Michael Smythe előadása a MOME-n.
Michael Smythe brit művész múlt hónapban előadást tartott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen a MOME MAG Open Fields előadássorozatának keretében. Smythe a Nomad Projects vezetője, művész és farmer, érdeklődése középpontjában azok a szociálisan elkötelezett participatív projektek állnak, amelyek az ökológia és a művészet metszéspontjában értelmezhetőek. Hogyan szemléljük épített környezetünket az antropocén korban? Milyen kreatív ökológiai stratégiák segíthetnek a klímaválság kezelésében? Beszámolónk.
Michael Smythe a MOME MAG meghívására adott előadást, hogy megismertesse a hazai közönséggel is munkáit és alkotói szemléletét. Ezidáig viszonylag keveset hallottunk a MOME MAG-ról: ez az egyetem fejlesztési projektje, melynek célja, hogy egy vidéki kampusz nyílhasson olyan képzési és kutatási programokkal, amelyek a helyi igényekre reagálnak és a lehető legkisebb természeti és társadalmi beavatkozással zajlanak. A MOME MAG projektvezetője Szalontai Ábel. A platform szellemi műhelyként kutatási projekteket is befogad, így csatlakozott a brit művészt személyesen ismerő Illés Zsófia Szonja (design researcher) és Jordán Ferenc (hálózatkutató ökológus) is a programhoz.
Illés Zsófia Szonja mesterdiplomáját a Glasgow School of Art Design Innovation and Environmental Design szakán szerezte, kutatóként a spekulatív tájak ökológiai és design kutatói módszertanok mentén való vizsgálatával foglalkozik. Jordán Ferenc a Balatoni Limnológiai Intézet vezetője volt, aki többször kritikával illette a Balaton ökológiai igényeit figyelmen kívül hagyó tevékenységeket, de neve onnan is ismerős lehet, hogy a Covid-19 megjelenése idején hálózatkutató biológusként a vírus terjedésével kapcsolatban is gyakran tett szakmai nyilatkozatokat. Ketten együtt egy kivételes téma kutatásába kezdtek: a Balaton-felvidéki táj lehetséges jövőjének lemodellezésére vállalkoztak. Esettanulmányukban az olíva mint kultúrnövény jövőbeli hazai elterjedését vizsgálják. Spekulatív jellege ellenére a felvetés egyáltalán nem áll távol a valóságtól:
„Már vannak olyan Szent György-hegyi borászok, akik kezdenek átállni olívatermesztésre is, sőt akár már sajtoltak is olívaolajat. Ahogyan a klíma változik, fel kellett ismerniük, hogy már másféle szőlőfajtáknak kedvez az időjárás. Mi az olíva mint kultúrnövény megjelenésén keresztül modellezzük le, hogy mi történik a Balaton-felvidéki tájban. Milyen következményekkel számolhatunk, ha bevezetünk egy új fajt? Hogyan változik általa a gazdaságunk, a társadalmunk, a kultúránk?” – ismerteti kutatásuk témáját Zsófia, melynek mélyebb megértéséhez rendszeresen szerveznek beszélgetéseket és workshopokat.
  |
Ennek keretén belül tartott előadást Michael Smythe is, aki a Nomad Projects vezetőjeként tíz éve dolgozik ökológiai-szociális projekteken. Az ő nevéhez köthető például az Urban Mind alkalmazás, melynek célja, hogy adatokat gyűjtsön a lakosok tapasztalatairól, városi élményeiről és legfőképp arról, hogyan befolyásolják a városok a mentális állapotunkat. Az app a King’s College London együttműködésével készült. Az eredményekből számszerűsítve szűrhetőek le olyan következtetések, minthogy
a városi térben a gondozott zöld felületek és azok élőlényei kifejezetten jó hatással vannak a lakók hangulatára, biztonságérzetet adnak és a magányosság érzésén is oldanak.
Smythe munkásságának fontos felvetése, hogy a városokról ne a természet nélkül gondolkodjunk. Soha nem laktunk még ennyire sűrűn a városokban, és ha nem figyelünk oda, a betondzsungelek emelkedő hősége élhetetlen körülményeket fog teremteni – ennek kezdetét már bőrünkön tapasztaljuk. Smythe szerint
nem hagyhatjuk, hogy az urbánus környezet elidegenítsen minket a természet változásainak megfigyelésétől.
A Phytology művészeti közösségi projektjében azt kutatta, hogyan lehet a városi tájról másképpen gondolkodni. Olyan területet keresett London belvárosában, amely alkalmas lehet a közösségi kertgondozásra és ökológiai művészeti projektek befogadására. Elmondása szerint nem volt könnyű feladata – a gazdasági szereplőket anekdotikus érvekkel nehéz meggyőzni arról, hogy egy területet azért hagyjanak háborítatlanul, mert csicsergő madarakra, burjánzó növényzetre és rovarokra van szüksége a városnak a fellélegzéshez.
Végül egy második világháborús bombázási helyszínen talált rá a megfelelő terepre, ahová a projekt részeként gyógynövénykertet alakítottak ki harminc olyan növényfajjal, amelyek a lokális körülmények között érzik magukat a legjobban.
A projekt fontos célkitűzése, hogy a lakosok megszeressék, gondozni kezdjék a növényeket, illetve hogy a hely izgalmas kísérleti terepet biztosítson a kutatók és művészek számára is.
Ugyancsak a gyógynövényekre épült a Mobile Apothecary közösségi akció, melynek keretein belül a városlakók a természetes orvosságok és testápoló készítmények előállítását tanulhatják meg, a kész termékek pedig rászoruló közösségekhez kerülnek.
  |
Smythe munkásságában egyszerre van jelen a művészi, a tervezői és az ökológusi szemlélet, és szinte minden kezdeményezése a közösség bevonására és a közös tanulás (co-learning) módszerére épül. A MOME MAG-nak ugyancsak a természet mélyebb, közös megértése a célja, így folytatják a művésszel elindult kreatív kutatói folyamatot júliusban is. A MOME MAG csapata a cikk írásakor éppen Michael Smythe toszkán farmjára készül látogatóba. Amíg nálunk az olajfák éppen csak kezdenek elterjedni, addig Toszkánában a kihívásos körülmények (például a szárazság) miatt ma már egyre kevesebben folytatják az olívatermesztést, és félő, hogy a régi olajfaföldek elhagyatottá válnak, idővel pedig más monokultúra termesztése veszi át a helyet.
A közös terepmunka során a csapat tagjai a birtokon található olajfák megfigyelésével és az olíva életciklusának vizsgálatával követik le a klímaváltozás hatásait és a táj alakulását, valamint elsajátítják mindazokat a hasznos gyakorlatokat, amelyek a gondozásához és a természettel való együttműködéshez elengedhetetlenek. A látogatáson megismerik az olajfametszés technikáit, a növény kártevői elleni organikus védekezést, illetve elsajátítják az ún. Hugelkultur módszert, egy évszázadok óta alkalmazott kertészeti technikát, mely során az eltemetett fás törmelékből összeállított komposztból készül dombágyás.
MOME MAG | Facebook
Nomad Projects | Web | Facebook | Instagram
Urban Mind | Web | Facebook | Instagram
Phytology | Web | Facebook | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
