Hogyan irányítják az életünket a birtoklás rejtett szabályai?
MINE! (AZ ENYÉM!) – ezzel a lényegretörő címmel írt könyvet a birtoklásról Michael A. Heller és James Salzman. Hogyan irányítják az életünket a birtoklás rejtett szabályai, szól az alcím, ami már pontosabban felvezeti a tartalmat: ha ugyanis eltávolodunk az autó, lakás, pénz és társai jól ismert területéről, akkor elég hamar ingoványos talajra tévedünk. De mi az a birtoklás design, és mit kínál a könyv a mezei olvasónak?
A Mine! beleveti magát ezekbe a szürke zónákba, ahol törvényi szabályozásnak nyoma sincs, legfeljebb szokásjog él (de tudjuk, ahány ház), illetve az nyer, aki meggyőzőbben tudja előadni a maga álláspontját. Kié az a néhány értékes centiméter a térd és előtte lévő ülés háttámlája közt a repülőn vagy a buszon? Az elöl ülőé, aki hátradöntheti az ülését vagy a térd gazdájáé, aki szabadon mozogna? Kényszeríthet a szomszéd, hogy visszametsszem a fákat a kertben, mert napelemeket telepített a tetőre? Mire gondol pontosan az Amazon, amikor egy e-book megvásárlása után figyelmeztet, hogy a könyv „elérhetetlenné válhat” a számomra? Ehhez hasonló helyzetekkel foglalkozik Heller és Salzman könyve.
A kicsinyes „sövénycsaták” sokszor egészen természetesnek tűnnek, de a szerzők meggyőzően bizonyítják, hogy egyáltalán nem azok.
„A dolgaink – köztük a testünk – meghatározzák, kik vagyunk, nemcsak mint egyének, de mint közösségek részei” – írják. Arra kondicionáltak bennünket, hogy a birtoklást valamiféle természetes rendből eredőnek tekintsük, ennél fogva előre elrendeltnek és elkerülhetetlennek. Ezzel szemben a birtoklással kapcsolatos vélelmeink értékvezéreltek, következetlenek, és rendszeresen konfliktusba kerülnek mások ugyanolyan jogos követeléseivel. A Mine! szerint összesen hat módja van a tulajdonjog igénylésének, és ha fel tudnánk ismerni a saját mögöttes feltételezéseinket a birtoklásról, akkor jobb ügyvédei lennénk magunknak és a közösségeinknek is, végeredményben mindenki javára.
A két jogász szerző, Heller és Salzman tehetséges tanárnak bizonyul, amennyiben képesek elengedni a nehézkes akadémiai nyelvezetet, és érthetően írnak a hétköznapi jogi helyzetekről. Ugyanolyan otthonosan beszélnek a Coase-tételről (a Nobel-díjas Ronald Coase jogi-közgazdasági elmélete), mint a baseballról vagy a férfiről, aki lelőtte a kertje fölé repülő drónt – állapítja meg David McCraw a New York Timesban megjelent recenziójában.
A könyv tele van a mindennapi életből vett példákkal, és bár az olvasó időnként bizonyára csak vakarja a fejét, Heller és Salzman számos mainstream problémát – éghajlatváltozás, jövedelmi egyenlőtlenség, nemi megkülönböztetés – is körüljár.
És mutatnak néhány jó példát a „birtoklás design”-ra: a verseny szabályozására hozott okos szabályokra, amelyekkel gazdálkodókat vagy épp szénerőművek üzemeltetőit győzték meg, hogy a mások számára káros önérdekeiket félretéve cselekedjenek.
A Mine! mindannyiunkat arra sarkall, hogy gondolkodjunk el a megrögződéseinken – ha sikerül, nem feltétlenül csak annyit fogunk mondani, hogy „Az enyém!” Árnyaltabban gondolkozhatunk arról, hogy mi méltányos, mi helyes. Vagy ha nem, legalább lesz néhány klassz érvünk a mindennapi vitákban a sövény fölött.
MINE!
How the Hidden Rules of Ownership Control Our Lives
Michael A. Heller, James Salzman
322 oldal, Doubleday. 28,95 USD
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
