Főszerepben az aeropónia, de mi köze mindehhez a norvég mitológiának?
Elkészültek a Glasir tervei, amely forradalmasíthatja a városi gazdálkodást: New York City elöljárói a bergeni székhelyű Framlabot kérték fel arra, hogy tervezzenek meg egy közösségi alapelveken nyugvó mezőgazdasági rendszert, amely csökkenti az élelmiszerek termesztésének környezeti lábnyomát. Figyelni kellett arra is, hogy helytakarékos megoldást szállítsanak le, a sűrű városi szövetben nincs túl sok hely.
Így született meg a formájában fára emlékeztető Glasir, a vertikális gazdálkodás és az intelligens technológia szerelemgyermeke, amelyet érzékelőkkel és napelemmel szerelnének fel a termelés optimalizálása és a szénlábnyom minimalizálása érdekében.
Az alakzat a norvég mitológiában szereplő, természetfeletti erővel bíró fáról kapta a nevét. A formatervezést és az innovációs megoldásokat ötvöző Framlab a tervezéskor a WHO adataiból indult ki, a szervezet előrejelzései szerint ugyanis a világ lakosságának fele 2025-re vízhiányos területeken fog élni. Az ágszerű modulokkal bővíthető Glasir egész évben ellátná a helybelieket, és nem foglalna el több helyet, mint a járdán lévő bármelyik fa.
A rendszer tíz alapmodulból áll, amelyek össze vannak kötve egymással, és mesterséges intelligencia segítségével kommunikálnak is egymással. A beépített érzékelők nyomon követik és értékelik a helyszínen lévő napenergia- és hőmérsékleti szinteket, de azt is, a terület mennyire szeles, vagy éppen szélcsendes. A rendszer konfigurálható, így a közösségek a saját igényeik szerint testre szabhatják.
A technológia lényeges eleme az aeropónia, amelyet egyébként a NASA fejlesztett ki azért, hogy speciális körülmények között is tudjanak növényeket termeszteni az űrhajósaik. Ennek lényege, hogy a gyökereket nem merítik vízbe, a szükséges tápoldat és folyadék különféle permetezők, szivattyúk vagy porlasztók segítségével kerül a növényekhez. A Glasir rendszeréhez szükséges vizet egy esővíz gyűjtőben tárolnák.
A Framlabot Andreas Tjeldflaat alapította, céljuk, hogy a design, az építészet és a rendszertervezés módszertanának teljes körű kiaknázásával járuljanak hozzá a társadalom fejlődéséhez, mindezt a mesterséges intelligencia égisze alatt.
Egy hónapja a Zeromasspanel nevű cég hidropeneljeiről írtunk, amely a levegő páratartalmából állít elő tiszta, iható vizet, napelemes technológia segítségével, azaz hálózatfüggetlenül.
Forrás: Framlab
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
