Henrik Schulz svéd tervező és építész saját stílusát skandináv luxusként aposztofálja. Ez a minőség luxusa, a részletekben rejlő kemény munkáé, az anyagválasztás gondosságáé. Az a luxus, ami nem hivakoldó, kiszolgálja használóját évtizedeken át és szépen öregszik. Schulz folyamatosan együtt dolgozik a legnagyobb skandináv design cégekkel, házat tervez Stockholmban és Göteborgban, valamint állandó megrendelője a svéd autó óriás, a Volvo. Kérdéseinkre a Kinnarps rendezvényén válaszolt a Budapest Design hét 2016 -on.
Octogon: 2008 óta a saját építész irodádat vezeted. Hogy indult ez a kaland?
Henrik Schulz: Mindig saját studiot akartam, de a lehetőség, hogy meg is valósítsam az álmom akkor jött, amikor megkerestek egy nagy megrendeléssel. A kliens kifejezetten azt akarta, hogy én tervezzek neki, ne pedig az iroda, ahol akkor éppen dolgoztam.
Mivel formatervezőként és építészként is praktizálok, a saját studio hatalmas szabadságot ad. Olyat, amit nem tudtam egyik korábbi munkahelyemen sem megtapasztalni, ott ugyanis vagy az egyik területen alkottam, vagy a másikon, a kettőn egyszerre nem tudtam dolgozni.
Octogon: Kérlek mesélj az alkotói folyamatról. Készítesz makettet? Esetleg 3Ds nyomtatást?
HS: Nem, sajnos nem készítünk maketteket. Az egész kreatív folyamat néhány rajzzal indul, csak firkálgatok először. Majd a számítógépben dolgozzuk ki részletesen a terveket. Hogy őszinte legyek a háromdimenziós modellek rengeteg időbe és energiába telnek, amiből hiány van az irodámban, tekintve, hogy csak 3-an vagyunk tervezők.
Itt meg kell említenem, hogy a mi erősségünk igazából a kreatív tervezés. Kidolgozzuk a koncepciót, de a kivitelezésben már nem veszünk részt. Így lehetőségünk van rá, hogy párhuzamosan sok kisebb kreatív projektet futtassunk.
Octogon: Ahogy említetted építészként és designerként is dolgozol. Először építésznek tanultál, de időközben meggondoltad magad és a koppenhágai egytemre jelentkeztél át formatervező szakra. Mi volt a váltás hátterében?
HS: Kizárólag a kíváncsiság. Mindkét területen szeretem, hogy valódi problémára, kézzelfogható választ ad. Az építészet képzésben azonban nagyon hiányzott a gyakorlat. Nagyon szeretek a kezeimmel dolgozni, szeretem a napot a műhelyben tölteni és kísérletezni.
Octogon: Akkor most játszunk. Mit csinálnál másképp, ha lenne egy saját építész és design iskolád?
HS: Sokkal gyakorlatisabbá tenném a tananyagot. Például az első évben mindnekinek fel kellene építenie egy házat. Mondjuk csak 25nm-t, de az alapoktól. A diákok megtanulnák hogyan kell felhúzni a falakat, ablakokat, ajtókat beszerelni, tetőt ácsolni. Úgy érzem ez nagyon hasznos lenne, mert a legtöbb építészet diák csak elméletben tud házat építeni. Nézegetik a luxus lakás magazinokat, de igazi élményük nincs a házépítésről.
Octogon: Most min dolgozol?
HS: Leginkább házakat tervezünk. Lakóparkokat és társasáházakat egyaránt. Emellett dolgozom egy kanapé rendszeren, és persze a Volvoval is van közös projektünk. Mi tervezzük a kiállító standjaikat.
Octogon: Tudsz olyan dolgot mondani, amit mondjuk 5 évvel ezelőtt senki sem kért egy projekktel kapcsolatban, most pedig mindenki ilyet akar?
HS: A legtöbb megrendelő közösségi irodát szeretne, vagy úgy akarja átterveztetni a már meglévő irodáját, hogy az úgy nevezett “activity based” legyen. Úgy látom teljesen átalakul az iroda fogalma. A jövőben alig 1-2 órát fogunk intenzív, fókuszált munkával az asztalunknál tölteni, a hangsúly mindinkább áttolódik majd a közös probléma megoldásra, ezekhez viszont másfajta tér szükséges.
Octogon: Mi váltotta ki ezt a változást?
HS: Egyfelől az új életforma. Végre úgy próbáljuk megoldalni a problémákat, hogy összefogunk, együttműködünk. A másik oka viszont teljesen praktikus: az activity based irodához sokkal kisebb hely kell. A cégek sok pénzt spórolhatnak azon, ha a design tudatosságot beemelik a életükbe. Egy szépen megtervezett iroda előnyt jelent a többi munaadóval szemben a munkavállalókért folytatott versenyben, emellett kevesebb lesz az irodai költség is.
Octogon: Ez átvezet minket az utolsó kérdésre. Szerinted hogyan tudja elősegíteni a design és építészet az együttműködést és az integráció folyamatát?
HS: Amit minden esetben veszélyesnek tartok az a szegregáció. Mikor különböző életterületeket vagy különböző hátterű embereket elválasztunk egymástól. Úgy gondolom minden városnak organikusan kell növekednie. A lakóövezeteken belül kellenek kiszolgáló egységek, boltok, irodák stb. A diverzitás - minden szempontból - elősegíti a befogadás folyamatát. Egy városban például ezért nagyon veszélyes ha gyorsan, jó urbanisztikai tervek nélkül építkezünk. Ezek a lakóövezeket egy idő múlva kihaltak lesznek, mert az emberek csak aludni járnak oda, de nem élnek ezeken a helyeken.
Sajnos ez egy nagyon is létező probléma Svédországban a lakás-éhség miatt. Nem építünk eleget, így a lakás árak az egekben vannak. Olyan lakások is elkelnek, amik rossz minőségűek, mert az emebereknek élniük kell valahol. Szerencsére sok kisebb kivitelező céget látok már, akik az óriás építő vállalkozások mellett is boldogulni tudnak a piacon. Pont azért, mert minőségi terméket kínálnak. Odafigyelnek a ház környezetére és valóban életre tervezik őket.
szöveg: Mező Viola
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
