A Vinczemill papírmanufaktúra kétezer éves kínai hagyományokra épít, ha papírról van szó.
A papír megjelenése nemcsak az emberi civilizációt, de az eredetileg vegyészmérnöknek készülő Vincze László életét is átformálta. Az alaptevékenység Fedémesen, a kis mátraaljai szülőfaluban, a könyvkötészet Szentendrén történik, hírnevük ennél sokkal messzebbre is eljutott már. Tradicionális kézműves eljárással készíti a különleges szépségű és minőségű papírokat, papírtermékeket, közel negyven éve. Magyarország ma is működő papírmerítő manufaktúrája fejlesztésében ma már aktívan részt vállalnak az alapító fiai is.
Kányádi hűséges „papírmónárja”
A háromszáz lelkes kis faluból, Fedémesről induló Vincze László a Könnyűipari Műszaki Főiskolán képezte magát papíripari mérnöknek, később a Szentendrei Papírgyárban kapott művezetői állást, majd mellette – keresetkiegészítés gyanánt – vasútépítésen is dolgozott. Az így összekuporgatott pénzén egy kis garázst bérelt, hogy felélessze a papírmerítő mesterség hagyományait. Ebben nagy szerepet játszott az a bizonyos film is, amit László a bázeli papírmúzeumról látott egykor, illetve a gyárlátogatás, amit a morvaországi Velké Losiny-ben tett, hogy saját szemével bizonyosodhasson meg a technológiáról. Hétvégén bemutatókat tartott, majd különféle nyomdáknak, galériáknak ajánlotta különleges papírjait, a Parlament ajtaján sem volt rest „bekopogtatni.”
Az 1985-ben alapított Vinczemill első ügyfelei az Országgyűlés Hivatala és az Országos Széchényi Könyvtár voltak, akik nemcsak papírért jelentkeztek náluk, de nyomdai kivitelezést is kértek a manufaktúrától. Az üzlet fejlődött – szülőfalujában megvásárolta anyai nagyapja 1800-as évek végén épült tornácos parasztházát és a szomszédos ingatlant is – a merítés, a papír előállításának főbb fázisai itt történnek, sőt bárki, aki ellátogat hozzájuk, megtanulhatja a hagyományos papírkészítés csínját-bínját. A hűséges „papírmolnár” titulussal a költő Kányádi Sándor tisztelte meg fiatal papírmerítő barátját (vagy ahogy ő fogalmazott: „papírmónár”), aki nemcsak akkor, évtizedek távlatából is rászolgált erre a megnevezésre. Hiába a digitália térnyerése, a papírmerítő-mester a mai napig hagyományos eljárással készíti papírjait: merít, présel, szárít. Európában csupán három cég van, akik hozzájuk hasonló minőségben dolgoznak.
A művészek „beszállítója”
Szentendrei műhelyében beindult a könyvkötészet, a kortárs galéria pedig minden hónapban más szentendrei művész munkáiból rendezett kiállítást. A kilencvenes évek folyamán egyre több helyi alkotó fedezte fel magának a Vinczemill gazdag papírpalettáját – Aknay János, fe.Lugossi László, ef.Zámbó István, drMáriás, Szyksznian Wanda – rendszeresen tesztelik a Vinczemill papírjait, ők pedig a művészek által készített, szignózott és sorszámozott nyomatokat beépítik saját portfóliójukba, ami referenciaként szolgálhat más művészek számára is. Mostanság nyitnak a fiatalabb generáció felé: márciusban a papírkollázsokat készítő Herbert Anikónak rendeztek kiállítást a szentendrei műhelyben. Ahogy egykor édesapja, most fia, Máté kopogtat különböző ajtókon, ahol úgy érzi, szükség lehet a manufaktúra szaktudására és merített papírjaira. Legutóbb például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem örült a bemutatkozásuknak, az iskola diákjai hamarosan Vinczemill-papírokkal kísérletezhetnek.
Kézműves hagyományok
A mai értelemben vett papírért Caj Lun-nak, Ho Ti császár miniszterének lehetünk hálásak – ő volt az, aki időszámításunk szerint 105-ben javasolta a császárnak: hagyják el a nehéz bambusztáblát és a drága selymet, helyette írjanak inkább papírra. Ha nem is világmegváltó, de mindenképp grandiózus ötletekért Vincze Lászlónak sem kellett a szomszédba mennie: a Szentendrei Papírgyárban töltött évek alatt a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem üzemszervező szakát elvégezte, ahol a borítékgyártás technológiájáról írta értékelemzés témában diplomamunkáját, az öntapadós boríték előállítását találta ki.
A fedémesi műhelyben a mai napig hagyományos kínai eljárással készülnek a savmentes, időálló, kiváló minőségű, kézzel merített papírok fehér, pasztell, antik színekben, különböző vastagságban, hogy aztán akvarell-, rajzpapír, névjegykártya, oklevél, diploma, levélpapír, képes- és üdvözlőlap, valamint sok minden más készüljön belőlük.
Családban marad
Három fia, büszkesége – Máté, Kristóf és Lőrinc – épphogy csak serdült, mikor apjuk bevonta őket vállalkozása mindennapi életébe. Közülük ketten napjainkban már kiveszik részüket a cég működtetéséből. A közgazdász végzettségű Máté (a legidősebb) feladata új ügyfelek felkutatása, a partneri kapcsolatok kiépítése, a vállalkozás kommunikációja, a jelenlegi kisvállalkozás átöröklése, innovációra való felkészítése. Kristóf (a középső) gyakorlatilag már egy elfeledett régi mesterség, a könyvkötészet utolsó mohikánjainak egyike. Intézmények és önkormányzatok, egyetemek és minisztériumok által kiadott határozatok egybekötése mellett többek között díszmappák, zárható díszhengerek, érmetartó dobozok készülnek Kristóf kezei által – a Vinczemill portfóliójának részeként, Vinczemill Books név alatt.
Sosem akartak nagyra nőni: tizenkét fő volt a legmagasabb létszám, amit a vállalkozás elbírt. Vincze László szerint jó döntés volt a fiúkat már egészen fiatalon bekapcsolni a vállalkozás vérkeringésébe, így a generációváltás most egyszerűbb. A papírmolnárnak rengeteg ötlete van, ám a fiai által garantált fordulatszámnak köszönhetően tudnak léptéket váltani. Ami nem mennyiségi, de minőségi szintű változást, nagyobb ismertséget, professzionális működést eredményezhet.
Az angol király asztalán is ott vannak
Állandó megrendelőik a könyv- és papírrestaurátorok, akik nemcsak kész papírt, de sokszor papírpépet is vásárolnak tőlük. Vincze-papírral pedig valószínűleg a legtöbben találkoztak már, akik diplomát, oklevelet, kitüntetést fogtak a kezükbe – tőlük rendel több ügyvédi iroda és minisztérium, papírjaikat használja többek között a Magyar Tudományos Akadémia, az Országos Levéltár és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is. Amit abszolút csúcsteljesítményként emleget a Vincze família, az a három kötetes Vizsolyi Biblia facsimile kiadása: a reformáció ötszázadik évfordulója kapcsán, az eredeti első kiadás mintájára készült tekintélyes, 2400 oldalas kiadványt bőrkötésben, díszdobozban szerezhetik be az elszánt gyűjtők. A Vinczemill neve külföldön sem ismeretlen.
Papírjaik a Tokiói Papírmúzeumba, a Bécsi Levéltárba, a mainzi Gutenberg Múzeumba is eljutottak már, sőt George Bush levéltárába is bekerültek, az angol királyi család pedig elegáns köszönőlevelet küldött a papírmolnárnak, olyannyira lenyűgözték őket a manufaktúra merített papírjai. Egyelőre spanyol, német, finn, amerikai, japán, holland, román, svájci művész ellátó nagykereskedésekben vannak jelen a nemzetközi piacon, s az olaszok első papírműhelye, a Fabriano is ismeri termékeiket, idehaza pedig szinte a teljes művészellátó piacot lefedik. A Vincze-fiúk az apai örökséget tiszteletben tartva, de a mai kor elvárásaihoz igazodva munkálkodnak a manufaktúra fejlesztésén. Szeretnének minél többeknek munkát biztosítani Fedémesen, s a jövőben mesterségbemutató, látványműhely és képzőművész alkotótábor megvalósítását is tervezik ugyanitt.
Vinczemill | Web | Facebook | Instagram
Forrás: Sajtóanyag
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
