Egész teret betöltő „puha szobrok” a nyolcadik kerülteti inspirációs övezetben.
Tizenkét dunyha hatalmas vaskapukon – Kiss Adrian alkotásai egyszerre idéznek meg egy hétköznapi tárgyat, illetve a divat formavilágából kölcsönzött részleteket, ipari designformákat. A kiállítás november 17-ig tekinthető meg a Nyolcésfélben.
Kiss Adrián legújabb, egész teret betöltő installációjának fő motívuma egy ágyneműszerű tárgy, a korábbi kiállításain fel-feltűnő dunyha, amely ezúttal egy teljes „environment” szerkezetét határozza meg. Az elmúlt években létrehozott művek hibrid jellege az érzéki szemléletmód érzékiségének és a formatervezésként felfogott, racionális alkotói folyamat keresztezéséből alakult ki.
A dunyha (vagy inkább paplan?) egyszerű anyagszerűségében és hétköznapi formájában személyes emlékek és az emberi jelenlét hiánya között egyensúlyozik, ugyanakkor a hűvös és áramvonalas, szinte sci-fiszerű design eltávolító effektusaival vonja magára a figyelmünket.
A mostani kiállításon 12 dunyha látható, amelyek hatalmas vaskapukra felfüggesztve lógnak, mint a száradó ruhák: az egykori telekom irodaház géptermének fáradt neonfényeiben egyszerre idéznek meg egy hétköznapi tárgyat illetve a divat formavilágából kölcsönzött részleteket, ipari designformákat.
Adrian az elmúlt években erős grafikai hatásokkal operál: távol-keleti írásokból, az autó-motor designuniverzumból, tervezési részletekből nyeri ki művei végső formáját. Rengeteg digitális rajz, talált kép, Ferrarikról készült fotók, inspirációs formák gyűlnek Adrian gépén, amelyeket különböző tervrajzokká alakít át, antropomorfizál, majd ezek steppeléses technikával kerülnek át a dunyhákra. A dunyhák anyaga is igen változatos: lehet bőrből, máskor műbőrből, vagy éppen a dédszülők régi, stafírungként készült, hímzett monogramos textília az alapanyaga.
Minden nagyon érzéki, mégis van egy enigmatikus, emberen túli karakterük, ami aztán az installációk formájában még inkább intenzívvé válnak.
Adrian korábban készített már installációt dunyhával, betonnal, vassal – és nem titkoltan olyan gyerekkori tapasztalatokat is megidéz ezekkel, amelyek gyerekként az erdélyi Balánbányán érték őt, ahol felnőtt.
Kiss Adrian a londoni Central Saint Martins College-ban tanult, ahol a divattervezésből inspirálódott. Festeni kezdett, de jobban érdekelték a textilek – nem az alkalmazhatóság, hanem a képzőművészet aspektusából. Az összerendezett dunyhák akár az elmúlt évek alkotásainak összegzéseként is olvashatók. Skiccekből kiinduló formák, háromdimenziós tárgyak szobrászati minőségben – némi ipari futurizmus és nosztalgia egyszerre.
Helyszín: Nyolcésfél (1084 Budapest, Német utca 16.)
Megtekinthető: november 5-17. (K-P 16:00-20:00; Szo -V 14:00-18:00)
A kiállítás az acb Galéria támogatásával és szervezésében jött létre.
További támogató: NANUSHKA
Az alkotó az Emberi Erőforrások Minisztériumának Derkovits Gyula Képzőművészeti Ösztöndíjasa.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
