Beszélgetés Déri Enikővel és Demeczky Nórával, a DE_FORM Design Agency alapítóival és kreatív igazgatóival.
Az elmúlt években nagy változáson, fejlődésen átesett DE_FORM Design Agency amellett, hogy kulturális intézmények arculatát tervezi, installációk megalkotásában is részt vesz és rendszeresen dolgozik nemzetközi jelentőségű építészirodákkal. Ahogy alapítói mondják, „nagyon izgalmas látni, hogy a grafika és az építészet milyen mértékben képes hatással lenni egymásra”. Többek között mindennek praxisukban történő megvalósulásáról kérdezzük a két alapítót, Déri Enikőt és Demeczky Nórát.
Míg a 2020-as év sokaknak leállást hozott, a ti szakmai életetekben nagy változás, előrelépés történt ekkor. Céggé alakultatok, profilt bővítettetek és a csapat létszáma is megsokszorozódott. Meséljetek a de_formtól a DE_FORM Design Agency-ig vezető utatokról!
Demeczky Nóra (DN): Enikővel a MOME-n ismerkedtünk meg. Volt egy közös kurzusunk, melynek keretében oktatónk, Lepsényi Imre kiválasztott bennünket, hogy a félév végét követően is folytassuk vele a munkát. Ekkor dolgoztunk együtt először Enikővel Lepsényi Imre Kassák Múzeumban bemutatott Kollektív ornamentika című kiállításán. Nem sokkal később létrehoztam a belvárosban egy co-working stúdiót, ahová a barátaimat, ismerőseimet hívtam meg, hogy az egyetemi évek alatt megtapasztalthoz hasonló energiák között alkothassunk. Ez volt a Szív17, amihez Enikő is csatlakozott. Úgy alakult, hogy mi váltunk a csapat legaktívabb tagjaivá és mi töltöttük ott a legtöbb időt. Ekkor már mindkettőnknek jelentős ügyfélköre volt, nem bírtuk a terhelést, ezért elkezdtük megosztani egymással a projektjeinket, majd egy idő után minden megbízáson közösen dolgoztunk.
Déri Enikő (DE): Ekkor adtuk a de_form nevet a formációnak, és elkezdtük közösen kommunikálni a projekteket, aminek köszönhetően organikusan kezdett el fejlődni a kettősünk. 2016-ban meghívást kaptunk az amerikai AIGA-tól (American Institute of Graphic Arts) a KnowHER Design Talk-ra, ahol szakmai előadást tartottunk. A közös munka, a közös együttműködés tehát harmonikusan alakult köztünk, 2020-ig rengeteg projekten dolgoztunk együtt az arculattervezéstől, a kiállításdesignon át, könyvek, kiadványok és eseményarculatok tervezéséig.
A covid által okozott helyzet hozott számotokra fordulatot?
DE: A coviddal egy időben személyes szinten is zajlottak változások mindkettőnk életében, és fokozottabban kellett tartani a frontot minden téren.
DN: Megkereséseink szerencsére ebben az időszakban is folyamatosan voltak, ketten azonban már kevésbé győztük. Ezért bár a bennünket is körülvevő bizonytalanságban nagyon merész gondolatnak tűnt, mégis úgy döntöttünk, hogy céget alapítunk és kibővítjük a csapatot.
DE: Nem volt légből kapott a dolog, mert az azt megelőző hat évben olyan mennyiségű és komplexitású projektet vittünk végig, annyi ügyféllel dolgoztunk, és ezáltal olyan sok tapasztalatot gyűjtöttünk hazai és nemzetközi környezetben is, hogy úgy éreztük, a kétszemélyes kollaborációnak elértünk a határaihoz. Formálódott tehát bennünk, hogy valamilyen módon szeretnénk megújulni. Addigra az is kikristályosodott, hogy a kulturális szférából érkeznek a megkereséseink.
DN: A fejlődéshez hozzátartozott, hogy nevet változtattunk, ekkor lett a de_formból DE_FORM Design Agency, ami arra utal, hogy már nem csupán grafikai stúdióként működünk, hanem egyes projektek tervezését és kivitelezését teljeskörűen le tudjuk fedni, például egy kiállítás esetében az installációtól a webdesignig.
DE: Ebben az új felállásban vezetői pozícióba kerültünk, így már nemcsak egymással kell együttműködnünk, hanem egy nagyobb csapatot koordinálunk. Rengeteg új feladatunk lett, új kihívásokkal kell szembenéznünk. Ez is egy organikus folyamat, ami által rengeteget tanulunk.
A statementetek szerint kulturális brandinggel foglalkoztok. Miként alakult, hogy az érdeklődésetek a kulturális terület, ezen belül pedig az építészet felé is fordult? És vajon miért lehet vonzó a ti vizuális világotok ezen szektor számára?
DN: Mindketten számos kiállítást terveztünk már az egyetem alatt, és sok esetben az installációt tervező építész vette fel velünk a kapcsolatot. Ez így történt 2014-ben, a Design Hét Budapest nyitókiállítása esetén is, amikor a Studio Nomad kért fel a kollaborációra. Egy másik érdekes példa még az egyetemi évekből a Hegyvidék Galéria belsőépítészeti pályázata, ami a Budapest Építészeti Nívódíj kiemelt dicséretében részesült. A belsőépítészeti koncepciót Pintér Márton, Kalászi Zoltán és Ábel Viktor hozták létre, a grafikai arculaton pedig Boromissza Katalinnal dolgozhattam.
DE: Én részben a Heonlabbal való együttműködés által kerültem közel a kulturális szférához, ekkor kezdtem el kiállításokon is dolgozni. Itt megemlíteném a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum stresszről szóló kiállítását, illetve a Pécsi Zsolnay Negyed Kesztyűmanufaktúrájának belsőépítészetén és állandó kiállításán folytatott közös munkát.
Mi vonz benneteket ezeken a területeken?
DE: Nagyon izgalmas látni, hogy a grafika és az építészet milyen mértékben képes hatással lenni egymásra, pláne, ha lehetőség nyílik a tervezés elejétől együtt gondolkodni az építésszel.
DN: Nemrég a Bridge Budapest megbízásából terveztünk kartonbútort gyerekeknek Neville Zoltán építésszel. A folyamat során azon gondolkodtunk, hogy milyen használati módjai lehetnek egy bútornak, és hogy ez miként járulhat hozzá a terek formálásához, használatához. Nagyon sok léptéke van az építészeti munkának és a társszakmákkal való együttműködésnek, és ez nagyon inspiratív számunkra.
Miként zajlik az a folyamat, amikor a grafikai elképzelés hat az építészeti koncepcióra?
DN: Egyik állandó építész partnerünkkel, a nemzetközi szinten jelen lévő Coldefy francia-kínai építészirodával közös kollaborácóinkat emelném ki. A velük való együttműködések során rendszeresen nyílik lehetőségünk a koncepció fázisában bekapcsolódni, ami azt eredményezi, hogy egy arculat megalkotása mellett egy-egy épület vagy pályázat filozófiai hátterének, történetének megfogalmazásában is segítségükre tudunk lenni.
Az, hogy intenzívebben vesztek részt az építészeti koncepciót övező gondolkodásban, mennyiben igényelte tőletek a grafikai nézőponttól eltérő szemléletmód elsajátítását?
DN: Én nagyon kétdimenziós vagyok, még GPS-szel is eltévedek, így számomra nehéz a térben való gondolkodás. Ezért személy szerint a történetalkotásba és funkciókeresésbe tudok becsatlakozni. Azt gondolom, hogy az egyetemen megkaptuk azt a hátszelet, amivel egy multidiszciplináris tervezői gondolkodást sajátíthattuk el, így könnyedén be tudunk kapcsolódni ezekbe a diskurzusokba.
DE: Azért az építészek merőben más módszertant alkalmaznak, mint a grafikusok, más megközelítéssel, más szempontok szerint dolgoznak. A mi munkánk egy új aspektust tud behozni az ő munkájukba, és fordítva. Természetesen az állandó térben való gondolkodás más, mint amiben nap mint nap mozgunk, de ahogy Nóra is említette, inkább koncepciókat alkotunk és kommunikációs szempontból segítjük a projekteket, az építészeti részek támogatására, összefogására összpontosítva.
És mi az, amit az építészek tanulnak tőletek?
DN: Úgy gondolom, azon a téren vagyunk rájuk a legnagyobb hatással, hogy vizuálisan miként lehet a legtisztábban kommunikálni a munkáikról úgy, hogy egy laikus számára is érthető legyen a mondanivaló – akár egy biennáléra készített tabló esetében, ahol az is fontos, hogy a szakmai közönség számára is érdekes maradjon az üzenet.
DE: Tehát, hogy miként tud egy projekt komplex vizuális koncepcióvá válni.
Említettétek a Coldefy építészirodát, milyen projekteken dolgoztok velük?
DN: Az első közös projektünk egy sanghaji belsőépítészeti pályázat volt, melyet bár sajnos nem nyertünk meg, de megtapasztaltuk, milyen gördülékenyen tudunk együtt dolgozni. Ezért meghívtak, hogy dolgozzunk velük a 2021-es Velencei Építészeti Biennálé francia pavilonjának egy kiállításán. Ezt követően a cég arculatának frissítésére is megbízást kaptunk, illetve elkezdtünk foglalkozni a kommunikációjukkal is. Mára már mondhatjuk, hogy állandó partnerekké váltunk, számos nemzetközi projekt került a portfóliónkba általuk.
DE: Nemrég készült el a Coldefy új website-ja is, ami szintén egy hosszas közös munka eredménye. A kommunikációs anyagaikon napi szinten dolgozunk, és egyre több izgalmas építészeti projektbe vonnak be minket.
Mit gondoltok, miért szeretnek együttműködni veletek építészek?
DN: Meglátásom szerint a sallangmentesség, a funkcionalitás, az egyszerűség és a rendszeralapú elképzelések vonzók számukra. Szeretünk okos rendszereket létrehozni, melyek fenntarthatók is azáltal, hogy kevesebb színt, kevesebb festéket és kevesebb energiabefektetést igényelnek. Például egy évente jelentkező eseménysorozat esetében felesleges minden évben új arculatot alkotni, elég, ha az adott tematika szerint bizonyos kommunikációs elemek frissülnek. Így el lehet kerülni az évenkénti újragyártást. De ki lehet alakítani egy moduláris installációs rendszert is, amiből sok mindent ki lehet hozni egy kiállítás esetében. A kezdetektől az volt a DE_FORM egyik statementje, hogy „we create simple and bold visual concepts” és azóta is törekszünk ehhez tartani magunkat.
DE_FORM | Web | Behance | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
