A Hortonworks irodája.

Mind egy építész, mind pedig egy cég perspektívájából izgalmas tapasztalatokat hoz, ha egymás után több közös együttműködés is létrejön közöttük. A Hortonworks szoftverfejlesztő cégként egyre inkább ismert a piacon, ez hatással van a dolgozók, illetve az irodaterek méretére – tavaly adták át a harmadik irodateret, idézzük fel hát az OCTOGON 152-es (2019/4-es) lapszámában írt cikkünket!

A Hortonworks irodaterei már a korábbi években is a magas színvonal és minőség jegyében készültek el, a 7. kerületi irodaépületben az évek során először egy szintet alakítottak ki, majd a cég terjeszkedésével párhuzamosan tavaly már a harmadik irodateret adták át ugyanabban az épületben. A folyamat különlegessége, hogy mindhárom irodatér Bonta Gáspár nevéhez fűződik, következésképpen izgalmas kérdés, hogy az évek során mennyit változott a koncepció, valamint a megrendelői elvárás.

A korábbi – egyébként az Év Irodája fődíjára is jelölt – irodaterek jellegzetessége, hogy erőteljesen y-generációs szemléletmódot képviseltek, ennek megfelelően pedig a mobilitás, a játékosság, valamint az open office-szemlélet állt a középpontban.

Ha azonban az idén átadott irodát megvizsgáljuk, jól láthatóan máshová kerültek a hangsúlyok és némelyest a tér által sugallt cégprofil is. Izgalmas, új szemléletet vehetünk észre, ha megvizsgáljuk a munkakörnyezetet.

Az utóbbi évek vitathatatlanul azon nyitott irodaterekről szóltak, ahol nincsenek rögzített munkaállomások, szinte „felnőtt játszóterekhez” hasonlítanak, ahol bizonyos mértékig összefolyik a munka és a szabadidő. Vitathatatlan, hogy ez a változás sok jó hatást gyakorolt a munkavállalókra, de ez az időszak azt is megmutatta, hogy melyek lehetnek a gyengébb pontjai, hátulütői. Nagy számban találunk ugyanis olyan írásokat, amelyek az open office-modellt kritizálják, utalva a személyes tér fontosságára és állandóságára. Ha a Hortonworks új irodaterét ilyen perspektívából nézzük, látványos az az új irány, amely sokkal inkább kisebb terekre épít, amelyekben néhány ember közösen tud dolgozni, de emellett azt is észrevehetjük, hogyan jelennek meg a nyitott terekben azok a térhatároló elemek, amelyek bizonyos fokú intimitást kívánnak megjeleníteni, megteremteni.

Az irodatér enteriőrjét alapvetően a fafelületek, valamint a padlón található hexagonális mintázatú, meghatározóan zöld tónusú padlószőnyeg teremti meg, illetve a falak, oszlopok karakterisztikuma. Bonta előszeretettel mutatja fel az épületrészek, elemek történetét, ilyen módon teremtve meg a kapcsolatot múlt és jelen között. Az oszlopokon visszaszedett vakolat, valamint a beton és tégla rusztikusságának megjelenítése jó hangsúlyokat ad az enteriőrnek.

A szegregáltabb terek a különféle céges megbeszélések környezetét teremtik meg, de találunk olyan fülkéket is, amelyek a privát szférát hivatottak elősegíteni, teret adva egy-egy személyes vagy telefonos megbeszélésnek. Nagy erénye a tereknek az az arányosság, amely a megrendelői igényekkel is kapcsolatos: találunk öt-hat fős helyiségeket, nagyobb és egybenyitott irodarészeket, és három-négy fős meeting roomokat is.

Mind a tér, mind pedig a színhasználat és karakter azt sugallja, hogy az új irodatérbe többéves tapasztalategyüttes integrálódott.




Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.

Kapcsolódó cikkek

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Egyéniség, mégis igazi csapatjátékos

Interjú a Radius B+S vezető tervezőivel a Graphisoft Park South fejlesztéséről.

Az éltető kert - A Mill Park irodaház

Az éltető kert - A Mill Park irodaház

Ami igazán felejthetetlenné teszi ezt az épületet, az az 5500 négyzetméteres kert, ami az irodaházak világában egyedülálló koncepció.

Online nézhető az Év Irodája díjátadója

Online nézhető az Év Irodája díjátadója

Április 30-án, mindössze egy regisztráció szükséges az esemény követéséhez.

Hirdetés