Megújult a Magyar Tudományos Akadémia arculata

Új ruhában a 200 éves születésnap előtt

Szöveg: Octogon
Olvasási idő: …

A 2025-ös bicentenáriumhoz közeledve régi adósságát törlesztette az Akadémia: olyan arculatfrissítést hajtott végre, amellyel megtartja hagyományait, de alkalmazkodik a jelenkor vizuális kommunikációs elvárásaihoz és digitális környezetéhez. A megvalósítás lehetőségét meghívásos pályázat útján a DE_FORM Design Agency nyerte el.

A változás legfontosabb eredménye, hogy az eredeti fő szimbólum, az Allegória című festmény (lásd a keretes írást) mellé egy karakteres tipográfiai rendszer és logotípia került az arculat középpontjába.

Az arculat Katyi Ádám betűtervező Amen Display nevű betűcsaládjának felhasználásával készült, amely vizuálisan tükrözi az MTA alapértékeit és célkitűzéseit. Ezzel az új tipográfiával a jelen és a múlt egy olyan arculat keretében találkozik, ami egyszerre klasszikus és kortárs, miközben egyszerű, tiszta kommunikációra ad lehetőséget. Az arculat színei kapcsán a tervezők az MTA eredeti festményének palettájából merítettek inspirációt, ezzel erősítve az Allegória és az intézmény közötti vizuális kapcsolatot.

Az új arculattal sokan már találkozhattak a Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvénysorozatán. Az MTA köszöni mindazoknak, akik részt vettek az új arculat kialakításában, és bízik benne, hogy az új vizuális identitás tovább erősíti kapcsolatát a tudományos közösséggel és a társadalommal.

Borúra derű: az Allegória

A Magyar Tudományos Akadémia jelképe 1831-ben Széchenyi István megrendelésére készült. A mű az osztrák Johann Nepomuk Ender alkotása. A képen Hébé, a görög mitológiában az ifjúság istennője, az örök életet adó nektár őrzője a tudomány és a művészet italával kínálja a sasként megjelenített magyar nemzetet. Pajzsa közepén Magyarország címere, a kerületén körbefutó kép Attila és Leó pápa Róma előtti találkozását ábrázolja. A címer mellett jobbra Minerva (Athéné) istennő áll, aki éppen felhajtja Pannóniáról a fátylat. A táj hangulata borús, de a háttérben már kezd derülni. A kép alatt az Akadémia jelmondata olvasható: „Borúra derű.”

A Magyar Tudományos Akadémia a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, amely a tudomány művelésével, támogatásával és képviseletével kapcsolatos országos közfeladatokat lát el. Önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestülete közel 19 ezer tagot számlál. A magyar tudományosság legrégebbi intézményét gróf Széchenyi István alapította, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra az 1825. november 3-án tartott pozsonyi országgyűlésen. A Magyar Tudományos Akadémia – Széchenyi István alapítói szándékával összhangban – közel 200 éve folyamatosan megújulva szolgálja a tudást, a nemzetet és az egyetemes tudományt. Az Akadémia célja hozzájárulni az ország helyzetének és biztonságának erősítéséhez, a magyar nép életfeltételeinek, tudásának és képességeinek javításához. Az Akadémia küldetése évszázados hagyományaiból, a magyar tudomány eredményeiből, az akadémiai törvény felhatalmazásából és vállalt kötelezettségei iránti felelősségéből ered. Az Akadémia működése a tudományos tények, elvek és módszerek tiszteletén, valamint a nemzet iránti elkötelezettségen alapul.