Kismaros arculata a Flying Objects-től.
Az elmúlt pár évben összetett település-arculatváltáson esett át Kismaros. Ezidáig nem sok magyar város ismerte fel a city branding jelentőségét, az pedig kifejezetten ritka, hogy egy néhány ezres lélekszámú község vezetése döntsön a korszerű arculatfrissítés mellett. A tervezésért a Flying Objects felelt, akik a projektet 2016-ban kezdték, és a folyamat csak most, a település új címerének jóváhagyásával zárult le.
Hét évvel ezelőtt, a Dunakanyar felfutásával egyidőben lépett fel az igény Kismaros önkormányzatának részéről, hogy az aprócska település kapjon egységes, korszerű arculatot. Habár városarculat-tervezésre láttunk az elmúlt időszakban néhány hazai példát (vegyük akár Kaposvár vagy Pannonhalma esetét), a city branding még mindig egy kiaknázatlan terület Magyarországon.
A Flying Objects tervezői főként külföldi előremutató példák tanulmányozásával és Kismaros alapos feltérképezésével vágtak bele a feladatba. A stúdió egyik alapítója, Laufer Ferenc kismarosiként „előnyből” indult, így a helyet behatóan ismerve vezette be Patkós Luca tervezőgrafikust és Húnfalvi András társalapítót a kutatásba. Meglátogatták a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményt, beszéltek helyiekkel és lokálpatriótákkal, illetve megismerték a környezetet, a hely történetét.
Laufer Ferenc már korábban is foglalkozott a Dunakanyar településeivel és tájaival a DunakanyarGO projektjében, amely ugyancsak segített abban, hogy megértsék Kismaros viszonyát a környező településekhez.
A tervezés első fázisában hamar kiderült, hogy a község karakterének meghatározása nem lesz egyszerű, ugyanis nincs egy-egy olyan jellegzetes épület vagy esemény, amely markánsan identitásképző lenne. Mindemellett szerették volna elkerülni, hogy olyan arculat készüljön, ami látványos, de nem hiteles.
„Sok városarculatnál láthatjuk, hogy hiába jön létre egy grafikailag erős anyag, ha annak semmi köze valójában a helyhez, vagy csupán a történetéhez van némi kapcsolódása” – mondják a tervezők, akik végül a környezeti adottságokat, a Duna közelségét emelték ki fő motívumnak.
A település kezdőbetűjét használó „K” logó két szára a Duna kanyarulatát negyedívként emeli be, melyhez a hagyománytiszteletre reflektáló talpas betűszárak kapcsolódnak.
A negyedív sokoldalúan adaptálható arculati elemként egyaránt megjelenik az anyagokon, így például a névjegykártyán vagy a helyi programokat hirdető plakátokon is. Az arculati kézikönyvben színként a kék, a bézs és a fekete szerepel, de a tervezők elmondása szerint nincsenek szigorú kötöttségek a színhasználatot illetően. Sokkal fontosabb volt viszont az, hogy az arculatot könnyen tudják alkalmazni a város lakói, hivatali dolgozói.
„Akkor van egy településarculatnak értéke, ha azt jól tudja használni az adott közösség” – emeli ki Húnfalvi András.
„Fontos, hogy az odalátogató turistáknak is vonzó legyen és a helyiek is szeressék; ha az utóbbi elmarad, akkor az nem egy jó arculat” – teszi hozzá Luca.
A könnyű használat érdekében a lakosok által egyszerűen adaptálható sablonokat készítettek, és két, a Google Fonts-ról ingyenesen letölthető betűkészletet, a Poppins-t és a Playfair Display-t választották arculati betűtípusnak.
Az arculat mellett a település címere is megújult, melynek tervezése és jóváhagyása volt a projekt leghosszabb fázisa. Az utcatáblákon és formanyomtatványokon szereplő eredeti címer (mely egy 17. századi pecsétből inspirálódva született) még a kilencvenes években készült, clip-art esztétikája és tartalmi pontatlanságai miatt már megérett a váltásra.
A lakosok érzelmi okokból ragaszkodtak az eredeti címer alapelemeihez, így a szőlőcsősz alakja megmaradt, de a hibákat javították (például a figura hibás tót viseletét lecserélték), és egy vonalrajzzá alakult korszerű címer született, amelyet a többkörös egyeztetés után a közgyűlés, a képviselőtestület és egy heraldikai szakember is jóváhagyott.
A megrendelő (Kismaros önkormányzata) visszajelzései mellett mind a címer, mind pedig a teljes arculat véglegesítésében nagy szerepet játszott a lakosok véleménye.
„Úgy gondolom, igazán jó településarculatot akkor lehet csinálni, ha a tervezőnek van minimális kötődése a helyhez. Nem azért, mert egy jó grafikus ne tudná megtalálni egy hely alapértékeit és azt utána megfelelően vizualizálni, hanem mert a megbízók jobban elfogadják a tervező javaslatait, ha tudják, hogy van némi kapcsolódása a településhez” – mondja András.
A Flying Objects csapata főként formatervezői, branding és digitális megoldások tervezésével foglalkozik, ez volt az első településarculat fejlesztésük, amely szemléletében mintaadó lehet más hazai települések számára is.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
