Tercia Goh az írószerek rajongója – imád mindent, ami a papírhoz köthető, a tollaktól kezdve a naplókon és a washi szalagon át a papírkapocsig. A malajziai származású Terciát a „scrapbook királynőjeként” is emlegetik. A Sky Bambi elnevezésű Instagram-oldalán megosztott képek azonnal magával ragadják az odalátogatókat; klasszul tükröződik bennük a scrapbook világának összetettsége, szépsége és az a szenvedély, amellyel – ahogy a barátai hívják – Tersh egy-egy naplót elkészít. Az egyedi kézzel készített naplóiról és füzeteiről ismert Bomo Art Budapest csapata összefogott Tersh-sel, hogy megalkossa a Sky Bambi X Bomo Art Scrapbookot. Az alkotás folyamatáról és az ahhoz vezető útról a Bomo Art kérdezte Terciát.
Mikor kezdtél el naplókat vagy albumokat készíteni?
Igazából nem emlékszem olyan időszakra az életemben, amikor ne lett volna naplóm. A legkorábbi emlékem az, amikor a nagymamám zsírkrétákat és egy kis füzetet vett nekem. Elkezdtem firkálni és színezni, és ez órákig lekötött!
Idővel kialakult bennem a jegyzetelés, az emlékek gyűjtése, az írás és a napjaim dokumentálása, ami végül négy évvel ezelőtt a naplóírás egy bonyolultabb formájában öltött testet. Felfedeztem Tim Holtz világát, és elkezdtem kisérletezni a gumibélyegzőkkel, matricákkal és díszítőelemekkel. Mintha egy teljesen új világ nyílt volna meg előttem!
De a legnagyobb ugrásszerű változás a világjárvány során történt. Az otthoni bezártság arra kényszerített, hogy kilépjek a kreatív komfortzónámból, és felfedezzem a különböző médiumokat és kifejezésmódokat. Ezután már nem volt visszaút! Belezuhantam a „nyúl üregébe”, és végtelen mennyiségű eszközkészletet találtam, hogy saját kezűleg készítsek díszítéseket stancolással, vízfestéssel és zselés nyomtatással. A scrapbooking igazi függőség, és boldogan rákattantam!
Mi inspirált arra, hogy blog helyett fizikai füzetben vezess naplót?
Régebben volt blogom, de sokkal jobban szeretem az analóg, papírral és tollal való írást. Ez sokkal gördülékenyebbé teszi a dolgokat, és sokkal érzékletesebb élményt nyújt.
Ahogy említetted, gyerekkorod óta írsz naplót. Mennyiben különböztek azok a darabok a maiaktól?
Határozottan sokat fejlődtek. A naplóim régebben teljesen szövegesek voltak, de ma már a naplóírást inkább egyfajta kifejezési formának tekintem, mint a napi feljegyzések vezetésére. A naplóírás és a scrapbooking hibridjeként írnám le, vizuális és szöveges elbeszélésként, amely lehet tematikus és stiláris is.
Előre megtervezed, hogy pontosan mit hova akarsz tenni a naplóidban, vagy hagyod, hogy az élmény egy kicsit sodorjon, és a scrapbook szerkezete menet közben alakul ki?
Kicsit mindkettő. Néha egy téma, egy tintaszín, egy hely vagy akár egy szó inspirál. Leggyakrabban hagyom, hogy az oldalakat természetes módon kibontakoztassam, és meglátom, hová vezet. Van, amikor van egy ötlet a fejemben, és lassan, néhány nap alatt megtervezem a fejemben, vagy felvázolom, mielőtt elkezdeném elkészíteni az oldalaimat.
De volt olyan is, amikor megálmodtam, és reggel kiugrottam az ágyból, hogy addig alkossak, amíg a vízió még friss a fejemben. Ez ritkán fordul elő, de amikor mégis, az olyan, mintha mennydörgés csapott volna le.
Akárhogy is történik a „naplóírás”, az élmény számomra mindig organikus volt. Nem vagyok egy nagyon strukturált ember. Szeretek „szárnyalni”.
Milyennek találtad a Bomo naplót, amikor kicsomagoltad?
Szerelem volt első látásra! Amikor először kaptam meg a személyre szabott Bomo Art termékeimet, el voltam ragadtatva a designtól és lenyűgözött a kézműves munka.
Azt szeretem bennük, hogy soha nincs két teljesen egyforma darab, a bőr gyűrődésétől kezdve a dombornyomáson át a kiválasztott minták kivágásáig – minden részlet olyan egyedi, mint az ujjlenyomatunk vonalai.
Nem is beszélve a minőségről, hiszen minden egyes Bomo darab kézzel készül. Körülbelül húsz darab Bomo Art naplóm van, és mindegyik ugyanolyan magas minőségű. Ezért is nagy megtiszteltetés és büszkeség számomra, hogy a #BomoArtxSkybambi naplós scrapbookra rányomtátok a logómat! Ez egy abszolút valóra vált álom egy olyan maláj lánynak, mint én!
Milyen tapasztalatokat szereztél a Bomo csapatával való együttműködés során?
Ez egy abszolút öröm-projekt! Károly nagyon barátságos volt, ahogy az egész csapat is! Igazán támogatóak és nyitottak voltak az új ötletekre, ami még gyümölcsözőbbé tette ezt az együttműködést.
Közel 80 ezer követőd van az Instagramon. A social médiának hatalmas ereje van. Milyen érzés látni, hogy egy ilyen nagy közösség kíséri figyelemmel a munkádat?
Nagy alázatot ébreszt bennem az, hogy értékelik, amit csinálok, amit szeretek. Soha nem terveztem, hogy ennyi követőt gyűjtsek, és még mindig meglep, ahogy látom, naponta növekszik a számuk. De hogy őszinte legyek, a számok nem számítanak. A közösséggel való kapcsolat az, ami nagyobb súlyt képvisel. Amikor a világ bezárult, elkezdtem egy heti online összejövetelt „Sunday Scribbles” néven, hogy kapcsolatot teremtsek másokkal. 2020 áprilisa óta egyetlen vasárnapot sem hagytunk ki. Ezek az emberek a második családommá váltak, és többre értékelem őket, mint a számokat.
Te is szeretsz utazni, sajnos azonban a világjárvány sokunkat megakadályozott abban, hogy világot lássunk. Hogyan birkóztál meg ezzel az időszakkal. Mit jelent számodra az utazás? És mi a következő úti célod?
Lehet, hogy fizikailag nem tudtam utazni, de gondolatban akár minden nap elutazhattam a naplóimon keresztül. Ez tartott józanul, ráadásul még abban is segített, hogy új készségeket sajátítsak el – olyan stílusokat fedeztem fel ebben az időszakban, amelyeket eddig soha.
Az utazás számomra a felfedezés végső szabadságát jelenti, a kíváncsisággal való barangolást, a hálával való tapasztalatszerzést és a végtelen lehetőségekre való nyitottságot!
A következő úti célom, hogy meglátogassam a családomat Ausztráliában. Már több mint két éve nem láttam őket utoljára. Emellett nagyon várom már álmaim utazását: egy Budapest és Bécs közötti folyami hajóúton fogok workshopot tartani. Végre találkozhatok majd ismerős arcokkal a közösségből. Olyan lesz, mint egy családi összejövetel!
Ki vagy mi inspirál téged, illetve a scrapbookod testreszabásánál?
Ha a vizuális stílusokról van szó, többek vannak rám nagy hatással. Azt mondanám, hogy Nick Bantock a kollázsaiért, Tim Holtz a csodálatos termékeiért, és Peter Beard, a fantasztikus fotóiért. Ugyanakkor a közösségben lévő emberek is nap mint nap inspirálnak engem az egyedi stílusukkal.
Hiszem, hogy a kreativitás olyan, mint egy bumeráng, bármit is adsz ki magadból, az rögtön visszajön hozzád.
Ha inspirálsz valakit, ha látod, hogy ez az inspiráció megvalósul, az téged is tovább inspirálhat. Ez olyan, mint az élet körforgása, vagy akár egy hullámhatás, amely mindent megérint, ami az útjába kerül.
Sky Bambi | Instagram | Web
Bomo Art Budapest | Web | Instagram | Facebook
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.