Újabb izgalmas filmes-képzőművészeti kapcsolódások, sorozatunk legújabb részében.
Francisco Goya „fekete festményeinek” hiányzó darabja, mint a fogyasztói magatartás kannibalizmusa tűnik fel a Tőzsdecápák második részében. Kováts Dávid, a londoni David Kovats Gallery alapítójának újabb bámulatos története az Instagramos #mivanaképmögött gyűjteményéből. Senki nem állhat Bretton James útjába a „Popművészeti” relációk legújabb részében!
A mai történetünk tárgyát sokan nevezték már a világ legnyomasztóbb festményének, éppen ezért külön meglepő volt számomra, hogy amikor fotót kerestem hozzá, a második találat egy jógamatrac volt, amelynek teljes terjedelmén ez a kép látható.
Francisco Goya „fekete festményeknek” nevezett sorozata 14 képből áll, amelyek hűen tükrözik a festő akkori lelkiállapotát, valamint az egész Spanyolországban uralkodó sötét hangulatot. A „nevezett” szóhasználat ebben az esetben azért is pontos, mert Goya maga sosem beszélt vagy írt ezekről a képekről és tudomásunk szerint címet sem adott nekik. A képeket eredetileg a háza falaira festette, melyeket csak a halála után mentettek át vászonra. Az sem titok, hogy rejtélyes múltjuk miatt többen kétségbe is vonják eredetüket, hogy valóban Goya festette-e őket.
A nyomasztó atmoszférájú falfestményeket a művész halála után közel 70 évvel találták meg, amikor Frédéric Émile d’Erlanger báró megvásárolta Goya házát. Ezt követően a képeket szinte azonnal át is mentették vászonra. A folyamat nem volt egyszerű, az idő hatása párosulva az omladozó vakolat vászonra történő felhelyezésének nehézségeivel elkerülhetetlen károkat okozott: a legtöbb falfestmény széleskörű restaurálást igényelt, így számos részlet valószínűleg el is veszett.
Néhányat közülük ezután az 1878. évi Párizsi Világkiállításon kiállították, innen pedig egyenes út vezetett a madridi Prado gyűjteményébe. A sorozat legismertebb darabja kétségkívül a „Szaturnusz felfalja gyermekét”. A képen Kronosz, római nevén Szaturnusz látható, amint éppen bekebelezi egyik utódját. A történet szerint Szaturnusznak azt jósolják, hogy trónját saját gyermeke fogja megdönteni. A hatalom elvesztésétől való félelmében úgy döntött, inkább lenyeli őket.
A sorozat egy nem létező darabja felbukkan egy egész generációt megváltoztató film kevésbé hatásos folytatásában is: a Wall Street / Tőzsdecápák 2010-es, második részében.
Ahogy a film producere viccesen megjegyezte:
ez az egyetlen Goya, ami nem a Pradóban található.
A történet szerint Bretton James, a film negatív főhőse birtokolja a fekete festmények hiányzó, tizenötödik darabját, amely egy korai vázlata a „Szaturnusz felfalja gyermekét” című alkotásnak. Én nagyon szeretem, amikor egy ilyen tárggyal adnak súlyt valakinek és nem egy autóval vagy házzal. Mennyivel többet árul el a karakterről! A választás persze nem véletlen, könnyű észrevenni, ahogy a film a vállalati világot és az általuk propagált fogyasztói magatartást a kannibalizmushoz hasonlítja. Nyilvánvaló utalás arra is, hogy aki megpróbál James útjába állni, az bizony csúnyán pórul járhat.
Bármi is volt az oka, egy biztos, a filmben James-nek egyedi válasza van amikor a motivációról kérdezik:
-Maga gyűjt?
-Nem... csak a kényszerbetegek és az önbizalomhiányban szenvedő egoisták érzik szükségét, hogy gyűjtsenek dolgokat.
FYI: A készülő könyvben 30 hasonlóan érdekes és megragadó történet lesz olvasható, amelyek az adott műtárgyak fotói mellett Bánrévi Roland grafikus illusztrációival egészülnek ki. További részletek hamarosan!
Kováts Dávid | Instagram
David Kovats Gallery | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.