HÍD Tájművészeti Ösvény

Különleges szabadtéri kiállítás nyílik Nagyvázsony és Monostorapáti között.

Szöveg: Octogon
Olvasási idő: 3 perc

Az Eger-víz mentén, a Malmok völgye útvonalon, Nagyvázsony és Monostorapáti között 2023. április végétől tizenöt kortárs tájművészeti alkotás várja a (kul)túrázókat. Az ösvény Kapolcs és Vigándpetend közötti három kilométeres szakasza könnyű sétával bejárható.

A HÍD Tájművészeti Ösvény a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa 2023 rendezvénysorozat medrében, a hozzá köthető Eger-víz patakművészeti őrség 13 településen a Balaton északi partján projekt részeként valósult meg Nagyvázsonyban, Vigándpetenden, Kapolcson, Monostorapátiban és Taliándörögdön.

Mindegyik mű más-más módon közelít a természethez, értelmezésükben a tárgyak melletti információs táblák segítenek.

Résztvevő művészek, szobrászok és alkotásaik:

Balázs Péter: Varsa, Vigántpetend, új fahíd

A hullám formájú, nádból készült sétány interakcióra szólít: bátran haladjanak át rajta, ismerkedjenek az ösvénybe zárt természettel és a végén kitáruló tájjal!

Becskei Andor:

Posztó, Vigántpetend, Fejfájós kút; A Fejfájós-kúthoz elhelyezett szobor-kompozíció szoros kapcsolatban áll a hely történetével: a helyi mosó asszonyok emlékére reflektál. A fém tálcában lévő szövetszerű, absztrakt szobor posztót imitál. Az acéltálca az eső- és a rajta keresztülfolyó patakvíztől megtelik, kvázi benne “tisztul” a posztó.

Reflexió, Kapolcs – Walter malom; A Walter-malomnál elhelyezett munkájánál a víz beemelésével még inkább hangsúlyosabbá válik a természettel való kapcsolat, miközben izgalmas viszonyrendszer alakul ki a szilárd, megmunkált, valamint a fluid, naturális elemek között.

Freund Éva: Légzsilip, Kapolcs – Merziczky malom

A mederben található zsilipmaradványon lévő szövegek, illetve a különböző talált tárgyak a szobrászat és a vizuális költészetet eszközeivel egyfajta meditatív helyszínné alakítják az egykor zsilipként használt betonszerkezetet. A Légzsilip cím a fent és lent közötti nyomáskiegyenlítésre utal – ez lehet pszichológiai és szimbolikusan társadalmi-politikai vonatkozású egyaránt.

Kövics Milán: Padok, Kapolcs – Malomsziget

A fa cölöpökön álló, pirosra festett kerek faformák a helyi malmok köveit és kerekeit idézik meg, reflektálva a korábban Malomként működő helyszínre. Az emberléptékű installációt a járókelők felfedezhetik, használhatják.

Kő Boldizsár: Violante de Ungria (Jolán hercegnő) búcsúzik a molnárlegénytől, szállásadójától – Patakmeghajtású óriásszobrok, Monostorapáti híd

Szanyi Borbála: Engesztelés, Kapolcs – Sándor malom

„A faluban élő molnárok gyakran voltak kitéve rablótámadásoknak. Az elmondások szerint a Kaszás Malmot is betyárok gyújtották fel, mert nem kaptak vacsorát.”

Egy szelet föld, a forrás által táplált búzatábla. Egy harmadik fél gesztusa a mindenkori konfliktusok és bűnök feloldására. Engesztelés. Szelíd közbenjárás, hol nem a valós megbocsáttatás a cél, hanem az ellentétek, viszályok és összeütközések oldása.
A forrás nem apad. A mag kisarjad. A búzából kenyér sül. A szükség múlik.

Szirmai Nóra: Lassan, Kapolcs – Kalapos híd

A sátorra vagy odúra emlékeztető „csipke”-szerkezet valójában egy apró rovar szárnyának sokszoros nagyításából létrejött acél menedék, ami egyszerre érezteti az emberi lélek törékenységét és ellenállóságát. Az alkotás megállásra, pihenésre, lassításra, elvonulásra invitál.

Tóth Tamás: Almafa, Vigántpetend határa

A környékről származó szőlőtőkékből és drótokból készült gömbök a kiszáradt almafa “utolsó almái”. A legnagyobb a lombot imitálja, a fa tövénél lévő, “lehullott alma” a beérést, a patak felé guruló legkisebb pedig az elmúlást jeleníti meg. A hármas szám és a szimbolikus gyümölcs egy új dimenzióban hívja életre a fát, mielőtt az végleg elpusztulna.

Turcsány Villő: Hang_zsilip – részvételen alapuló köztéri művészeti gesztus, Kapolcs, Kőszegi malom

A művész egy régi zsilip maradványát alakította át interaktív fizikai objektté. Az installáció mozdítható elemei a kilengés révén kapcsolatba kerülnek a változó közeggel, valamint a befogadóval.

Kapolcsi kötődésű alkotók:

Szurdi Éva és Szabó Eszter Éva: Békák, Nagyvázsony

A Nagyvázsonyi vár forráskútját 150 színes kerámia béka tölti meg “élettel” – ahogy a víz mozdul, úgy lebegnek egymás felé vagy egymástól elfelé az agyagkétéltűek. A negyven éve kapolcsi kötődésű keramikus mester és a ma már Nógrádban élő, kapolcsi születésű tanítványa barátságukat, az együtt alkotás örömét teremtik újra közösen készített békáikban.

Szurdi Éva: Összeköttetés – térinstalláció, Kapolcs – Malomsziget

Az alkotás a helyi fasor ritmusát kihangsúlyozva teremt szó szerint összeköttetést a természet elemei és az erre járók között.

Kunszt Kollektív (kapolcsi művészetterápiás csoport):

Pomponhíd, Kapolcs – Kőszegi híd; A helyi, főként nőkből álló művészetterápiás csoport a Kőszegi-híd becsomagolásával a női otthonteremtés készségére, a fölösleges díszítgetés (pompon) szépségére hívja fel a figyelmet. A női kézimunkát gazdag és összetett jelentésháló veszi körül. A kötés, horgolás készítése megtartó erővel bír: tapinthatóan kapcsolódik hagyományainkhoz, közvetíti az örökség rituális jelenlétét.

Pletykakő, Kapolcs – Csóromi mosó; A kapolcsi művészetterápiás csoport alkotása a patakhoz fűződő helyi történetekre, valamint a mosóban összegyűlt asszonyok világára reflektál – itt, a Csóromi mosónál, ezen a forgalomtól elzárt területen a fehérekbe ágyazott, személyes történetek az intim elmélyülést szolgálják.

Tóth Eszter: Csomópont, Kapolcs – Császárhíd

A kapolcsi kötődésű Kisképzős diák egy saját élményt jelenít meg a Császár-hídon látható rajzban: számára ez a híd a barátaival való kapcsolódás helyszíne, találkozópont, közösségi élmény. Összefonódás.