Hogyan osztályozhatjuk, és milyen tendenciák, új irányok vannak?
Logókat (na jó, legalábbis jeleket, jelzéseket) már az ősember is használt, később pecséteket, lovagi címereket terveztek elődeink. De merre tart a logókészítés, milyen irányzatok vannak, és milyenek jelenhetnek meg a jövőben? Vasvári Péter (Petervasvari.com, a Magyar Logó Társaság alapítója) írása sok-sok hazai és külföldi példával.
Logó, logotípia, embléma, márkajelzés, app ikon, jel, vagy akár piktogram... Mind-mind egy személyes attribútum. Önazonos, lényegretörő, tömör képi információ. Gyorsan, érthetően célba kell találnia. Kis méretben is. Így a legalapvetőbb feladata a logónak, hogy egy vállalkozást, intézményt be tudjunk azonosítani a nevéből, és/vagy a képekből álló szimbólumok együtteséből. (Hab a tortán, amikor egy jó logó egyes elemeit – kiragadott formáit kicsippentve –, az arculat további egységeiben felhasználjuk, így identitásában markánsan önazonos arculat épül fel.)
A jó logó megmutatja, mit csinál egy vállalat, és milyen értékeket, erényeket képvisel. Vizuálisan segíthetnek ebben a formák, színek és természetesen többféle stílus használata. Például az új trendek és a régiek nem zárják ki egymást, szépen elférnek egymás mellett a jelenben, így adva egy színes, többféle vizuális palettát a tervező és befogadó számára. Számos lehetőség van különböző irányvonalak, más-más gondolatiság mentén megtervezni az egyes márkajelzéseket, logotípiákat.
A teljesség igénye nélkül, csak néhány jellemző példát kiragadva, egy logóirányzat lehet: térhatású, egyéb illúziókra épülő, kubista, mozaik, labirintus, rezgő, vonalas, hullámzó, firkált, drótos, rostos, szövött, színátmenetes, változó típusú betűkkel vagy akár átlátszó 3D-s impulzusokkal játszó design.
Ezeket a lehetőségeket figyelembe véve egy jól beültethető, azaz érthetőbb, átgondoltabb, kifejezőbb és százszázalékosan karakterisztikus, önazonos jelzés születik meg.
Nos, milyen egy kitűnő logó? Vizuális öröm, kell, hogy legyen. A formák arányainak az egymáshoz való viszonya, földi létünket körülvevő törvényszerűségei, és esztétikai arányrendszerei által... illetve a felismerés öröme, a látvány jutalma által. Ez utóbbi lehet egy rejtett plusz információ, képanyag, egyéb szimbólum a szimbólumban. Vagy maga a logotípia tipográfiai, formai megoldása, azaz a betűk, karakterek egymáshoz való viszonya, egymásba építettsége.
Nagyszerű varázs, izgalmas vizuális jutalom. A szemlélődő talál egy képet a logóban, vagy a tipográfiában kiegészíti az esetleges hiányzó karaktereket a szemével. Ez a felfedezés öröme. Egy pillanat, ami megteremti bennünk azt az élményt, hogy így a magunkénak érezzük azt a rejtett, burkolt varázslatos formát, ami vélhetően megérintett bennünket. Ha rábukkant a néző, akkor nagy valószínűséggel nem törli ki az elméjéből. Ez a prémium képi bónusz egy ütközési pont és remélhetőleg jó szívvel fog rá emlékezni a későbbiekben is, vagyis célba talált a márka üzenete. Egyáltalán nem mellékes, ha szerethetővé válik.
Nézzünk néhány alapvető kategóriát, és mindegyikből hazai és külföldi példákat!
1.) Betű, monogram
JoannaMalik, Quality Fish – Andreas Karl, Mangiare – Luka Balic, Jae Murphy Photography
2.) Név, logótípia
Egyed Bálint, mashRADIO w. text – Anna Kövecses, Razor Cutz – Vasvári Péter, Mint (Mentha)
Alex Tass, DawnTown – Brian Reed, Ink Me – Gary Domoney, Freedom Mortgage Centre
3.) Formai egységre épülő tervezések
Kiss Miklós, Kaposvár – Molnár Péter, Farkas Pálinka – Vasvári Péter, WUNDERBAR
Sergey Shapiro, Hand made cafe – Scott Stemke, Minus Mineral Water – Alan Oronoz, Rubens Nuts
4.) Mozgó, animált logók
Lundén Architecture Company, tervező: Tsto, Finnország
5.) Ambigramma logók (A bemutatott példák 180 fokkal elforgatva ugyanazt a szót adják ki.)
Burg Balázs, burg – Németh Levente, MATT – Vasvári Péter, BAUHAUS
Raymond Loewy, New Man – John Langdon, Aerosmith – Christopher Simmons, Tim Belonax, YEAR
6.) Irányzatok (trendek) – egy-egy kiragadott példa az immáron már több mint száz különböző áramlatból
Ha megnézzük, hogy mikortól létezik az identitásunk, önazonosságunk egyedi kifejezésmódja, kijelenthetjük, hogy az ősemeberek ezt már tudatosan is megtették előttünk. Hogyan? Akár egy kis bottal a kezükben, amivel jelezni tudták a terület határát, kézfeltartással, vagy a homokba húzott egyenessel. Később a kereszt formai egysége, színes formák, pamacsok, kézlenyomatok, állatok felfestése, a logótípiák elődei, az egyedi aláírások, családi címerek, pecsétek, mind-mind különbséget tettek – és akartak tenni – emberek, csoportok, uralkodók között. A design így mutatta meg, és erősítette-égette belénk évszázadokon keresztül a hovatartozás, különbözőség, változatosság fontosságát.
De mi a jövője a logókészítésnek? Amíg szeretnénk kitűnni, és lehetőségünk van választani a versenytársak közül a szabad piacgazdaságban, addig szükségszerűen lesznek (új) logók is.
Elképzelhető, hogy a jövőben, a gépek, robotok világában, a nevek, logótípiák, szimbólumok átalakulnak számokká, kódokká. De talán akkor is lesz majd egy virtuális múzeum, ahol fellelhetőek lesznek a logótervezők munkái, hogy volt ilyen szakma is, amit szívvel, lélekkel lehetett csinálni, mint logókészítés – változatos stílusokkal szabadon – egykoron...
(És persze engedjük meg, hogy talán ez lesz azon kevés területek egyike, ahol a legjobb munkákat még sokáig emberek készítik majd, nem pedig a mesterséges intelligencia, elvégre egy-egy kicsiny logó számtalan kulturális, formai motívumot, betű- és szójátékot, váratlan utalást rejthet. Rengeteg finom, váratlan, csavaros utalást hordozhat az élet számtalan területéről, ezzel pedig talán nem túlzás a legemberibb designtermékek közé sorolnunk – a szerk.)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
