Rögös utat jártak be a japánok, mígnem Asao Tokolo emblémájával mindenki megbékélt.
Ha egy év csúszással is, de csak eljutottunk Tokió második olimpiarendezéséig az 1964-es után. A képernyők előtt valószínűleg sokan rácsodálkoznak a játékok meglehetősen összetett, aprólékos logójára, amelyhez több körön át jutottak el a japán szervezők. Mit jelent és mi mindent szimbolizál a hivatalos embléma?
A pályázat logója
Mielőtt rátérnénk a végleges logóra, több előzményt is be kell mutatnunk, elsőként a pályázat logóját, amelyet pontosan tíz évvel ezelőtt, 2011-ben mutattak be. Egy művészeti hallgató, Ai Shimamine tervezte, és Japán (illetve Tokió) egyik fő szimbólumát, a cseresznyevirágzást ábrázolta: sok apró virágsziromból állt össze az egységet szimbolizáló kör. A színek (piros, citromsárga, zöld, kék) az ötkarikás olimpiai logó színeit idézték, viszont az ottani feketét itt a lila váltotta, ami hosszú ideje Tokió színe. Amikor a város elnyerte a rendezés jogát, a pályázati logó alá illesztették a hagyományos ötkarikás logót is.
Viták a „majdnem hivatalos” logó körül
Négy évet kellett várni a hivatalos Tokyo 2020 logóra, amely egy stilizált T betűből állt, középen egy fekete álló téglalappal, a bal felső és a jobb alsó sarokban egy arany, illetve egy halványszürke háromszöggel, továbbá a jobb felső sarokban egy, a japán zászlót és az ország földrajzi elhelyezkedését egyszerre idéző vörös körrel. A tervező Kenjiro Sano szerint a T betű nemcsak Tokióra, de a Tomorrow és a Team angol szavakra is utal. A logó alatti szöveghez Clarendon serif betűtípust használt.
Bár egy többszörös díjnyertes grafikusról beszélünk, az olimpiai emblémáját vegyes érzelmek fogadták – a fordulópontot viszont egy belga színházzal, a Théâtre de Liège-zsel való vita hozta el. A Japán Olimpiai Bizottság által kiválasztott logó ugyanis meglehetősen hasonlított a belga intézményére, Kenjiro Sanót plágiummal vádolták, és ugyan a szervezőbizottság kezdetben megvédte a japán tervező alkotását, végül úgy döntöttek, hogy ejtik a tervet, és egy új pályázatot írnak ki.
Az új logó keresése
Egy időre visszatért a pályázathoz használt sakura-logó. Meglehetősen nyitott pályázat volt, ötletelésre buzdítottak minden japánt, függetlenül attól, hogy designer-e az illető vagy sem. Meg is lett az eredménye a felhívásnak, kevesebb mint két hét alatt 14 599 tervezet landolt a szervezőbizottság e-mail fiókjában, a két szélsőérték egy egyéves és egy 107 éves pályázó műve volt. Több selejtezőkör következett, mígnem egy független bizottság kiválasztott négy döntőst. Meglehetősen szigorú eljárás zajlott: a Japán Olimpiai Bizottság nem engedhetett meg magának újabb „ügyet”.
A végleges logó szimbólumai
Végül Asao Tokolo harmóniát szimbolizáló négyzetrácsos logója lett a befutó, amely az aprólékos, középen üres körré összeálló elemeivel megidézi a pályázat logóját, és a Din sans-serif betűtípust használja. Megmaradt a cseresznyevirág szimbólum is, az olimpiai lángnál.
De maradjunk a logónál, amelyben különböző méretű négyszögek alkotnak körbe rendeződő négyzetrácsot. Ez az Edo-korban (1603-1867) népszerű japán ichimatsu moyo stílust idézi, míg az indigo szín hagyományosan a kifinomultságot és az eleganciát jelenti Japánban. A különböző formájú négyszögek a nemzeteket jelképezik, amelyek bár nagyon különbözőek lehetnek egyesével, de együtt egységet alkotnak. A pályázati logóval és az előző hivatalos logóval ellentétben a végleges csak kettő színt használ, az indigo mellett a békére utaló fehéret. Az egyszeri sportrajongó – talán kissé földhözragadtabban – akár stadiont is beleláthat, ahogy a sokaság egy központi esemény köré szerveződik.
A paralimpiai logó elrendezése ettől egy kissé eltér: az üres kör fölülre kerül, nagyjából az érintőjénél találkozik a befogadó körrel. A lét logóban pontosan ugyanannyi sokszög található, és mindkettő kifejezi az olimpiai mozgalom sokszínűségre, ugyanakkor egy közös platform megteremtésére való törekvését. Asao Tokolo 1969-ben született, a Tokiói Zokei Egyetemen végzett építészként, több munkájával az egyedi homlokat-kialakítással hívta fel magára a figyelmet. A munkáit a honlapján lehet jobban megismerni.
Fejléckép: facebook.com/tokyo2020
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
