A természet szerelmesétől kezdve, a lázadón át a kísérletező építészig.
41 éves fennállásának történetében a negyedik alkalommal ítélték oda idén márciusban a Pritzker-díjat női építésznek, sőt egyszerre kettőnek. A zsűri indoklása alapján Yvonne Farrell és Shelley McNamara többek között az integritásért érdemelte ki a díjat, amely az épületeikben ugyanúgy megnyilvánul, mint az építészetük gyakorlásában. Ugyanakkor a nők szerepvállalása koránt sem előzmény nélküli az építészetben (sem), elég csak Elizabeth Dillerre vagy Zaha Hadidra gondolni.
De kezdjük csak az összeállítást Farrellékkel, és a Sotheby’s megállapításával, amely szerint „a nők nem a kivételt jelentik a főszabály alól az építészetben: évtizedek óta erőteljes hatást gyakorolnak a szakmára”. Farrell és McNamara a Grafton Architects társalapítói, amelyet 1978-ban hoztak létre.
  |
Noha számos lakóépületet, kereskedelmi központot és középületet terveztek, elsősorban az oktatást szolgáló épületeikkel váltak ismertté. A nemzetközi hírnevet a milánói Bocconi Egyetem (2008) hozta meg a számukra, amely a World Architecture Festival fődíját is elnyerte. A két építész elsősorban a fenntartható tervezésre szakosodott, ahogy ők mondják,
„minden, amit építészként teszünk, hatással van a Földre. Rendkívüli hatással vagyunk erre a törékeny bolygóra, éppen ezért óriási a felelősségünk, ahogy abban is, milyen széppé tudjuk tenni a világot. Ha elveszünk a természetből, adjunk is vissza.”
A továbbiakban mutatunk nektek kilenc olyan építészt, akik szintén megkerülhetetlenek a szakmájukban, innovatív látásmódjukkal és úttörő gondolataikkal sokat tettek azért, hogy a világunk úgy nézzen ki, ahogy adott esetben mi magunk is jónak tartanánk.
Elizabeth Diller
  |
Elizabeth Diller a Diller Scofidio + Renfro építésziroda négy vezető építészének egyike, cége részt vett a High Line Park megtervezésében, és azóta is aktívan alakítja New York városképét, legutóbb a Museum of Modern Art felújításával. Diller elsősorban kulturális és civil projekteken dolgozik, a városok jövőjét szem előtt tartó gyakorlat áll alkotásainak középpontjában, jó példa erre a Los Angeles-i Broad Museum vagy a Zaryadye Park Moszkvában.
Dillert a Time Magazine 2018-ban a világ legbefolyásosabb építészének nevezte.
Raha Ashrafi
  |
Raha Ashrafi a Teheránban és Portlandben is irodával bíró United Design Architects társalapítója, projektjeiben a funkció és a környezet mélyebb megértésére koncentrál, és nem riad vissza a kísérletezéstől sem.
Tervezett lakótornyot, kulturális központot, gondolkodásmódját a nagy víziók, a matematikai alapelvek és a geometria nagy mértékben befolyásolják.
A nagyszabású építészeti projektek mellett az UDA a tudományos kutatásokban is fontos szerepet tölt be. Ahogy egyszer Ashrafi elmondta, a jövő projektjeit tervezik, ilyen például a Hamedan Chamber of Commerce, amelyet várhatóan 2027-ben adnak majd át.
Kazuyo Sejima
  |
A tokiói Sejima a Nishizawa and Associates (SANAA) építésze, egyben a második nő a világon, aki megkapta a Pritzker-díjat. Számos projektben vett részt, beleértve a New Museum in New York-ot és a Louvre-t. Az egyik legismertebb munkája az Észak-Franciaországban található Louvre-Lens Museum, amely főleg az alkalmazott geometriával, áttetszőségével és a modern anyagok és formák felhasználásával vívta ki az elismerést.
A cég másik ismert projektje a Grace Farms, a Connecticut állambeli New Canaan kulturális és közösségi központja, amely egy folyó alakját veszi fel és így kúszik bele a tájba. A projekt 2015-ben a Mies Crown Hall Americas Prize nyertese lett.
Tatiana Bilbao
  |
Tatiana Bilbao mindig a saját útját járta, nem ült fel a nemzetközi trendekre, talán ezért is nyerte el tavaly a Marcus-díjat.
Elmondása szerint utálja a fenntarthatóság szót, ez a szó minősít ugyanis egy bizonyos típusú építészetet, miközben a fenntarthatóságnak az élet természetes részének kellene lennie.
Munkáiban kiemelt szerep jut a tájképnek, akár természetbeli, akár városi tájképről van szó. Tervezett zarándokút menti struktúrákat, botanikus kertet, de olyan projektet is Mexikóváros félreeső részén, ahol egy fénysávban biztonságban sétálhatnak a nők. Bármit is mondjon a fenntarthatóságról, 2014-ben megnyerte az UNESCO Fenntartható Építészet díját.
Odile Decq
  |
Ha már lázadó szellem, akkor itt van nekünk Odile Decq, aki 30 éves korában megalapította a Studio Odile Decq építészirodát, most, a hatvanas éveiben pedig főleg a francia építészeti élet felfrissítésére és az építészvilág nőtagjainak támogatására fordítja az idejét. Projektjei jól visszatükrözik Decq kissé különc természetét, elég csak ránézni a FRAC Bretagne művészeti múzeumra vagy a Banque Populaire de l’Ouest épületére.
Innovatív építészeti projektjei mellett 2014-ben megalapította a Confluence Institute for Innovation and Creative Strategies in Architecture építészeti iskolát.
Brigitte Shim
  |
A kanadai Brigitte Shim a Governor General Awards nyertese, valamint Shim-Sutcliffe Architects társalapítója.
Az építésziroda elsősorban lakóépületeiről híres, a torontói Integral House az egyik legjelentősebb és legismertebb alkotása.
A kissé csavart, ikonikus épületet függőleges üvegfalakkal és tölgyfalapokkal tervezték meg 2009-ben a matematikus és zenész James Stewart számára, azzal a fontos kikötéssel, hogy a belső térben legyen egy koncertterem. Az iroda jelenleg a torontói Ace Hotel tervezésén dolgozik.
Yasmeen Lari
  |
Yasmeen Lari a szociális építészet kiemelkedő képviselője, aki több tízezer olyan embernek épített lakást és menedéket, akik földrengések és árvizek miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat. 2016-ban övé lett a Fukuoka-díj, idén pedig a nagy presztízsű innovációs elismerés, a Jane Drew-díj, amellyel a nők építészethez való hozzájárulását díjazzák, fókuszban a diverzitással és az egyenlőséggel.
Lari fokozatosan haladt a monumentális épületek felől a szociális építészet irányába, 2003-ban az UNESCO tanácsadója lett,
tapasztalatait olyan régiókban hasznosítja, amelyeket természeti katasztrófák sújtanak, vagy fegyveres konfliktusok miatt válnak az emberek földönfutóvá és otthontalanná.
Zaha Hadid
  |
2016. március 31-én hunyt el korunk egyik legnépszerűbb építésze, Zaha Hadid, aki különös, saját természetet, saját ökoszisztémát alkotott.
Hadid elsőként lett a Pritzker-díj női díjazottja, a brit királyi építész akadémia (Royal Institute of British Architects, RIBA) Stirling-díjjal tüntette ki,
illetve 2015-ben elsőként lett a RIBA aranyérem női díjazottja. A világ számos országában tervezett modern épületeket Hongkongtól Azerbajdzsánig, a wolfsburgi Phaeno múzeumtól egészen a 2012-es Londoni Olimpia úszóközpontjáig.
Frida Escobedo
  |
Diplomáját a Harvard Egyetemen szerezte a Mexikóvárosban nevelkedő Frida Escobedo, szülővárosában 2006-ban alapította meg saját irodáját. Munkáinak középpontjában az a gondolat áll,
hogy a jó design nem attól függ, mennyire prémium minőségűek azok az anyagok, amelyekkel az épületeket megtervezik.
Projektjei között szerepel a 2018-as Serpentine Pavilion installációja a londoni Kensington Gardens-ben, és a rácsos szerkezetű Mar Tirreno épület Mexikóvárosban. Escobedo egyfajta világító fény a jövőbe vezető úton: minden projektjébe igyekszik beilleszteni a fenntarthatóság és a közösség szempontjait.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
