A kaliforniai kormányzó szerint ez lehet a leghatékonyabb lépés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Kalifornia a környezetvédelmi szabályozást illetően az Egyesült Államok egyik élharcosa, ezt jól példázza az az új rendelet is, amely 2035-től betiltaná a benzines és a dízelautók forgalmazását, valamint a hibrid gépjárműveknek is búcsút intenének. Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szerint ez lehet a leghatékonyabb lépés az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
„Túl sokáig hagytuk, hogy az autók szennyezzék a levegőt, amely aztán asztmát okoz a gyermekeinknek – nyilatkozta Newsom múlt szerdán, amikor aláírta a rendeletet. – És ennek a felelőtlen magatartásnak köszönhetően olvadnak a gleccserek, emelkedik a tengerszint, amely már hőn szeretett tengerpartjainkat is veszélybe sodorta.”
Természetesen az intézkedés nem azt jelenti, hogy Kaliforniában 2035-re az utakon közlekedő összes autó tiszta energiával fog működni, a korábban megvásárolt fosszilis üzemanyagú autók használatát sem fogják betiltani. A rendelet egyelőre nem korlátozza azt sem, hogy valaki például egy másik államban vásárolt dízelautóval közlekedjen Kalifornia útjain. Az új szabályozás ellenben nemcsak a személygépjárművekre vonatkozik, hanem azt is kimondja, hogy 2045-re az összes nehézgépjárműnek kibocsátásmentesnek kell lennie. A megváltozott helyzet nyertesei egyértelműen a villanyautók lennének, amelyek egyelőre jóval drágábbak, mint a gázüzemű társaik,
de úgy gondolják, hogy a technológia fejlődésével és a megemelkedett igényeknek köszönhetően 2035-ben a lakosságnak már nem jelent durvább anyagi megterhelést egy villanyautó megvásárlása, mint most egy benzines.
A kaliforniaihoz hasonló kezdeményezés indult el Németországban is. A bajor miniszterelnök, Markus Söder szerint meg kell határozni azt az időpontot, amikor már nem lehet forgalomba hozni fosszilis üzemanyagú gépjárművet. Szerinte állami szinten kellene támogatni az elektromos autók vásárlását, ennek akár része lehet az is, hogy kedvezményt adnak azoknak, akik lecserélik régi gépjárművüket egy villanyautóra. Ez egyébként részben már meg is történt, hiszen a szövetségi kormány a koronavírus kapcsán hozott intézkedéseinek részeként háromezer euróról hatezer euróra emelte a villanyautók megvásárlásakor adott árkedvezményt, de kétmilliárd eurós támogatást juttatott az autógyártóknak is arra, hogy fektessenek új technológiákba. Hasonló lépésre szánta el magát a francia kormány is, amely a repülőgépgyártókat dobta meg hatalmas összeggel azért, hogy dolgozzák ki a jövőt jelentő, zéró emissziós repülőgépek terveit.
Ugyanakkor minden törekvés dacára jegyezzük meg, hogy az elektromos autózásra való átállás távolról sem olyan egyértelmű, mint amilyennek talán tűnhet: kérdésesek az infrastrukturális feltételek, hogy mekkora terhet jelentene az állam(ok)nak tömegméretekben támogatni a fogyasztók autócseréjét, miközben a legtöbb gyárnál már most úgy számolnak, hogy jelentősen emelkednek majd az autóárak, ami munkanélküliségi hullámot indít majd el a szektorban, érintve ezzel a gazdaság további részeit is. Közben az e-autók fejlesztésével is akadnak gondok, az önvezető rendszerek előretörése megakadt, a fejlődést a technikai gondok (néhány modell esetében felmerült, hogy tűzveszélyesek) mellett a jogi szabályozás nehézségei is hátráltatják. Miközben a gyártók alternatív megoldásokban is gondolkodhatnak (hibrid hajtás, üzemanyagcellás autó).
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
