Svájci mintára

Egy társasházi lakás metamorfózisa

• Szöveg: Lakos Dániel / OCTOGON
• Fotó: Lőrincz Áron
• Olvasási idő: …

Lehetséges-e itthon svájci építészetet csinálni? Nagy kérdés volt ez a kétezres évek eleji Iparművészeti Egyetem (mai MOME) építész szakán. A konszenzus inkább a nem felé hajlott, de a vágy valószínűleg minden hallgatóban megmaradt, hogy megkísérelje a lehetetlent. A csöndes sasadi, kertvárosias övezetben található társasházi lakásátalakítás is ezt a lehetetlent kísérelte meg. A tervező Lakos Dániel és a megbízó Lőrincz Áron mindketten építészek, együtt próbálkoztak a feladattal. Sikerült? Döntsétek el ti!
 

A transzformáció radikális változást hozott a szocializmus erősen barkács-vonalát őrző házon. A nyolcvanas években ikerháznak indult épület később felfelé bővülve egy olyan négylakásos konstrukcióvá vált, amelyből groteszk módon kifelejtődött a lépcsőház. Így a tűzlépcsőre emlékeztető acélszerkezeteket kénytelenek voltak a homlokzaton, az előkertbe nyúlva elhelyezni, ezzel némi brutalizmust hozva az idilli miliőbe.

Az alsó lakások is kétszintesek, így a lakáson belül is volt lépcső. Ebből a helyzetből indult ki a megbízó Lőrincz Áron és felesége Lőrincz-Kovács Fruzsina. Áron maga is építész, az építészeti látványtervezés hazai doyenje. Már komoly praxisa volt itthon, amikor a Herzog & de Meuron bázeli irodájába szerződött építészeti látványtervezőként. Ennek a részlegnek hamarosan a vezetőjévé is vált. Pár év elteltével azonban családjával hazaköltöztek, de – több más illusztris megbízó mellett – továbbra is dolgozik az ikonikus svájci irodának. 

Szándékuk volt, hogy – amennyire lehetséges – a lakásból minél svájcibbat hozzanak ki, bármennyire is komoly kihívásnak tűnt ez elsőre. Számtalan vázlat után keresték meg Áron régi ismerősét, Lakos Dánielt, akit még az egyetemi évekből ismert. Bár ő az utóbbi időben már elsősorban inkább designerként ismert, a lakástervezés műfaja örök kedvence maradt és örömmel vállalta a felkérést.

Dani ismerte fel, hogy az eredeti, rosszul pozícionált bejárat és a hozzátartozó nyakatekert lépcső determinálja a korra jellemző, sok kis helyiségből és közlekedőből álló elrendezést, így valódi átalakítást csak a támadási irány átszervezése hozhat.

Javaslata az volt, hogy a hosszúkás lakás bejárata kerüljön át főhomlokzatra, a garázsbejárat helyére. A belső, háromkarú lépcsőt egy minimális födém átalakítással sikerült egykarúra cserélni és a falhoz simítani. Így a földszinti térsor harmonikussá és lineárissá vált. A megoldás eredményeként az előszobabútor, a gardrób, a konyhabútor egy része, a kamra és maga a lépcső is lakás oldalfalán fut végig, egyetlen hosszú bútorba integrálva. Ennek köszönhetően sokkal szellőssebbé, szabadabbá vált az alsó szint tere.

Az átalakítás révén a bejárati előtér (eredetileg a garázs) nyomott belmagasságát látványosan ellensúlyozza a szint ellentétes végén található, fokozatosan magasabbra és szélesebbre nyíló nappali. Ezt a teret hatalmas üvegfelület zárja és egyben nyitja a rendkívül igényesen rendbe tett kert felé. 

Az emeleti helyiségek a lépcső köré szervezetten találhatók. A sok közlekedő megspórolásával a fenti 75 négyzetméter alapterületbe sikerült betervezni három gyerekszobát, két fürdőszobát, a szülői hálót és még egy dolgozószobát is. A lakás belső tereinek anyagválasztása és berendezése a megbízók döntéseinek eredménye. A projekt sikerének kulcsa a megbízók és a tervező közötti folyamatos, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésben rejlett, talán ebben is sikerült a svájci mintát hozni.
 

A közölt képeket Áron készítette hobbifotósként. Még több kép a galériában!

Octogon Deco Magazinunk a készlet erejéig az alábbi árusítóhelyeken kapható.