Interjú Oszkó Péterrel, a KAZA Concrete társalapító tulajdonosával.
„Valami kézzelfoghatót szeretnék alkotni” – ez a gondolat indította Oszkó Pétert a designbeton-burkolatokat tervező és gyártó KAZA Concrete megalapítása felé. Kollekcióikat neves designerek tervezik, munkájukban az iparművészet és napjaink gyártástechnológiájának lehetőségei ötvöződnek. A KAZA mára a világ minden táján megtalálható, olyan épületeket díszít, mint a Las Vegas-i Ceasar’s Palace, a pekingi World Trade Center vagy a dubaji Hyatt és W szállodák. A betonról, annak felhasználási lehetőségeiről, az anyaggal való kísérletezésről, fejlesztésének lehetőségeiről és persze a KAZA-ról beszélgetünk Oszkó Péterrel, a cég társalapító tulajdonosával.
Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a KAZA. Hogy tekintetek vissza a cég első évtizedére, mivel ünnepeltek?
Tíz év nem tűnik soknak egy cég életében, számunkra mégis rengeteg idő. Azért is jelentős fordulópont ez, mert az első tíz évben dől el, hogy érdemes-e továbbmenni. Egy aránylag szűk színtéren, specifikus terepen vagyunk jelen. Nem nagyon tudunk olyan példát mondani, amire rátekintettünk, és azt mondhattuk volna, hogy valami hasonlót szeretnénk létrehozni. Ezért is kellett olykor sötétben tapogatóznunk; nemcsak az anyag felhasználását illetően, hanem olyan kérdések tekintetében is, mint hogy milyen piacra dolgozzunk. Az évek során mindez sokat formálódott, ezért ma már úgy látjuk, hogy megérte a számos kísérletezés és a munkába fektetett rengeteg idő. Érdekes volt nem kitaposott ösvényen haladni, hanem új irányt megcélozni.
Miért a betonnal kezdtetek el dolgozni? Mi fogott meg ebben az anyagban?
Olyan élethelyzetbe kerültem tíz évvel ezelőtt, hogy lehetőségem nyílt átgondolni, szakmai téren mivel szeretném tölteni az előttem álló éveket. Akkortájt minden a digitalizálás irányába mutatott, bennem mégis az fogalmazódott meg, hogy valami kézzelfoghatót szeretnék alkotni. Ezt a gondolatot támogatta, hogy akkoriban ugrásszerűen fejlődött az építőkémia, így a beton kapcsán is olyan fejlesztések történtek, amelyek új utakat nyitottak az anyag felhasználásában: lezajlott az ipari felhasználás felől a belsőépítészeti felhasználás felé fordulás. Addig inkább a kocsibeállóból és a hídpillérből ismertük a betont, de rá kellett jönnünk, hogy ennél sokkal többre alkalmas.
Miben rejlik az anyag sokoldalúsága, ami mindezt lehetővé teszi?
Felismerhetővé vált a beton poétikussága. Gondoljunk csak arra, hogy a folyékony betont sablonba öntjük, majd pár óra múlva egy kimondottan tartós dolgot tarthatunk a kezünkben. Különlegessége még, hogy összetétele módosítható, így kísérletezések révén a színe, a felülete és a struktúrája is alakítható. Előnye, hogy az előállításához aránylag kis kezdőtechnológia is elég, nem szükségesek hozzá drága gépsorok, a beton elkészíti önmagát. Ennek köszönhetően a fókuszt a kísérletezésre helyezhettük. Arra törekszünk, hogy megtartsuk az anyag természetességét és egy könnyen befogadható, érzékeny felületet hozzunk létre. Tapasztalataink szerint a beton ily módon történő felhasználása a kreativitásnak is hatékony táptalajt biztosít. Alkalmas ugyanis arra, hogy kilépjen a 3D-be, ami a hideg burkolatok esetében jelentős újdonság. Ehhez hasonlót az épületszobrászat teréről tudnék említeni.
Említed a szobrászatot. A ti munkáitokban is megjelenik az iparművészeti jellegű megmunkálás, de ez napjaink gyártástechnológiájával egyidejűleg van jelen. Miben ragadható meg ez a kettősség?
A KAZA termékei hét szakma együttes jelenléte által jönnek létre. Csak pár példát kiemelve: lassan tíz éve dolgozunk együtt egy éremszobrásszal, aki a sablonjaink úgynevezett ősmintáját készíti. Hogy ebből miként lesz designburkolat, az egy következő szakma munkája, hiszen az ősmintából készülő sablont úgy kell megformálni, hogy minden példány egyforma legyen. Ha moduláris elemekről van szó, akkor nem lehet méretbeli különbség az elemek között, nagy tehát a precizitásra törekvés. Arról pedig még nem is beszéltünk, hogy a beton az egyik legérzékenyebb anyagok egyike, olyan jellegzetességei vannak, amelyek megismerésére nagyon sok időt kell fordítani, ami ismét egy másik szakma sajátja. Nagyban hat a betonra például a hőmérséklet és a páratartalom, kihívás tehát az is, hogy télen és nyáron ugyanazt tudjuk létrehozni színben és formában.
Tehát kül- és beltérben is alkalmazhatók a KAZA termékei?
Hogyne. Ez a megfelelő felületkezelésnek köszönhető, ami ismét egy másik szakterület. Több évünkbe telt, mire rátaláltunk a megfelelő kezelőanyagokra. Pontosabban egy gyártóval közösen fejlesztettük ki azt, amivel igazán meg vagyunk elégedve. Mára már ott tartunk, hogy teljes biztonsággal tudunk vízzáró felületeket létrehozni. Mivel a beton természetességétől nem akarunk eltávolodni, egy láthatatlan – nem pedig mázszerű – vízzárófelület készült.
Mindezeket a folyamatokat, úgy gondolom, megelőzi a minták megtervezése. Neves designerekkel dolgoztok együtt. Kiknek a munkái találhatók meg a KAZA kollekciójában?
Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy magyar és külföldi designerekkel is dolgozhatunk. Az a tapasztalatunk, hogy akkor lehet sikeres designt létrehozni, ha a tervező magas szintű technológiai ismeretekkel rendelkezik. Remek volt az együttműködés a Liquid Forms elnevezésű designunk tervezőjével, Aybars Ascival, akivel az OCTOGON is készített interjút, amikor a minta bemutatóján Magyarországon járt. Ő sokat tud a betonról, az apukájának ugyanis betongyára volt Törökországban, így már gyerekkorában megismerkedett az anyaggal. Később az USA-ba emigrált, ahol építészként dolgozott, számos közel-keleti felhőkarcoló kapcsolódik a nevéhez. A designjában egyértelműen azonosítható a felhőkarcolók iránti vonzalma. A stockholmi Note Design Studio munkáját is hadd említsem meg, az ő nevükhöz a Weave minta kötődik. A velük folytatott munkában a szakmai hozzáállásuk megismerése volt igazán tanulságos, merthogy a legapróbb részletekkel is olyan sokat foglalkoztak, hogy közel két év munkájának eredményeként jött létre a hibátlannak gondolt minta. A magyar tervezőket, a Tibát és a LAB5-ot se szeretném kihagyni. Mindkettejükkel dolgoztunk, még ha ebből egyelőre nem is látszik minden. Előfordul azonban olyan is, hogy a megrendelő nem a kollekcióból választ, hanem egy önmaga által megtervezett mintát szeretne beépíteni a projektjébe. Erre remek példa a londoni Russel Square House, ahol a tervező az épületnek helyet adó tér jellegzetes formáját szerette volna viszont látni. Ennek ihletésére tervezett egy burkolatot, amit mi megalkottunk számára. A tér madártávlatból látható alakzata köszön vissza a mintán.
Hogy ne csak az elmúlt tíz évről beszéljünk: milyen terveitek vannak a jövőre nézve?
Természetesen folytatjuk a munkát és igyekszünk folyamatosan újdonságokat hozni a 3D burkolatok területén. Ami nagy lépés a cég életében, hogy idén saját KAZA-kollekcióval rukkolunk elő.
Te magad is a tervezőasztalhoz ülsz?
Idáig talán nem merészkednék, de 100 százalékban csapatmunka fedi a kollekció megtervezését és megalkotását. Emellett nagyban határozza meg a jövőnket az anyaggal folytatott kísérletezés; nagyítóval nézegetjük az építőkémia legújabb vívmányait. Csak hogy egy példát említsek: izgalmas kérdés a beton színezhetősége. Eddig úgy gondoltuk, hogy a cement megesz bizonyos pigmenteket, és az élénkebb színek megalkotására nincs lehetőség. Együtt dolgozunk azonban egy spanyol céggel, amely ezt felülírta. Olyan élénk pigmenteket tud beépíteni az anyagba, amelyek eddig elképzelhetetlenek voltak. Ezáltal lehetőségünk lesz elmozdulni az eddig ismert pasztelles színektől az élénkebbek irányába. Végül a fenntarthatóságot emelném ki azzal kapcsolatban, hogy mi foglalkoztat bennünket, hiszen mára megkerülhetetlen területről van szó. A beton előnye fenntarthatósági szempontból, hogy szobahőmérsékleten köt, nem szükséges forró kemencékben égetni. Arra pedig nagy figyelmet fordítunk, hogy a legkevésbé romboló cementet használjunk a termékeink előállítására. Ez a bizonyos cement egy többszáz oldalas „sustainability report”-tal rendelkezik, mely kimutatja többek között, hogy a gyár fűtése milyen mértékben történik megújuló energiával vagy hány lakótelep hőszolgáltatását biztosítja. További előrelépésünk, hogy az oldószeres felületkezelő anyagainkat vízbázisúakra cseréltük, ami ezen terület fejlődésének köszönhető, ezek ugyanis korábban nem voltak alkalmasak számunkra. Utolsó példaként pedig hadd mondjam el, hogy a betonba ma már olyan márványőrleményt keverünk, ami a márvány megmunkálásánál létrejövő hulladékanyag. Így két legyet ütünk egy csapásra: nagyot ugrottunk az anyagminőség javulását illetően és a fenntarthatóságért is teszünk. Az ilyen lépésekkel nagyban tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat.
KAZA Concrete | Web | Facebook | Instagram
Még több fotó a galériában!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
