A 11-12. századi épület padlójába karcolt játék egy homokbányából került elő még 2009-ben.
Egy meglehetősen szokatlan lelet megtalálását idézte fel a Tornyai János Múzeum közösségi oldala: egy homokbánya egyik épületéből Árpád-kori, földbe mélyített épület padlójába karcolt malomjáték került elő, amely azóta a múzeum állandó kiállításának is része lett.
2009-ben a Hódmezővásárhely-Gorzsa X. homokbánya 166. számú, 11–12. századra keltezhető objektumának (földbe mélyített épület) padlójába karcolt malomjátékot tártak fel a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének munkatársai, melyet „in situ” kiemeltek és restauráltak – írja a múzeum Facebook-oldala. Az így megőrzött malomjáték a Tornyai János Múzeum 2017-ben elkészült Évszázadok a Hód-tó partján — Houdtól Újvárosig című állandó várostörténeti kiállításban is helyet kapott.
A malomábra az emberiség legősibb, egyetemes szimbólumai közé tartozik. Szimbolikus jelentése koronként változott, de általában a világrendet, a világ fölötti hatalmat jelképezte
– írja a Múzeum. Mint játék, az ókorban kezdett teret hódítani. Egyiptomban I. Ramszesz fáraó szentélyének romjainál is előkerült, első írásos említése pedig Ovidius Tristia című könyvében olvasható. A középkorra az egyik legkedveltebb táblás játékká vált, melyet a szegény ember sakkjának is neveztek. Igaz, ekkor már elsősorban játékként használták, a malomábra szimbolikus jelentését a középkorban is ismerték.
A Magyar Királyság területéről is számos malomábra ismert, azonban a gorzsai leletek a korszakban egyedülálló módon falusi házak padlójáról kerültek elő, és minden valószínűség szerint játéktáblaként szolgáltak. Legközelebbi párhuzamuk a Kardoskúti Árpád-kori templom téglájába vésett malomábra, mely azonban inkább szimbolikus jelentéssel bírhatott. Hasonló korú az esztergomi királyi palotában talált kőbe vésett malomábra is.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
