Memphis újra és újra

Fülledt éjszakai bárhangulatban tűnnek fel ismét az olasz designikonok a Triennale Milano keretei között, a Memphis Again kiállításon.

Szöveg: Octogon
Fotó: Delfino Sisto Legnani, Alessandro Saletta
Olvasási idő: …

1980-1981 telén egy csapat fiatal tervező megelégelte a funkcionalizmus és ipari design dogmáihoz való görcsös ragaszkodást, és Ettore Sottsass vezetésével megalapították – Bob Dylan dala után – a Memphis névre keresztelt kollektívát. 2022 májusától egy hónapon át látható az a kiállítás, amit a Triennale Milano a Memphis Milano-val közösen, Memphis Again néven szervezett. A Memphis Again a designt úgy kezeli, mint a marketing fölött álló kifejezésmódot és kulturális lehetőséget – méghozzá ugyanazzal az elhivatottsággal és célokkal, mint negyven évvel ezelőtt.

Az 1981-1986 között készített, változatos anyagú és kivitelű bútorokat és tárgyakat magába foglaló kiállítás kurátora Christoph Radl. A Curva Gallery 100 métert is meghaladó terében a több mint 200 tárgy idő szerinti elrendezésben látható. A rendezvény DJ Seth Troxler muzsikájával kiegészülve, éjszakai klubhangulatban várja látogatóit hosszú kifutója mentén sorakozó darabjaival. Sottsass világának a modern merevségével szembemenő formái és tárgyai a humor és emberség eszközeivel operálnak. Bensőségesen vonják be a látogatót a zárt kollektívába a kiállítótér sötét falain olvasható, kritikusoktól, építészektől és tervezőktől származó idézetek.

A Memphis csoport aktív éveiben a banálist és a hétköznapit helyezte a középpontba a funkcionalizmus ellenében, ennek szellemében folyamatosan döntögették le a jó ízlés tabuit. „A Memphis nem tagadja meg a funkcionális utópiát, viszont tágabb szemlélettel tekint rá. Sokkal inkább úgy, mint egy antropológus, mintsem egy marketingszakember. (…) Valaminek a működőképessége nem csak az ergonómiai szükségletek, vagy az értékesítési statisztikák alapján értékelhető, hanem függ a közösség szükségleteitől, és a történelmi hatásoktól is” – értelmezte a Memphis világát Barbara Radice művészeti igazgató még 1981-ben.

A Memphis Again kiállításon könyvespolcok, térelválasztók, vitrinek, toalett berendezések, étkező-, munka-, illetve dohányzóasztalok, padok, székek, kanapék, szófák, asztali, álló-, és függesztett lámpatestek, hamutálak, virágtartók, gyümölcstálak, szövet-kiegészítők és szőnyegek láthatók olyan neves tervezőktől, mint Ettore Sottsass, Michele De Lucchi, George J. Sowden, Martine Bedin, Andrea Branzi, Shiro Kuramata, Marco Zanini, Matteo Thun, Peter Shire, Aldo Cibic, Nathalie Du Pasquier, Gerard Taylor, és Masanori Umeda. Különleges meghívottak az Arquitectonica, Michael Graves, Hans Hollein, Arata Isozaki, valamint Javier Mariscal.

„Annyira szívesen javasoltam volna egy nem kulturális alapú ikonográfiát. Olyat, ami kulturális szempontból sehova sem tartozik, de nem azért, mert névtelen, hanem, mert használaton kívüli, vagy egyenesen használhatatlan. És nem azért használhatatlan, mert nem létező, vagy mert nem hasznosítják, hanem mert nem néznek rá, nem veszik figyelembe, mert nem tartozik valami ismerthez, mert úgy tűnik, nincs jelen egyik ismert kultúrában sem, sőt talán nem jelent kulturális szempontból még értéket sem. Ezek a kultúrán kívüli dolgok, a »senki kultúrája« igenis létezik” – jegyzi meg Ettore Sottsass.