A hidrokultúrás rendszerek előnyeiről és az irodai zöldbútorokról beszélgettünk Kiss Tamás kertészmérnökkel, a Decorum cégvezető-tulajdonosával.
Az esztétikus, funkcionális és produktív irodai környezet megteremtésének elengedhetetlen részei a zöld növények, melyek gondozása azonban sokszor problémát jelent. A Decorum Irodakertész cég évtizedes tapasztalattal rendelkezik arról, hogyan lehet egy irodát optimálisan, fenntartható módon élő növényekkel berendezni, dekorálni. A hidrokultúrás rendszerek előnyeiről és az irodai zöldbútorokról beszélgettünk Kiss Tamás kertészmérnökkel, a Decorum cégvezető-tulajdonosával.
Pontosan mit jelent a hidrokultúra és mik ez előnyei?
A hidrokultúra egy olyan megoldás, aminél a növényeket nem földbe ültetjük. A földet kiváltó közeg, amibe a növény a gyökereivel megkapaszkodik, és amiből fel tudja venni a vízben oldott tápanyagokat, az az agyaggranulátum. Ez azért jobb a földnél, mert miután a föld elveszti tápanyagszolgáltató képességét, a növényeket rendszeresen át kell ültetni vagy valamilyen módon pótolni a tápanyagot.
Az régóta ismert volt, hogy a növényeket hidropóniában – föld nélkül, tápoldatban – is lehet tartani, majd a hetvenes években azt is kikísérletezték, hogy a legjobb erre a fajta növénytartásra, ha agyaggranulátumot használunk hozzá.
Ennek a lényege, hogy jó minőségű felaprózott agyagot egy forgó csőkemencében gyorsan kiégetnek, amitől kemény kérge – és ezáltal szerkezetstabilitása – lesz, másrészt porózus, teljesen neutrális anyag jön létre, ami lukacsos szerkezete révén jó nedvszívó képességgel is rendelkezik.
Miért jobb megoldás ez az irodákban a földbe ültetett növényekhez képest?
Ma az irodákban a legfőbb gondot a földes növényeknél az jelenti, hogy egy-két év után kifordulnak a növények a tartóból, mert egyszerűen eltűnik alóluk a föld. Emellett a felszínén képződik egy olyan fehér réteg, amit sokan penészgombának gondolnak, de valójában a vízben oldott ásványisók kikristályosodása. Az, hogy a földben tartott növények folyamatosan szépek legyenek, folyamatos plusz költséget és plusz feladatot jelent.
Emellett a hidrokultúrás növények öntözése is jóval egyszerűbb.
A mindennapi életben – akár otthon vagy az irodában – mindig nehéz kérdés a földes növények öntözése, mert az ember sosem tudja, mikor kell öntözni őket és mennyi vizet kell kapniuk. Nem lehet táblázatba írni és automatikát rendelni melléjük, mert az, hogy mennyi idő alatt használják el a vizet az öt-hat változótól függ, amik évszakról évszakra vagy akár napról napra is változnak.
A hidrokultúrás rendszerben minden tartóban van egy vízmérce, és függetlenül attól, hogy egy tartóban egy vagy több növény van. Amikor a növény elhasználta a vizet, minimumra áll a vízmérce, így egyértelmű, hogy mikor kell a növénynek vizet adni. Azt pedig, hogy optimálisan mennyi vizet kell adni nekik, szintén megmutatja a vízmérce. Sőt van rajta egy maximum jelzés is, ameddig akkor érdemes feltölteni a tartót, ha mondjuk két hétre szabadságra megy az iroda. Azért biztonságos a rendszer, mert a vízszint a golyók közti térben lévő víz mennyiségét méri, az agyaggranulátumok által felszívott vizet nem, így ha véletlenül kimarad egy öntözés, akkor is kibírják a növények egy-két hétig károsodás nélkül. Emellett pedig egy dologgal kell csak foglalkozni: tápanyagot kell adni a növénynek. Ezt mi kétféle módon szoktuk megtenni. Az indulásnál általában egy speciális műtrágyát használunk, ami hat hónapra elegendő tápanyagot biztosít a növényeknek, és ezután térünk át a klasszikus, öntözővízbe adagolt tápoldatozásra. Ezzel a technológiával garantálni tudjuk, hogy a növények három hónap elteltével sokkal szebbek lesznek, mint amikor odakerültek, és ebben az állapotukban meg is tudjuk tartani őket évekig.
Irodakertészként definiálják magukat, az irodai növénydekorációk tervezése, megvalósítása a fő profiljuk. Milyen szempontok befolyásolják, hogy milyen típusú növényt, növénydekorációt érdemes egy irodában alkalmazni?
Amikor egy kertészről, kertészkedésről beszélünk, elsőre mindenkinek a kert, a fűnyírás ugrik be róla, és tudjuk, hogy télen szünetet lehet tartani benne – de az irodában nincs ilyen. Ott mások az elvárások, ott 12 hónapon át jól kell teljesítenie a növényeknek is. Mások a környezeti feltételek, így más szortimenttel dolgozunk, és tudjuk azt is, hogy ezek a kondíciók nem ideálisabbak, mint a termesztő helyen, tehát a kihívás abban rejlik, hogy a növényválasztással a legjobban alkalmazkodjunk az adott feltételekhez.
Mi azt ígérjük, hogy úgy nyújtunk évekre szóló megoldást, hogy annak hosszú távú fenntartási költsége nem nagy, ugyanakkor sokkal esztétikusabb, mint a hagyományos földes módszeré.
A növények kiválasztásánál a legfontosabb szempont azok fényigényének szem előtt tartása, mert a terveken a papír sok mindent elbír, de sokszor találkozunk olyan rossz gyakorlatokkal és olyan trendi megoldásokkal, amik nem fenntarthatók. Szerencsére néhány éve beindult az irodai növénykultúra, megjelent a fogalmak közt a biofília, és az irodák is abba az irányba mennek, hogy nem egy steril, várótermi hangulatot akarnak megteremteni, így természetesen az is számít, milyen tartóba kerül a növény, több a naturális elem, a fa és kőburkolat, zuzmó és mohafalak.
Ma trendi föntről dúsan lelógó növényeket betervezni, csak abba nem gondolnak bele a tervezők, hogy a három és fél méter magasra helyezett növények nem kapnak fényt, ráadásul valahogy meg is kellene öntözni őket, és míg a parkban könnyen meg lehet csinálni egy automata öntözőrendszert, ilyen magasságban nem lehet a megfelelő kontrollt kialakítani. Ha a tervezők minden másban a használhatóságot és a fenntarthatóságot tartják szem előtt, egy ilyen fontos részlet felett kár elsiklani. Ugyanakkor az irodákban még mindig lehet találkozni azzal a borzalommal, hogy teraszra való barna, alátétes műanyag cserepekben vannak a növényeik. Ezek felett már jócskán eljárt az idő.
  |
Az esztétikum mellett milyen pozitívumai vannak az irodai növényeknek?
Azt tudjuk, hogy a növények a szén-dioxidot megkötik, oxigént juttatnak a levegőbe, az öntözővizet elpárologtatják, így a páratartalom kiegyenlítése szempontjából is nagyon előnyös, ha vannak az irodában növények, akár növényfalak. Mérésekkel igazolt kísérletekben igazolták azt is, hogy az irodában sokszor tapasztalható, úgynevezett „irodabetegség” – viszkető szem, torokkaparás, koncentrációkiesés – ellensúlyozására a növények jelenlétének ugyancsak jótékony hatása van.
De említhetném azt, hogy funkcionálisan akár a térhatároló szerepet is betölthetnek az irodában. Azt szoktuk mondani, hogy a növények zöld bútorok, tehát funkciójuk van, nem merül ki abban, hogy a sarokba állítva szépek legyenek, hanem alkalmasak a terek kialakítására, elválasztására akár intimebb, szeparált területeket határolnak, ahol lehet beszélgetni, kikapcsolódni. Itt persze azonnal fontossá válik a tartó kérdése is, ha azt szeretnénk, hogy akár mozgatható legyen a térben.
A légkondicionálás mennyire befolyásolja, hogy milyen növény kerüljön az irodába?
Ez a kérdés rendszeresen felmerül, amire én mindig azt szoktam felelni, hogy a növény ugyanazt bírja, mint az ember. A növénynek sincs baja a légkondicionálással, ha nem fújják egész nap a nyakába a hideg levegőt – így akár már ezért is érdemes a tervezés fázisában átgondolni, hova és milyen növényeket szeretnénk.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
