Interjú az URBA vezetőjével, Lengyel Mártonnal.
Az URBA mára a hazai belsőépítészet szcénában megkerülhetetlen szereplő, a cég sikerének kulcsa pedig maga a tervező a márka mögött: Lengyel Márton, aki végtelen érzékenységgel, a saját maga és irodája számára magasra helyezett elvárásokkal, tudatossággal és áramló kreativitással alakítja brandjét, formálja csapatát.
Kezdjük egy aktuális sikerrel: egyik munkátok, az ONYX étterem nemrég megkapta a Zöld Michelin-csillagot, ami a fenntartható gasztronómia elismerése. Milyen érzésekkel fogadtátok a hírt?
Nagyon örültem neki! Az ONYX új egységének belsőépítészeti tervezése egy hosszú, nagyon sok egyeztetést igénylő munkafolyamat volt, a megrendelő pedig határozottan azzal a céllal vágott bele, hogy megszerezze ezt a csillagot. Az ONYX-nál nemcsak gasztronómiai, hanem belsőépítészeti értelemben is fontos volt, hogy az alapanyag hiteles, őszinte, jól kitalált legyen.
Milyen lett ennek a közös munkának az eredménye, a Vörösmarty téren álló étterem, műhely, alkotótér?
Az ONYX önmagában is egy szuper sztori, egy igazi svájci bicska. Nagyon sok funkciót kellett beletennünk egy viszonylag kis térbe, amik közül a hívószó a műhely volt. Végül egy kompakt, letisztult egység jött létre, ami nagyon tiszta alapokkal rendelkezik, ugyanakkor a vendégtér szerethető és meleg.
Hogyan indult a belsőépítész stúdiód, az URBA?
A Műszaki Egyetemen végeztem és őszintén szólva már a kezdetektől tudtam, hogy saját utakon szeretnék járni. Több formációban is kipróbáltam magam, de végül 2015- ben határoztuk el párommal, Vízkelety Ritával, hogy saját stúdiót alapítunk. Mi a válság alatti romkocsma-generáció tagjaiként kezdtünk dolgozni, mint építészek, ami jó edzés volt arra, hogy hogyan lehet költséghatékonyan és minimális beavatkozásokkal maximális térélményt nyújtani. Kezdetben főleg gasztronómiai és vendéglátós munkáink voltak, azonban mára sokkal változatosabb a portfóliónk.
Mi jelentette a szintlépést az URBA történetében?
Az egyik mérföldkő az volt, amikor elkezdtünk építészirodákkal dolgozni. Ezt a típusú együttműködést én akkor egy piaci résnek láttam, hiszen az építészek más léptékben és területeken működnek jól, ugyanakkor a megrendelői és a tervezői igény már jó ideje megvolt a magas szintű belsőépítészetre is. Jól tudunk kapcsolódni hozzájuk, és az alapanyagaikhoz is, mert másként, másféle érzékenységgel közelítjük meg ugyanazt a feladatot. Mindez működésbeli és léptékbeli változást is jelentett számunkra, de az alap megmaradt:
nagyon magas követelményszinttel dolgozunk, nálunk minden egyes műszaki rajznak profi szinten kell elkészülnie, illetve nagyon átlátható rendszerben kommunikálunk.
Milyen projekteken dolgoztok építészirodákkal közösen?
A jelenleg is futó építészeti projekteknek köszönhetően – amik között van nagykövetség, minisztérium és múzeum is –, új területeken is ki tudjuk próbálni magunkat. Ez most odáig fejlődött, hogy a H5-ös HÉV felújításán dolgozhatunk építészpartnerünkkel, az Építész Stúdióval, akikkel a Batthyány tér és a Margit híd megállóit tervezzük. Nagyon komplex és hosszú folyamat ez, ugyanakkor izgalmas, ahogy egy városi tér léptékű munkába is be tudjuk hozni a saját tudásunkat.
Mit adnak neked ezek az építészeti partnerségek?
Volt egy dolog, ami kimaradt az életemből: az egyetemi éveim alatt és utána sem volt igazán mesterem. Ennek csak később is mertem fel a jelentőségét, és most, ezekben a munkákban egy kicsit visszakaptam ezt az élettől. Olyan építészekkel dolgozhatok, akiktől a szakma mellett a tervezési gondolkodás és a kommunikáció területén is sokat tanulhatok. Ilyen számomra Nagy Csaba az Archikontól vagy az Építész Stúdióval közös munkáink során megismert Kenéz Gergő és Fialovszky Tamás. Nagy tervem egyébként szép lassan átúsztatni az irodát az építészeti vonalra is. Ezek a nagyobb projektek mindig egyfajta ajándékként tudnak bekerülni hozzánk, de az a jó, hogy általában olyan típusú belsőépítészeti feladattal keresnek meg, amiben jók vagyunk.
„Soha nem volt kérdés, saját utam van, és szeretném a munkám minden egyes részletét magamhoz hitelesen építeni.”
Bécsben is nyitottatok egy irodát. A cél a nemzetközi piac?
A bécsi iroda egy szerelemprojekt az irodán belül: ott próbáljuk most ugyanazt elindítani, amit itthon már elértünk. Egy extra láb, azzal a könnyedséggel, hogy nem ezen múlik az URBA jelene és jövője. Emellett nagyon érdekes az ottani irodánk, ami egyszerre showroom – az általunk szelektált magyar és nemzetközi tervezők és gyártók bemutatótere –, ugyanakkor irodaként is funkcionál, és eseményeknek is helyet ad. Most dolgozunk egy bécsi hotelen is: ez egy 80 szobás szálloda teljes belsőépítészeti tervezése nagyon vagány helyszínen, a Naschmarkt mellett.
Mik a személyes céljaid, merre haladtok?
A közhelyekkel az a helyzet, hogy mindig igazak: ezért azt kell mondanom, számomra a cél a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése. Nagyon fontosnak tartom, hogy az iroda minden egyes szereplője kiegyensúlyozott, kipihent, de nagyon motivált legyen. Vannak szakmai és egyéb terveim is, de nincsenek hozzájuk időpontok rendelve. Hagyom, hogy a magunk tempójában jussunk el ezekhez. Nem célom minden projektet bezsebelni, a legnagyobbnak lenni.
A tartalmas időtöltés irányába úszom, az emberi kapcsolatokban való jóllét az állandó célom. Szerintem most az egész világ gyógyul és ebbe az irányba fejlődik – én is ezt az egyensúlyt látom fenntarthatónak és hosszú távon élhetőnek.
URBA | Web | Facebook | Instagram
Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.