Ricardo Bofill és Luis Barragan ihlette render-művészet

Massimo Colonna építészeti klasszikusokra készít utópikus átiratokat. Az olasz digitális művész hosszú éveket töltött az utómunka és a retusálás területén, amely során a renderelés, az absztrakt tájképek és az épített terek iránt kezdett egyre szenvedélyesebben rajongani. 
 

Az Ambiguous sorozat szürreális tárgyakkal, szobrokkal, létrákkal és lepedőkkel teli egzotikus tájakra invitálja a nézőt. 


A (Non) Gravitá sorozatában a hátteret nem csak fiktív épületek adják, hanem Luis Barragán és Ricardo Bofill épületeinek átiratai. Minden egyes digitálisan feljavított kompozíció egy olyan pasztell utópiába vezet, ahol az élettelen tárgyak aktív résztvevőkké válnak. A színek és az épületek természetes árnyékai kölcsönhatásban vannak a képek tárgyaival: egy léggömb, amely a levegőben lebeg, egy műanyag zacskó, amelyet a szél mozgat, egy pattogó léggömb és két papírrepülő, amelyek a gravitációval dacolva lefelé repülnek.
 

 

Forrás: Aesthetica
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

„Akkor jó, ha tévénézőként elveszel az egészben”

„Akkor jó, ha tévénézőként elveszel az egészben”

Szeptemberi tematikánk kapcsán újra megosztjuk Rajcsányi Balázs díszlettervezővel, a Play Dead Studio kreatív igazgatójával készült interjúnkat

„A tévézés az illúzióról szól”

„A tévézés az illúzióról szól”

Interjú Rajcsányi Balázs díszlettervezővel, a Play Dead Studio kreatív igazgatójával.

Van egy igazán erős látványterved?

Van egy igazán erős látványterved?

Ha igen, és még egy sztorid is van hozzá, nevezz a One Rendering Challenge-re.

Hirdetés