Az ION-Dealogic Planetről az Octogon 150-es lapszámában írtunk.
Két évvel ezelőtt az Év Irodája verseny Fődíját, valamint az ún. Evolúciós díját egyaránt az amerikai szoftverfejlesztő Dealogic iroda kapta meg. Az Eiffel Square irodaház ötödik emeletén, két irodaszárny összenyitásával, 1400 négyzetméteren létrehozott iroda a zsűri egyöntetű véleménye alapján lett a legjobb, a döntésüket pedig az idő is igazolta, elvégre az irodák fotói a mai napig is rendre felbukkannak a neten, a beltér igazi klasszikussá vált. A cikk eredetileg az OCTOGON Magazin 150-es (2019/2-es) lapszámban jelent meg.
Az alkotói csapat összetétele irodáról irodára módosul kissé, ezzel együtt ez már az ötödik irodabővítésük volt a Dealogic-kal, ami jelentheti azt is, hogy mostanra fél szavakból megértik egymást a résztvevők. Ám a designra és az ehhez kapcsolódó munkaszociológiai aspektusokra tekintve ebben a lassan szűk egy évtizedre visszatekintő együttműködésben talán az a legérdekesebb, ahogyan a munkavállalói idények változása tükröződik az újabb és újabb irodaterekben.
A Dealogic irodák terveinek alapját ugyanis minden esetben a munkavállalói igények határozták meg, ezzel ma már sokan foglalkoznak (próbálkoznak több-kevesebb sikerrel), mégis, amikor e sorok írója az első irodát 2010-ben megtekinthette, majd sorban a többit is, megtapasztalta, hogy a kezdetben játékos, üde részletek hogyan jelennek meg − a szorosan vett funkciókat minden tekintetben figyelembe véve − egyre több térrészen, míg végül egy komplex történetmesélés terepe lett a Dealogic iroda, ennek eredménye, újabb állomása az ION-Dealogic Planet.
  |
Az irodák változása a cég változásának tükre is: jelenleg a Dealogic kilenc világvárosban van jelen, és a Bodrogi Fanni, Gáti Anna, Hitka András, Megyeri Noémi, Szegő Gábor, Zengővári Attila (Mashroom Design) alkotta tervezői csapat ezeket a városokat idézte meg a legkülönfélébb módokon a tárgyalókban, open office és a pihenő (közösségi) területeken egyaránt.
A téri elrendezés általános sajátossága, hogy noha a „dobozterek” (tárgyalók, auditórium, kikapcsolódásra, koncentrált munkára is alkalmas minienteriőrök) szegmentálják, szervezik értelemszerűen a teret, de a mobilitásra épülő munkavégzés miatt az egyes funkciók finoman kapcsolódnak össze a designban.
Nincsenek szigorúan meghatározott rendeltetésű helyszínek ebben az irodában, hiszen a világ különféle országaiból származó, jellemzően Y generációs munkatársak a laptopjaikkal bárhol ülve, állva, egyedül, kisebb-nagyobb csoportokban, akár videokonfok keretében el tudják végezni a munkájukat.
  |
Nem az asztal, nem az „enyém” a fontos, hanem a teljes belsőtéri miliő, ami akkor vonzó, ha egyszerre egyedi és újszerű, ugyanakkor egyes részleteiben ismerős, kicsit olyan, mint otthon. Ez a történetmesélő-jellegű kialakítás persze sokkal szerteágazóbb tervezést igényelt a Mashroom tagjaitól, mert nem egyszerűen egy irodát kellett létrehozniuk, hanem kilenc város (New York, London, Budapest, São Paulo, Peking, Sydney, Mumbai, Tokió, Hongkong) karakterét anyagban, színekben, ikonokkal, hangulatokban megragadni, majd ezeket a színpompás tablókat rendszerbe, működésbe szervezni. A látottak, a díjak és a dolgozói visszajelzések alapján mindez jól is sikerült – és most már tudjuk, hogy az idő is visszaigazolta a koncepciót.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
