Gondolatok a green House irodaházban lévő új ABB irodája tereinek tervezése és megvalósítása kapcsán.
Minden tervező, belsőépítész stúdió számára az egyik legnemesebb és legnehezebb kihívás, amikor olyan vállalat számára tervez irodateret, ami valójában egy kis önálló univerzum, saját kis “földrész” a glóbuszon. Hivatalosan és kissé fantáziátlanul multinacionális cégeknek hívjuk ezeket, miközben tulajdonképpen városnyi munkatársról beszélünk, akik ráadásul egy-egy cég esetében akár bolygónk tucatnyi országában dolgoznak egyetlen cégkultúra keretein belül, közös célok érdekében.
Olyan vállalati szisztémákról beszélünk, amik térben és időben, kulturális környezetüket tekintve rendkívül változatos, tagolt közegben működnek hatékonyan. Hogyan is történik ez és mi a tervező feladata mindennek alakításában? -tehetnénk fel a kérdést.
Kezdjük egy kissé távolabbról. Korunk egyik legnagyobb koponyája,
Richard Dawkinsetológus, evolúciós biológus, népszerű tudományos író, a kinek a nevéhez például a memetika tudománya is köthető, munkáiban szemléletesen mutatja be azt a hasonlóságot, amely a biológiai és kulturális mintázatok között fennáll. Meglátása szerint tehát a Föld természetes környezetének, tulajdonképpen a földi élet stabilitását biztosító biodiverzitás a kultúra, az emberi civilizáció terén is fontos. Kulturálisan minél sokszínűbb, befogadóbb és rugalmasabb egy közösség, annál hatékonyabb, kreatívabb is a tudományok, a munka és a tevékenységek területén. Azoknak a nagyvállalatok tehát, amelyek a világ száz országában vannak jelen és százezres lélekszámban foglalkoztatnak munkatársakat,
olyan cégkultúrát kell építeniük, ami optimálisan ki tudja használni a sokféleségben, diverzitásban lévő lehetőségeket,de a közös célt, a hatékony feladat megoldást sem veszítheti szem elől.
Ennek a sokszínű, sokféle háttérrel és alkotó energiával rendelkező közösség tereinek a megtervezésében hárul hatalmas szerep napjainkban a belsőépítészre, aki a sajátosan kevert, diverzifikált és sokszínű közösség számára teremt egészséges, és szép vizuális és tárgyi környezetet úgy, hogy nem próbálja meg “kisimítani” az eltéréseket, hanem segít megszervezni azok szinergiáit.
Nézzünk most egy konkrét példát, ami Magyarországon az egyik legismertebb skandináv irodai megoldásokat szállító design cég és egy több mint 100 országban jelenlévő, világszerte 140 000 munkatárssal működő “múlti” között jött létre és ami szépen példázza a design-diverzitásra való törekvést. Az ABB a világ egyik vezető vállalata, amely termékek és szolgáltatások széles választékát nyújtja az energetika, valamint az automatizálás területén. A cég jelenlegi formájában 1988-ban jött létre, de történelme több mint 120 évre nyúlik vissza. Régi, elavult irodaházból, ún. cellás kialakítású munkahelyi struktúrából költöztek át a svéd Skanska által fejlesztett, energiahatékonyság tekintetében LEED - platina minősítésű angyalföldi új irodatömbbe, a Green House -ba, amit
Asa Haremst (White Arkitekter AB), Anders Svenningson (White Arkitekter AB ) és Pintér Tamás (DPi design) építészekterveztek. Az ABB az új irodaházban a régivel szemben egy sokkal testreszabottabb, élhetőbb, hatékonyabb irodakoncepciót akart megvalósítani, amihez partnerként a svéd Kinnarps tervezőit és bútorait találta a legmegfelelőbbnek. Az ABB is jó minőségű, ergonomikus termékeket szeretett volna vásárolni a lehető legjobb áron és a lehető legbarátságosabb stílusban, hisz munkatársaikkal egy teljesen új koncepciót, az open office-t kellett „elfogadtatniuk”. Ráadásul a Kinnarps számára külön tervezői kihívást jelentett, hogy az ABB munkatársai sokféle korosztályból kerültek ki, tehát a cég az életkor tekintetében is sokszínű, diverzifikáltnak tekinthető.
Az ilyen típusú kihívások sikeres megoldásának kulcsát a Kinnarps 2015-ös Trendjelentésének első fejezetében, a Sokféleségre Épülő Tervezés fejezetben találjuk meg. Itt az egyik alapelv “A 4 generációs munkaerő” elve. “A négy generációs munkaerő jellemzője, hogy fiatal, érettebb és idős szakemberek dolgoznak egymás mellett, mivel a digitális alapú gazdaság szélesebb ívű és hosszabb karrierek megvalósítását teszi lehetővé. A design kialakítása során fontos figyelembe venni az egyes generációk gondolkodására jellemző különbségeket.”
Ennek tükrében a Kinnarps megfelelő téroptimalizáció után több munkacsoportot is egy-egy nagyobb közös területen helyezett el, amely elég nagy váltásnak tűnt a korábbiakhoz képest. Ugyanakkor a színhasználat és az ergonómia terén a tervezők harmonikusan tudták kiegyensúlyozni a változatos igényeket, ugyanis a
Kinnarps kínálatának Wuteh, ProfiM sorozataitökéletesen találkoztak az ABB elképzelésivel. A költözés óta eltelt idő bizonyította, hogy a sokféleségre épülő tervezés elvei alapján olyan munkakörnyezet jöhet létre, ahol a kulturális, nemi, vagy életkorbeli sokszínűség nem kíván meg túlzott kompromisszumokat.
szöveg:Kinnarps/Martinkó József
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
