Unger Zsolt és csapata minden előzetes adatnak és szempontrendszernek megfelelő piacképes termékeket alkot.
Kreinbacher, Gere, Ilcsi, Cinq Filles... Unger Zsolt nem csak márkákat épít és öltöztet, hanem terméket fejleszt is egyben. De milyen a jó design? Milyen szempontok vezérlik egy termék-, és márkaépítőt? És mitől lesz valami piacképes?
Pályakezdőként az ember tudatosan keres inspirációt olyan meghatározó figurák személyében, akiknek a nyomába lehet lépni. Ungernek ilyen volt Tom Dixon, Karim Rashid, Marc Newson designerek, vagy Tyler Brule, a Wallpaper főszerkesztője, aki a Monocle magazin alapítója is egyben. Tíz-tizenöt éve ők keltették fel és ragadták meg Zsolt esztétikai érdeklődését, de ez a tudatos figyelem mára alábbhagyott, ellentétben a designmagazinok fogyasztásával, mint a Wallpaper, Conde Nast Traveller, a Monocle és az AD Digest, amelyek még mindig a havi rutinja részei.
Unger és csapata kezdetben kizárólag a natúr designra fókuszált, amely az ügyféligények növekedésével kitolódott a komplexebb feladatok felé. A kibővült szolgáltatás portfólió pedig a design mellett helyet adott a márkaépítésnek és a termékfejlesztésnek is. De a kulcsmegoldás az összes feladat típus esetében, hogy az ügynökségnek sosem szabad ráerőltetnie magát az ügyfélre. Mindig az eszköztárat kell biztosítani, és minden esetben a megoldandó feladatra koncentrálni.
Ez a szemléletmód pedig túlmutat az ügyfelen is, hiszen nem ő a legfontosabb, hanem egy olyan piacképes termék megalkotása, amely minden előzetes adatnak és szempontrendszernek megfelel.
Azért elengedhetetlenül fontosak ezek az adatok, mert rengeteg szempontnak kell megfelelni egy új terméknek: technikai, piaci, kereskedelmi, árazási paraméterek adathalmaza, amelyek egy egyenletté állnak össze és a megoldóképlethez kell kitalálni a designt. Tehát Ungerék az alkotói erőt és az inspirációt mindig a képlethez használják fel. Ha pedig megvan az egyenlet, amely meghúzza az alkotóiszabadság határait, indulhat a kreatív munka.
JÓ DESIGN?
„A jó design minden esetben az, amely észrevétlenül tud beépülni az életedbe és hozzá is tud tenni ahhoz. Ez mindig egy organikus beépülést jelent és semmilyen estben nem terhel a jelenlétével. Személy szerint nem bírom, amikor valami olyan designos” – mesélte Unger Zsolt.
Szerinte két féle jó designt különböztetünk meg: az egyik, amely pusztán a funkcionalitásban ér el sikereket – mint egy jól tekerhető alufólia –, a másik, amely úgy ad hozzá az éltedhez, hogy nemesíti az esztétikai környezetet. Zsolték csak a második típussal foglalkoznak, és általában változó, hogy hány designkoncepció készül el, mire megszületik a végleges, de az esetek 90 százalékában egy anyag kerül az ügyfél elé, és ez szinte mindig teljesen fedi az ügyfél igényeit. A maradék tíz százalékot többnyire azért nem tudják elkerülni, mert kimarad valami olyan fontos adat a brief készítésnél, amely miatt újra kell tervezni az egész folyamatot.
  |
Ugyan fontos a nemzetközi trendek követése egy ügynökség életében, ugyanakkor nem kell mindent és minden áron követni, hiszen lehet, hogy pont ettől a különbözőségtől tudnak nagyon újat alkotni. Ungerék munkái mind valamilyen oltalom alatt állnak és nem hasonlíthatnak soha semmire: „Inkább nem állunk bele egy trendbe, minthogy ne lehessen levédeni.” A jogi része a munkáknak legalább olyan fontos, mint a termékekig vezető út.
JOBB DESIGN VS TERMÉK
Előfordulhat, hogy a termékhez készült design jobb, mint maga a beltartalom, de ebben az esetben a termék életgörbéje csak rövidre nyúlhat, tehát mindig az egyensúlyra kell törekedni különben kontraproduktív lesz a sztori. Az a trükk viszont legtöbb esetben jól működik, hogy egy nagyon jó beltartalmú termékhez még jobb csomagolást álmodnak meg, ami árban ugyanolyan elérhető, mint a konkurens termékek, de ez velük ellentétben nem 1500 forintosnak néz ki, hanem dupla ennyinek. Viszont a vásárló számára „csak” életérzésben lesz különbség, a kasszánál ugyanannyit fog fizetni, mintha a másik brandet választotta volna. Ez is versenyképessé teszi a jó designt.
PRÉMIUM VS MAINSTREAM
Ungerék a prémium szegmensen belül számos olyan márkán dolgoztak már, amelyek az élelmiszerekhez, kozmetikumokhoz vagy a kultúrához kötődnek. De egy friss személyes tapasztalat hívta fel Zsolt figyelmét egy szintén nagy kihívásra, amely a vágya is egyben: „Néhány hete a feleségemmel Bécsben töltöttünk egy hosszú hétvégét és egy átlagos reggeli bevásárlásnál szebbnél szebb tejesüvegek, gyümölcsleves dobozok, joghurtok és papírzacskók kerültek a kezünkbe. Ez ütött szöget a fejembe, hogy mennyire jó lenne az elérhetőbb, mainstreamebb vizuális élményekhez is hozzátenni, akár egy liszt csomagolása, vagy tejes doboz formájában, hogy jobbak legyenek a hétköznapok.”
Zsolt megérzése: ha egy ilyen kihívás megtalálná, nem kizárt, hogy meg sem állna a Pet Product & Services Awards csomagolás versenyig, amelyre az egy éve jól működő, piacképes termékekkel lehet csak nevezni, amelyek nem mellesleg elég jól is néznek ki. Ez utóbbi biztosan nem múlna Ungeréken.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
