Keresik az egyensúlyt a környezetvédelem, az idegenforgalom és az önellátás között.
A palaui turisztikai központ elindított egy új projektet, amelynek célja, hogy csökkentsék a szigeten a turizmusból fakadó szén-dioxid emissziót. A tervnek része az is, hogy a szigetország legyen a világ első karbonsemleges turisztikai célpontja, amelyet többek között a helyi élelmiszertermelés támogatásával és a turisták bevonásával szeretnének megvalósítani.
A csendes-óceáni szigetvilág világszerte ismert természeti szépségeiről, így a világ egyik legfontosabb idegenforgalmi desztinációja is. A szigetcsoport 241, buja növényzettel borított, vulkanikus eredetű szigetből áll, amelyeket kristálytiszta lagúnák vesznek körül, az érintetlen korallzátonyoknak köszönhetően pedig sokan a búvárkodás miatt látogatnak a térségbe. Palau a Karolina-szigetek legnyugatibb régiójában helyezkedik el, 2019-ben több mint 89.000 külföldi turista érkezett a trópusi köztársaságba, ami azért is figyelemreméltó, mert a kis országnak alig 22.000 lakosa van. A turizmusból származik az ország jövedelmének nagy része, és szinte mindenki ebből él.
Az ország ugyanakkor küzd azzal a problémával, amellyel minden turisztikai célpontnak szembe kell néznie: hogyan lehet kialakítani egyfajta egyensúlyt a turizmus és a környezetvédelem között?
A turisztikai központ vezetője, Kevin Mesebeluu elmondta, hogy egyvalamire biztosan megtanította őket a koronavírus járvány: meg kell erősíteni az ország ellenállóképességét, és még jobban kell védeni az értékeiket. Elkerülhetetlen a környezetvédelmi szempontú átalakítás az idegenforgalomban, valamint fel kell készülni egy olyan helyzetre is, amikor nem jönnek a turisták. Az emelkedő tengerszint már most is súlyos károkat okoz a tengeri ökoszisztémában és a part menti közösségek életében, Mesebeluu szerint mindezekért pedig Palau is felelős a nagy mértékű szén-dioxid emissziójával.
Súlyos pénzbírságok jönnek
A szigetország ugyanis a múltban az élelmiszerek nagy részét a tengerentúlról szerezte be és nagy örömmel fogadta a szén-dioxid kibocsátásban élen járó repülőgépeket is: ez a két tevékenység felelős leginkább az emisszióért, így az intézkedések is többnyire ezekre vonatkoznak.
Első lépésként kötelező jelleggel bevezetik a palaui öko-pecsétet (Palau Pledge). Az országba belépő turistáknak a reptéren alá kell írniuk egy papírt, amellyel megfogadják, hogy nyaralásuk során ügyelnek a fenntarthatósági szempontokra.
Komoly pénzbírságra számíthat az, aki szemetel, eteti a halakat, megérinti a korallokat, vagy szuvenír gyanánt kagylókat gyűjt otthoni. A program megtiltja az utazásszervezőknek az egyszer használatos műanyagok használatát és ugyanígy tiltólistára kerülnek egyes naptejek.
A helyi élelmiszeripar támogatása
Nagy változások várhatóak az élelmiszertermelésben is. Az elmúlt évtizedekben az ország hozzászokott ahhoz, hogy gyorsan és kényelmesen, a kialakult nemzetközi szállítási útvonalakon keresztül szerzi be az élelmiszermennyiség nagy részét. A világjárvány következtében azonban az import gyakran akadozott, sokat kellett várni a megrendelt árukra.
A program a helyi gazdálkodók és halászok támogatásával nemcsak a szén-dioxid lábnyomot szeretné csökkenteni, de a vállalkozásokat is helyzetbe hozzá, ezzel pedig csökkentené az idegenforgalomnak való kitettséget is.
Emellett segítik a gazdák áttérését a fenntartható gazdálkodásra, valamint ösztönzik a nők cégalapítását is.
"A turisztikai ipar gyors növekedése és az éghajlatválság a fő okozói az ökoszisztéma pusztulásának" - ezt már Paolo di Croce, a Slow Food International főtitkára mondta, a nemzetközi szervezet segíti Palaut a projekt megvalósításában ."Az új modell egyfajta antitézis, amely arra törekszik, hogy megerősítse a helyi élelmiszertermelők szerepét, csökkentse az élelmiszerimport által okozott kulturális és környezeti károkat, és javítsa a farmerek megélhetését mind Palauban, mind az egész szigetvilágban."
Fizetsz az szén-dioxod lábnyomod után
Ami a légi közlekedést illeti, mindenki számára világos, hogy nem lehet a problémát azzal orvosolni, hogy hirtelen minden repülőjáratot leállítanak. Lehet viszont kompenzálni az abból származó károkat. Ennek érdekében Palau egy online platform fejlesztésébe kezdett, amely segítségével az országba érkező turista kiszámolhatja, mennyi lesz az utazásához kapcsolódó saját szén-dioxid emissziója.
Ennek ellentételezéseként jön a "turisztikai crowdfundig": a környezetszennyezésért cserébe a látogatók az ökológiai lábnyomukra vonatkozó számítások alapján bizonyos pénzösszeggel támogatják Palau szén-dioxid csökkentő kezdeményezését. Úgy kalkulálnak, hogy az ebből származó bevétel éves szinten elérheti az egymillió dollárt, amelyet teljes egészében a környezetvédelemre fordítanának.
A projektben résztvevők úgy vélik, a hagyományos turisztikai modellek átalakítása nem várhat tovább, a palaui program pedig minden országban adaptálható lenne, ugyanis a turisztikai célpontok ugyanazokkal a problémákkal küzdenek. Mindenhol lavíroznak az idegenforgalom és a környezetvédelem viszonylatában, amely most, az éghajlatváltozás és a világjárvány következtében fenntartható megoldásért kiált. A kis szigetország azt reméli, hogy a program bevezetése sikeres lesz és követendő példaként szolgál más országok számára is.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.