Egyebek mellett erre keresi a választ Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyvében.
Megjelent Zalavári József második, Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái című könyve. Zalavári első könyve A forma tervezése. Designökológia, a formatervezés alapkéréseinek számbavételéről szólt. A forma és a funkció, a forma és jelentés, a formatervezés evolúciós és ökologikus szemléletéről, és az emancipált forma nyitott, alkalmazott szerepéről olvashattunk egy ökodesign kislexikonnal kiegészítve a bő tíz évvel ezelőtt, 2008-ban megjelent könyvben.
A szerző új, hármas tagoltságú könyvének első része e gondolatok továbbvitelének tekinthető. Miért szennyezzük valójában környezetünket túltervezett tárgyakkal, ha tudjuk és tapasztaljuk ennek pusztító hatásait? Miért ítéli el a bíróság a Volkswagen egyik vezető menedzserét diesel motorok kibocsátási adatainak eltitkolásáért, és egyáltalán miért titkolta el azokat? Mi módon köthető ez az új autótemetők megjelenéséhez? Mi a kapcsolat Las Vegas, a Philips és az ökodesign között? Miért másolta tudatosan a Samsung az Apple mobiltelefonjainak formáját? Miként függ ez össze a szerző által „szép tehenek legelőjének” nevezett jelenséggel? Mindezen kérdések megválaszolásához, a design mai szerepének kutatásához miért éppen a játékban, a design játékosságában rejlő lehetőségeket és ezzel összekapcsolva, a játékelmélet módszertanát használva?
A szerzőnek bátorítást Viktor Papanek „design bibliának” nevezett könyvének (Design For The Real World. Human Ecology and Social Change, 1985) 315. oldalán található, a Design Team szakmai összetételét felvázoló ábrájának egy a jövőre vonatkozó felsorolásában (talán/ maybe megjelöléssel) szereplő „game theory” adta.
Neumann János 1928-as, játékelmélet alapjait lefektető munkája a stratégiai problémák elmélete, a legkülönbözőbb tudományágak addig megválaszolatlan kérdéseihez vált hasznossá. A modern design elmélete a társművészetek és kísérő tudományok gondolkodásmódjának, módszertanának folyamatos átvételével, az új gondolatok beolvasztásával fejlődött egészen máig. A műszaki tervezés módszertana, az értékelemzés, a szociológia, szemiotika, humán ökológia, a gazdaságelméletek mind gazdagíthatták a designt, így váltva azt transzdiszciplináris stratégiai szemléletű, innovatív termékek megszületését generáló tervezéssé. Papanek sejtése talán éppen ma hasznosítható a design új útjainak kereséséhez – erre tesz kísérletet Zalavári az ökodesign játékelméleti alapon történő meghatározásával.
A könyv második részében a szerző harmincöt éves oktatói pályájára hallgatói munkákon keresztül nyerhetünk betekintést. Ezen hallgatói munkákban megnyilvánuló tervezői szemléletnek az alapját egyfelől az Iparművészeti Egyetemen /MOME/, az 1980-as évek közepén induló Alapképző Intézetének bauhausi elvek alapján kidolgozott oktatási programja és módszertana inspirálta. Másfelől a Lantos Ferenc által szervezet pécsi Vizuális Műhelyben és a Szerencsi Szabadiskola Plasztikai szekciójában folyó alkotó szellemi kísérleti műhelymunka jelentette.
A több egyetemen, workshopokon, művésztelepeken folytatott építész, formatervező, grafikus és képzőművész hallgatókkal közösen végzett munkákból több mint száz válogatott játékos design-feladványt találhatunk ebben a részben.
Az egyes játékok képi anyagát ismert, ikonikus jelentőségű építészek, designerek, filozófusok, tudósok neveihez kapcsolt rövid ismertető egészíti ki. A címekben megjelölt témák, alkotók, gondolkodók a játékban megtestesülő szemléletet, számunkra fontos, tovább gondolható elméleti mélységű szakmai kérdésekre adott válaszokat terveikben téve értelmezhetővé, általános érvénnyel megfogalmazták meg.
A játékok külön érdekessége, hogy szerzői közt elsőéves formatervező hallgatót és sikeres, már akár nemzetközi karriert is befutott, ismert designert egyaránt megtalálhatunk. A szabad minimális játékszabályok szerint folyó játékok mellett a szinte észrevétlenül jelennek meg, természetes folyományként, a kötött, már a kooperációt és a versenyt modellező játékok.
A könyv harmadik befejező része az Appendix, a szerzőnek a Moholy-Nagy László Ösztöndíj első évében, 1989-ben elnyert ösztöndíjas munkájának dokumentuma. A forma szerkezeti és funkcionális modellje. A formatervezés elméleti kérdései I. című tanulmány, a könyv mellékleteként megelőlegezi és értelmezi a játékos feladatok alapját képező vizuális formák feltárt törvényszerűségeit.
E könyv, az első könyvvel együtt megkísérli közelebb hozni a környezetünket alapvetően meghatározó tárgyi világunk létrehozásának és hatásainak számbavételéhez szükséges ismereteket, szándéka szerint, a célból, hogy a jövőben talán tudatosabban tudjuk újra alkotni közös világunk.
(Zalavári József: Design játékok. A forma tervezésének játékai és játszmái, Scolar Kiadó, 216 oldal.)
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
