Egy tanulmány szerint a húszas évek elhozzák a városon belüli légiközlekedés forradalmát.
A repülő autók és a fegyelmezett sorokban haladó dróntaxik a fantázia szüleményei, és egyelőre csak a filmekben fordulnak elő. A KPMG nemrégiben megjelent nemzetközi tanulmánya azonban rávilágít arra, hogy összeálltak a feltételek a vízió valóra válásához. A KPMG elemzői szerint a kérdés ma már nem az, hogy elég fejlett-e a technológiánk, hanem az, hogy a piaci szereplők mikor és milyen üzleti modellekkel szállnak be a versenybe.
A városi légi közlekedés – vagy ahogy a tanulmány is hivatkozik rá, az UAM (Urban Air Mobility) – lehet a KPMG szerint a következő lépcsőfok a nagy- és elővárosi közlekedési rendszerekben, és előrejelzésük szerint villámgyors fejlődést bemutatva a következő évtized végére milliós nagyságrendben bukkanhat fel a világvárosokban.
A hirtelen változás egyik kulcsa maga az eszköz, a kifutópálya nélkül repülni képes jármű.
Noha az 50-es évektől a helikopterek elérhetővé váltak kereskedelmi használatra, azonban a mai napig nem tudtak tömeges méretben elterjedni. Ennek több oka is van: nehézkes, kényelmetlen, veszélyes benyomást kelt, és nem utolsó sorban továbbra is borzasztóan drága. Ráadásul nem kis mértékben környezetszennyező. Emiatt kevés ember engedheti meg magának, a gazdagok játékszere maradt, még légitaxiként is húzós árakkal.
Mostanra azonban rendelkezésre áll az alternatív technológia, a vertikális le- és felszállásra képes, elektromos helikopter, vagyis inkább drón, az úgy nevezett e-VTOL (vertical take off and landing), melynek különböző változatai több gyártó kínálatában is túljutottak a prototípus szakaszon.
A kulcs az eVTOL dizájnja, ugyanis több villanymotorral rendelkezik, és nem eggyel, mint a hagyományos helikopterek. Ennek az újításnak köszönhetően egy eVTOL gép halk, könnyű, ökobarát, és emiatt a leszállóhelyként alkalmas területek száma sem korlátozza a terjedését. Fontos tényező a sikerben, hogy ezek a járművek már első perctől kezdve autonómak lesznek, egymással és a földi irányítással is kommunikálva. A technológia fejlődésének köszönhetően a városi légi közlekedés egy sokkal hatékonyabb és népszerűbb szolgáltatás lehet a jövőben.
Felvetődik a kérdés, hogy hová illeszkednek be ezek a járművek a városi közlekedésbe? A KPMG várakozásai szerint rövid időn belül hasonló árakon lesz elérhető az UAM, mint a prémium taxik vagy a vonatok első osztálya, miközben jelentős időmegtakarításra képes. A célközönség először azok az emberek lesznek, akik megengedhetik maguknak, hogy elkerüljék a bel- és elővárosi dugókat. Idővel az árak csökkennek, és tömeges elterjedés várható.
A KPMG úgy kalkulál, hogy 2030-ra már 12 millió fuvart regisztrálhat a városi légi közlekedés, mint szolgáltatás, míg 2050-re ez a szám felugorhat akár évi 400 millióra, és ezzel a teljes légiforgalom akár 4%-át is kiteheti.
Míg eleinte csak az elfoglalt és tehetős üzletemberek reptéri fuvarját váltja ki a villanydrón, később már a városon belül több pont közötti közlekedésben is tömegesen fel fog bukkanni, hogy aztán az agglomerációban és akár azon túl is polgárjogot nyerjen, szerves részévé válva a tömegközlekedésnek. A KPMG egyelőre 70 olyan várost azonosított, ahol a torlódások, a lélekszám növekedése és a nagy vásárlóerő adott az UAM megjelenéséhez. Ezekből Ázsiában található 23, Észak-Amerikában 16, és Európában 15. Sajnos Budapest egyelőre nem fért fel a legesélyesebb városok listájára.
Forrás: KPMG
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
