lépésként gondoljuk végig mindezt a térben lehetséges összes élethelyzetre és a hozzájuk köthető napszakra kivetítve is. Ez általában azt jelenti, hogy minden térnek lesz minimum egy nappali és egy esti világítási képe, ami más-más hangsúlyokat és fényszinteket takar. Konyha esetén ilyen lehet a reggeli készülődés és nappali főzés, illetve ennek egy lágyabb, estére, vendéglátásra hangolt variációja. Ezek megteremtésére több lehetőségünk adódik, ha tehetjük érdemes a legfontosabb köröket szabályozhatóvá tenni, mert ez nyújtja a legnagyobb szabadságot és a legkifinomultabb beállítási lehetőséget. Ha konyhánk nagyobb ablakfelülettel rendelkezik, akkor ez különösen igaz, mivel az a fénymennyiség, ami nappal pont jól működik, estére elviselhetetlenné válik. És fordítva: ha kizárólag esti fényerősségre állítunk be egy teret, az nappal alulvilágított hatást fog kelteni – ezért fontos a szabályzás. A jó általános világítás tágítja a teret, de meghagyja a fény-árnyék viszonyok drámai kontrasztját – tehát nem feltétlenül szórja be az egész teret diffúz fénnyel. Megfelelő fényáramú falakra irányított sínes vagy mennyezeti spot lámpatestekkel ugyanúgy tudunk szórt fényt vinni a térbe, mintha a szoba közepére helyeznénk el egy diffúz lámpatestet – mégis megmarad a megvilágítás árnyaltsága, ráadásul kisebb fényerővel esti dekorációs fényként is működhetnek.
  |
Konyhapultok megvilágításánál mire kell ügyelni?
Manapság erre leggyakrabban LED-szalag fényforrást használunk, a felület színétől függően 800-1200 lumen/m körüli fényárammal, opál előlappal, alumínum profilban. Bár a férnyáram fontos tényező, legalább ilyen fontos, hogy a munkafelület ne kápráztasson, ne bántsa a szemet – ez főleg világos színű vagy fényes felületű pultnál igényel kiemelt figyelmet. LED-szalag jellegű fényforrást mindig kizárólag előlappal, diffúzorral együtt használjunk! Ez egyrészt a takarítás szempontjából is elengedhetetlen, másrészt – mivel a szalagok sok pontszerű fényforrásból állnak –, az árnyékuk és apró éles fényük is minden egyes tárgyban láthatóvá válik. Általános igazság, hogy minél több a tükröződő felület, vagy speciálisabb a függőleges burkolat textúrája, annál fontosabb az előzetes modellezés, a kigondolt konstrukció tesztelése. Ha a konyha egy térben helyezkedik el az étkezővel, akkor könnyen előfordulhat, hogy az asztalnál ülve belelátunk a felső szekrény alján elhelyezett pultvilágításba – ezt a fényforrás kellő süllyesztésével, esetleg elforgatásával vagy a felső szekrény alján kialakított szoknyával lehet kiküszöbölni.
Az étkezőasztal esetében milyen paraméterekkel kell számolni, ha megfelelő világítást szeretnénk?
Magától értetődő, hogy az étkező világítását, attól függően, hogy milyen más funkcióval kerül egy térbe, össze kell hangolni az egyéb fényforrásokkal – ne konkuráljanak, inkább erősítsék egymást. Az étkezőasztal különös figyelmet érdemel világítási szempontból. Ez az egyik legváltozatosabb funkciójú felület, amit ráadásul a nap minden szakában használunk. Érdemes fejben kettéválasztani itt is a dekoratív és a helyi világítási funkciókat, és amennyiben tehetjük olyan lámpát válasszunk, ami kápráztatás nélkül mind a kettőt biztosítani tudja – vagy két külön lámpakört hozzunk létre, és a dekorációs lámpa mellett kiemelt lámpatestekkel is világítsuk meg az asztalfelületet. Dekorációs lámpatestként érdemes függesztéket használni, nem csak azért, mert azok aurája alatt jobb érzés ülni, de fénypontjuk is alacsonyabbra kerül, ezért például a hosszabb és lágyabb árnyékoknak köszönhetően az asztal is hangulatosabb lesz.
  |
Az étkezőasztal fölötti függeszték a padlótól legfeljebb 1,6 méterre lógjon be úgy, hogy mozgásunkat ne akadályozza, ne takarjon, és ne lógjon be zavaróan a látótérbe. Bizonyos esetekben, ha az asztalt nem csak étkezésre használjuk, felmerülhet az igény az állítható magasságú függesztékre. Az is cél, hogy az asztal teljes felülete minél egységesebb világítást kapjon. Egy hosszú asztalhoz akár 2-3 ponton függesztett, vagy szintén hosszúkás formájú lámpatestet érdemes választani, főleg ha bővíthető asztal fölé tervezünk. Centrális asztalnál természetesen annak közepéhez kell igazítani a világítást, ebben segíthet a közös mennyezeti talp, vagy egy plusz, kiegészítő függesztési pont beiktatása a mennyezeten.
Melyik a legjobb megoldás az eredményesség és a költséghatékonyság szempontjából: álmennyezetbe süllyesztett lámpák, sínes megoldások vagy egyedülálló lámpák?
Fénytechnikai aspektusból nézve, ha például spot jellegű lámpákról beszélünk, mindhárom megoldás azonos szintű lehet, de praktikus szempontból jelentős eltéréseket mutatnak. Kábelezés szempontjából egyértleműen a sínes vagy az álmennyezetbe süllyesztett lámpatestek adják a legkézenfekvőbb megoldást. Itt nem csak arra kell gondolni, hogy világítástervező nélkül nehéz előre pontosan meghatározni a lámpatestek pozícióját. Ha például szabályozható rendszert szeretnénk kiépíteni, vagy több körön kapcsolható világításra szeretnénk fejleszteni a meglévőt, akkor is számolnunk kell azzal, hogy rendszertől függően több érre, más kábelezésre lehet szükségünk. Ezek elvezetését és a tápegységek elhelyezését az álmennyezet nagyban megkönnyíti, a sínes rendszerek pedig a lámpatestek számának és pozíciójának utólagos variálhatóságát biztosítják. De ha biztosak vagyunk a dolgunkban, tudjuk a pozíciókat, és nincs szükségünk a kábelezés módosítására, akkor tökéletes megoldás lehet az egyedülálló lámpatestek használata is.
A teljes interjút megtaláljátok az Octogon Deco 2021/01-es számában!
Instagram I Pinterest I Facebook
Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.
