Jovánovics György kiállítása a FUGÁban.
A MÜPA Bartók Béla Hangveresnytermének akusztikai tervezője a világhírű Russel Johnson (ARTEC New-York). A terem két oldalán, a karzatokon a falak mögött zárt és rejtett üres tereket, úgynevezett zengőkamrákat alakítottak ki. Az ezeket takaró vasbeton falú ajtókat gipszpanelek takarják, amelyek Jovánovics György alkotásai. Az építészekkel és akusztikusokkal egyeztetve meghatározott méretű (100×80 cm), vastagságú és lépcsőzetességű panelek a helyszínen akusztikai elemek, de eredetileg kidolgozott, fehér relief-formájukban egyedi alkotások, ebbe ad a FUGA kiállítása betekintést.
A budapesti Művészetek Palotája 2005-ben elkészült impozáns épületének központi eleme egy 1700 főt befogadó koncertterem, amelynek akusztikai tervezője a világhírű Russel Johnson (ARTEC New-York). Johnson legfontosabb elképzelése nyomán – amelyet először 2000-ben Luzernben valósított meg – a terem két oldalán, a karzatokon a falak mögött zárt és rejtett üres tereket, úgynevezett zengőkamrákat alakítottak ki. A kamrákból a nézőtér felé hatalmas ajtók nyílnak, amelyek a zenedarab (és a karmester) akusztikai igényeinek megfelelően központilag vezérelve nyithatók és csukhatók, változtathatóvá téve a légtér nagyságát és ezzel az utórezgési időt. Az ajtók 10 cm vastagságú vasbeton falát hézagmentesen felragasztott, vékony gipszréteg borítja. A klasszikus faborításhoz hasonlóan ideális hangvisszaverő felületként szolgáló gipszelemeket Luzernben, a koncertterem építésze, Jean Nouvel természetes fehér színükben tartotta meg, rajtuk egyszerű geometrikus mintázattal.
Budapesten a magyar építészek színes térkialakításban gondolkodtak, ezért felkérték Jovánovics Györgyöt a koncertterem belső gipszfelületeinek tervezésére.
Jovánovics György művészetében a hatvanas évek közepétől alapvető szerepet játszik a gipsz anyaga. Franciaországi tanulmányai során már alkotott kis méretű gipszobjekteket az arte povera jegyében, s hazatérve, a hatvanas évek végén a kelet-európai neoavantgárd legjelentősebb alkotásai közé sorolt emberszobrait is gipszből hozta létre. Az anyagválasztás akkoriban politikai gesztusnak is számított, hiszen a kortárs nyugati művészettel kapcsolatokat kereső magyar művészek nem kaphattak állami megbízásokat – Jovánovics a bronz vagy a márvány helyett az olcsó, igénytelen, mégis a szobrászat leghagyományosabb anyagai közé tartozó gipszet alkalmazta. A hetvenes évek fotómunkái és installációi után a klasszikus avantgárd hagyományaihoz – többek között Kassák Lajoshoz vagy Moholy-Nagy Lászlóhoz – is kapcsolható, konstruktív, geometrikus gipszrelief a nyolcvanas évek elején jelent meg Jovánovics művészetében, s máig életművének kulcseleme.
(…)
A Művészetek Palotájában Jovánovics a nyolcvanas évek elején saját technikaként kidolgozott színes reliefhez nyúlt vissza – a kívánt szín pigmentje itt nem utólag kerül az anyagra, hanem a vízbe keverve, így az elemek teljes tömegükben színesek. Az építészekkel és akusztikusokkal egyeztetve meghatározott méretű (100×80 cm), vastagságú és lépcsőzetességű paneleken Jovánovics hét színt alkalmazott, így alakította ki modulként szolgáló 11 reliefjét, amelyekből a közel 1000 négyzetméternyi felület felépülhetett. Ezek a művek a helyszínen akusztikai elemek, de eredetileg kidolgozott, fehér relief-formájukban egyedi alkotások, amelyekben jelen vannak a konstruktivista hagyományok, illetve a zene vizuális formái is: Jovánovics inspirációi közé tartozott egy Kurtág-partitúra és a gregorián kották négyszögletes hangjegyfejeinek képe. A koncertteremben a színes konstruktív reliefek mellett, az orgona alatti széles sávban a kompozíciót egy különös – de a hatvanas években már felbukkant – elem egészíti ki: egy gipszből készített, aranyfüst-lemezzel borított függönymotívum. A különféle darabok együttese Jovánovics egész életművének lenyomatát nyújtja, amelyben az optikai illúziók, a zene és a vizualitás, az érzékelhetőség problémái mellett az építészeti tér és a szobrászat terei közötti összefüggések jelennek meg.
/Mélyi József: Jovánovics György akusztikai relief-sorozata, részlet/
A Kisterem Galéria rendezésében
Időpont: 2021. november 11. csütörtök 18:00
Helyszín: Fuga Budapesti Építészeti Központ, 1052 Budapest, Petőfi Sándor utca 5.
Megnyitja: Demeter Nóra és Zoboki Gábor építészek
Megtekinthető: 2021. december 6.
Forrás: FUGA
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.