Gorka Géza életműve a Kieselbach Galériában.
Páratlan kiállítás nyílt Gorka Géza, a magyar kerámiaművészet apafigurájának életművéből a Kieselbach Galériában. A kiállítás Chovanecz Balázs műgyűjtő minden korábbinál teljesebb és nagyobb gyűjteményén alapul, és több mint ezer kerámián keresztül ezt mutatja be az ugyancsak a Kieselbach Galéria gondozásában megjelent, páratlan gazdagságú, eddig megszületett legnagyobb magyar iparművészeti album.
Gorka Géza (1894–1971) a 20. századi hazai kerámiaművészet sokszínű virtuóza. A viharos magyar történelem sokszor megtörhette volna pályája ívét, de őt nem lehetett megállítani. Hosszú élete során készített art deco és népies kerámiákat, habán-ihletésű és modern darabokat, korongolt edényeket és plasztikákat, asztali dizájntárgyakat és nagy léptékű kültéri alkotásokat.
Karrierjét – a történelem sorscsapásai ellenére – rangos szakmai díjak és kereskedelmi sikerek kísérték itthon és a nagyvilágban; a magyar Picassónak is nevezték. Több keramikus manufaktúrát alapított, de saját nógrádverőcei műhelyében is örökké lobogott az égetőkemence lángja. Kezei közül sorra kerültek ki a különleges és egyedi mázú kerámiák. Verőcei háza ma emlékmúzeum, de örökségét egy teljes keramikus dinasztia vitte tovább; ma a magyar art deco és a „retró” kerámiaművészet ikonjaként tiszteljük.
  |
„Mindenkinek van egy Gorkája” – mondták régen. De a törékeny kerámiák sorsa sokszor a pusztulás.
Gorka életművének nagy szeletét szovjet katonák egy többnapos agyaggalamb-vadászaton lőtték halomba 1945-ben, a megvásárolt alkotásai magánlakásokban estek áldozatul hétköznapi baleseteknek. Ha senki sem avatkozik közbe, Gorka sokszínű életműve úgy enyészett volna el idővel, mint a magyar művészet sok más szerencsétlenül járt szegmense.
Chovanecz Balázs műgyűjtő szembeszállt a kerámiák végzetével, és elkezdte felkutatni a rejtőző műveket. Másfél évtized alatt hozta létre a minden korábbinál teljesebb, több mint ezerdarabos Gorka Géza-gyűjteményét, amiből teljes pompájában bontakozik ki a „megtörhetetlen” keramikus zseniálisan sokszínű művészete.
Zöld szamár
Az öreg Gorka milliószor mesélte el a híres „zöld szamár” történetét. Az anekdota nemcsak frappáns ars poétika, de jelzi art deco kerámiáinak avantgárd kötődéseit. A történet szerint a neoklasszicista szobrász, Szentgyörgyi István külön írásban bírálta a háromlábú, természetellenes színű állatfigurát. Mire Gorka azt felelte, hogy „ez nem szamár, ez kerámia”. Hiszen számára a keramikának – a technikából eredő – autonóm nyelve van. A szamár alakú hamutálhoz életében sokszor visszatért, különféle színekben. Az első, zöld változatot minden bizonnyal Bortnyik Sándor – azóta a korszak jelképévé vált – Zöld szamár című 1924-es festménye is ihlette, illetve a budapesti avantgárd körök Zöld Szamár nevű, dadaista kísérleti színháza, amit Kosztolányi dicsért a Nyugat hasábjain: „A zöld szamár helyesen bőgött. Semmi esetre sem olyan unalmas, mint a többi szürke szamár.” Gorka itt bemutatott sárga „Zöld szamár” hamutartói 1930 körül készültek.
Gorka vs. Picasso
Gorkát a korabeli külföldi látogatók hívták magyar Picassónak is. Egy modern hazai mesternek nagy dicséretet jelentett, ha a világ legnagyobb sztárművészéhez hasonlították. Nógrádverőcei otthonában egy tőle kapott kerámiát is őrzött a falon. Gorka ugyanis járt Picassónál, amikor egy magyar csapattal kiállított Vallaurisban 1959-ben, sőt részt vett egy társasági beszélgetésen is, ahol hangot adott fenntartásainak.
Gorka számára ugyanis a kerámia olyan autonóm művészi technikát képviselt, amelynek saját – a nyersanyagok és az égetőkemence által meghatározott – törvényei vannak. Amikor Picasso festőként nyúlt az agyaghoz, azt ahhoz hasonlította, ahogy a görög művészek az ókorban jeleneteket festettek a cserépedényekre, mint egy vászonra.
A Gorkát meglátogató újságírók és riporterek a hatvanas években rendre rákérdeztek a nagy világsztárral, Picassóval való nézetkülönbségére. Gorka ilyenkor mindig elmondta, hogy a Picasso-kerámiák festői élményt jelentenek, nem pedig keramikai élményt. De az vitathatatlan, hogy az autonóm kerámia a hatvanas évekbeli enteriőrdizájnban („retró”) betöltött kiemelt szerepét Picassónak köszönhette – a vasfüggönyön innen és túl.
„Meg kell tanulnia azt a különbséget, ami a festőt a keramikustól megkülönbözteti!” – mondta Gorka Picassóról.
Picasso és a kerámia
Az idősödő, világsztár státuszba került modern mester, Picasso a második világháború után látogatott el a francia Riviérán található Vallaurisba, az ősi kerámiahagyományáról híres mediterrán városkába. Akkor már több évtizede tartott a kerámia reneszánsza, ugyanolyan divatos lett az ősi anyaghoz, mint egzotikus népek formaihoz visszanyúlni. Az 1946-os éves kerámiavásáron figyelt fel Picasso a Madoura műhely hagyományos edényeire, megismerkedett a tulajdonos házaspárral, Suzanne és Georges Ramiével. Ők meghívták műhelyükbe és hagyták, hogy kedvére kísérletezzen az agyaggal. Ebből kerekedett ki egy negyed évszázados együttműködés, autonóm művek és a Madoura égisze alatt készített kerámiák hosszú sora.
Picasso hol ráfestett az elé hozott kerámiaedényekre, hol újrafestette és újra kiégettette őket, máskor domború rátéteket illesztett a tálakra, vagy éppen gyors szobrászi mozdulatokkal átalakította a vázák formáját. Élvezte, hogy kreatív energiája egy újabb művészi technikát jár át.
Az ókori eredetű mediterrán városka ősi, paraszti fazekasait a Picassóval érkező hír és gazdagság mentette meg. A Cannes-hoz közeli Vallauris pezsgő turisztikai központ lett. Picasso kerámiái iskolát teremtettek a hatvanas években. A műhelyben sokszorosított, több mint 600-féle sorozatból jutott azoknak a vásárlóknak is, akik számára festményei már megfizethetetlenek voltak. Kerámiái már születésükkor is komoly értéket képviseltek, de az elmúlt évtizedben gyűjtők kedves célpontjaivá váltak Ázsiától az Egyesült Államokig.
Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében – A legnagyobb magyar iparművészeti album
A könyv Gorka páratlanul sokszínű életművét tárja az olvasó elé. Chovanecz Balázs műgyűjtő lehetetlent nem ismerve másfél évtized alatt hozta létre minden korábbinál teljesebb és nagyobb Gorka Géza gyűjteményét. Az ő kollekcióját bemutató kötet – Szabó Lilla művészettörténész kutatómunkája révén – a sokszínű Gorka teljes életművét feldolgozza több mint ezer kerámián keresztül. A Kieselbach Galéria gondozásában megjelent, páratlan gazdagságú kötet az eddig megszületett legnagyobb magyar iparművészeti album. Méltó tisztelgés Gorka zseniális művészete előtt.
Gorka Géza életműve Chovanecz Balázs gyűjteményében
Szerző: Szabó Lilla
Szerkesztette: Rieder Gábor
Kiadó: Kieselbach Galéria
Kiadás éve: 2020
Oldalszám: 612
Gorka Géza életmű kiállítás
Kieselbach Galéria
2020. július 15. – 2020. augusztus 15.
Kurátor: Rieder Gábor
Szakértő: Szabó Lilla
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
