Újabb izgalmas filmes-képzőművészeti kapcsolódások, sorozatunk legújabb részében.

Francisco Goya „fekete festményeinek” hiányzó darabja, mint a fogyasztói magatartás kannibalizmusa tűnik fel a Tőzsdecápák második részében. Kováts Dávid, a londoni David Kovats Gallery alapítójának újabb bámulatos története az Instagramos #mivanaképmögött gyűjteményéből. Senki nem állhat Bretton James útjába a „Popművészeti” relációk legújabb részében!


A mai történetünk tárgyát sokan nevezték már a világ legnyomasztóbb festményének, éppen ezért külön meglepő volt számomra, hogy amikor fotót kerestem hozzá, a második találat egy jógamatrac volt, amelynek teljes terjedelmén ez a kép látható.

Francisco Goya „fekete festményeknek” nevezett sorozata 14 képből áll, amelyek hűen tükrözik a festő akkori lelkiállapotát, valamint az egész Spanyolországban uralkodó sötét hangulatot. A „nevezett” szóhasználat ebben az esetben azért is pontos, mert Goya maga sosem beszélt vagy írt ezekről a képekről és tudomásunk szerint címet sem adott nekik. A képeket eredetileg a háza falaira festette, melyeket csak a halála után mentettek át vászonra. Az sem titok, hogy rejtélyes múltjuk miatt többen kétségbe is vonják eredetüket, hogy valóban Goya festette-e őket. 

A nyomasztó atmoszférájú falfestményeket a művész halála után közel 70 évvel találták meg, amikor Frédéric Émile d’Erlanger báró megvásárolta Goya házát. Ezt követően a képeket szinte azonnal át is mentették vászonra. A folyamat nem volt egyszerű, az idő hatása párosulva az omladozó vakolat vászonra történő felhelyezésének nehézségeivel elkerülhetetlen károkat okozott: a legtöbb falfestmény széleskörű restaurálást igényelt, így számos részlet valószínűleg el is veszett.

 


Néhányat közülük ezután az 1878. évi Párizsi Világkiállításon kiállították, innen pedig egyenes út vezetett a madridi Prado gyűjteményébe. A sorozat legismertebb darabja kétségkívül a „Szaturnusz felfalja gyermekét”. A képen Kronosz, római nevén Szaturnusz látható, amint éppen bekebelezi egyik utódját. A történet szerint Szaturnusznak azt jósolják, hogy trónját saját gyermeke fogja megdönteni. A hatalom elvesztésétől való félelmében úgy döntött, inkább lenyeli őket.

A sorozat egy nem létező darabja felbukkan egy egész generációt megváltoztató film kevésbé hatásos folytatásában is: a Wall Street / Tőzsdecápák 2010-es, második részében.
 


Ahogy a film producere viccesen megjegyezte:

ez az egyetlen Goya, ami nem a Pradóban található.

A történet szerint Bretton James, a film negatív főhőse birtokolja a fekete festmények hiányzó, tizenötödik darabját, amely egy korai vázlata a „Szaturnusz felfalja gyermekét” című alkotásnak. Én nagyon szeretem, amikor egy ilyen tárggyal adnak súlyt valakinek és nem egy autóval vagy házzal. Mennyivel többet árul el a karakterről! A választás persze nem véletlen, könnyű észrevenni, ahogy a film a vállalati világot és az általuk propagált fogyasztói magatartást a kannibalizmushoz hasonlítja. Nyilvánvaló utalás arra is, hogy aki megpróbál James útjába állni, az bizony csúnyán pórul járhat. 
 


Bármi is volt az oka, egy biztos, a filmben James-nek egyedi válasza van amikor a motivációról kérdezik: 

-Maga gyűjt?
-Nem... csak a kényszerbetegek és az önbizalomhiányban szenvedő egoisták érzik szükségét, hogy gyűjtsenek dolgokat.

 

Egy apró utalás, egy lényegtelennek tűnő mozzanat, amire Kováts Dávid – a londoni David Kovats Gallery alapítója – azonnal felkapja a fejét. Rögtön mocorogni kezd a fotelben, hogy lássa, kimerevítse az adott jelenetben azt az egyetlen másodpercet, amikor feltűnik az a bizonyos festmény... Dávid a szabadidejében, filmnézés közben sem szűnik meg műkereskedőnek lenni – a pandémia első hónapjaiban a maga szórakoztatására szisztematikusan kezdte el összeírni a mozikban megjelenő képzőművészeti alkotásokat és az azok mögött megbújó történeteket, amelyeket aztán az Instagram-oldalán is megosztott. Ezek a bejegyzések olyan nagy sikernek örvendenek azóta is, hogy hamarosan könyv formájában is olvashatók lesznek. Ezt felvezetendő osztunk meg pár érdekes sztorit a gyűjteményéből az OCTOGON online-on, „Popművészeti” relációk sorozatcímszó alatt.
 
FYI: A készülő könyvben 30 hasonlóan érdekes és megragadó történet lesz olvasható, amelyek az adott műtárgyak fotói mellett Bánrévi Roland grafikus illusztrációival egészülnek ki. További részletek hamarosan!




Kováts Dávid | Instagram
David Kovats Gallery | Web | Facebook | Instagram
 




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Öt díjat hoztak el a METU hallgatói az OTDK-ról

Öt díjat hoztak el a METU hallgatói az OTDK-ról

Táskakollekció, flakon babáknak, sütőedény, textilképzés és lámpa a díjnyertes alkotások között. 

Mit szólnál egy asztalhoz kagylóból és lúdtollból?

Mit szólnál egy asztalhoz kagylóból és lúdtollból?

Egy tervező és a természetes felületek szakértője összetalálkozott egy irodaház konyhájában, és meg sem álltak a Milánói Design Hétig.

Múzeum az erődben, avagy a modern találkozása a történelemmel

Múzeum az erődben, avagy a modern találkozása a történelemmel

Fiatal építészek egy szardíniai erődbe terveztek katonai múzeumot.

Hirdetés