Hevesi Annabella (MOME Formatervező Tanszék) diplomamunkája.
Speciális helyre, egy női csapatsportot szolgáló sportlétesítmény VIP helyiségébe tervezte Hevesi Annabella a Luna nevű ülőbútort. A koncepcióhoz a bútortörténetet és a bútor küldetésének tágabb környezetét is figyelembe vette a MOME Formatervező Tanszékének hallgatója, aki tavaly a soproni kosarasok futurisztikus öltözőjét is tervezte.
A bútörténetben számos olyan ülőbútort ismerünk, amelyet kiváló építészek, mint például Le Corbusier, Ludwig Mies van der Rohe vagy Charles és Ray Eames terveztek az általuk megkomponált belső terek integráns részeként. Ezek a bútorok azóta önálló, szuverén termékként designtörténeti ikonná, és követendő példává váltak az azóta független bútortervezői közösség számára. Az építészethez kapcsolódó holisztikus szemlélet, mely az épület által magába foglalt mobil tárgyakra is kiterjed, mára magától értetődő.
Mi történik azonban, ha a dolgot megfordítjuk, és egy mobil bútor tervező foglalkozik a térrel, bútorán keresztül?
A Luna egy olyan kárpitozott ülőbútor, melyet egy adott sportlétesítmény VIP-helyiségébe terveztek. A női csapatsportnak helyet biztosító komplexum belsőépítészeti megoldásai stilisztikailag erősen hatottak a tárgy létrejöttére. A terekben megjelenő dinamizmus, futurisztikus sterilitás, femininitás, szakralitás, a sportolói testkultusz, valamint a retro- és a fémipar mind visszaköszönnek a bútor formavilágában, műszaki megoldásaiban.
  |
Az ülőbútorok általában mind formai, mind eszmei értelemben nagymértékben reflektálnak a humánumra, az ember jelenlétére. Emiatt egy olyan státuszközpontú helyiségben, mint a VIP, az ülésnek és a hozzá rendelt tárgynak kiemelt szerepet kellett kapnia.
Egy térbe helyezett ülőbútor a tér részévé válik, és így teret képez, ugyanakkor a szék pozíciója egy új nézőpontot deklarál, mely kiragadja az embert az üres térben közbezárt, referencia nélküli természetes mozgásából, átformálja jelenlétét.
Abban az esetben, ha a felhasználót leültetjük, egy új perspektívát nyitunk a számára, melyen keresztül környezetét szemlélheti. Ez a pozíció pedig visszahat rá, ugyanis a tárgyból és az emberből létrejövő kompozíció hatással van az ülő személyről kialakított képünkre. A VIP-hoz tartozó reprezentativitás és személyközpontúság miatt ez a bútor a kényelmes és a (trónszékeket idéző) méltóságteljes üléspozíció között egyensúlyoz.
A centrális tóruszból szerkesztett ülőfelület a széken helyet foglaló embert helyezi a középpontba, melyre ráerősít a gömbszelet-szerű háttámla, és a tórusz középpontjaiba vetített lábak dinamikus szögei.
A VIP esetén elvárható „luxust” a bútor eszmei értelemben igyekszik megteremteni, egy olyan innovatív anyag használatával, mely bútoripari szempontból újdonságnak számít:
A mikrocellás alumíniumhab és a tömör alumínium találkozása csöntszövetszerű struktúrát eredményez, mely antropomorf jellege reflektál a sportolói testkultuszra, míg a lágy formába öntött kemény és hideg fém a játékosok elképesztő teljesítménye és nőisége, humánuma közötti kontrasztnak analógiája.
A neutrális színhasználatnak és a formai redukciónak köszönhetően a bútor bár egy konkrét térbe lett tervezve, képes érvényes maradni más helyiségekben is.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
