Simon Zsolt József Tower sorozata.
Régóta keresel a lakásod enteriőrjéhez illő műtárgyat? Vagy csak szeretsz gyönyörködni a művészetben? Az OCTOGON és az Art Advisory Budapest közös sorozatában – az aktuális online tematikához kapcsolódóan – mindig egy-egy újabb hazai művészre és alkotására hívjuk fel olvasóink figyelmét. A májusi kerámia fókuszunknak megfelelően ezúttal Simon Zsolt József Tower sorozatát mutatjuk be a Zsdrál Art jóvoltából.
„Mint minden művész, én is, amikor ránézek a világra, látok benne valamit, ami arra késztet, hogy szintén létrehozzak valamit. Úgy látom, hogy az alkotáshoz elengedhetetlen egyfajta őszinteség a kezdeteknél még akkor is, ha ez nem írja felül a felelősséget. Mindenesetre kell látnom tisztán, hogy a világból mi érdekel. A világ felől amúgy is sok minden jön szembe, ami valamit akar velem kezdeni, valamit akar tőlem, ezért hasznos, ha megvetem a lábamat saját lelkes érdeklődésemben. E nélkül az érzület nélkül lehet hasznos, és újszerű dolgokat készíteni, csak éppen szépet nem. Ezzel olyasmi veszik el az alkotás folyamatából, és az elkészült műből, ami igazán emberi. A világ felé örömteli érdeklődéssel fordulni, ettől valódivá válik számomra a vele való kapcsolat. Ez teszi változatossá az alkotást. Ez pedig nem csak a művészek kiváltsága, hiszen minden munkának ilyennek kellene lennie. Így vagyok képes különböző dolgokban örömömet lelni. Ennek fontosságát indonéziai tartózkodásom alatt sikerült mélyen magamba szívni” – mondta el Simon Zsolt József.
A művész azt nyilatkozta, hogy ha végigtekint azok során, hogy honnan merít inspirációt a szobraihoz, akkor látja, hogy aközött, ami az alkotásra sarkallja, és aközött, amit alkot, nincs sok hasonlóság. Nem természeti képződmények azok, amik formálásra inspirálják, még ha tárgyai természeti képződményeket, mint előképeket sejtetnek. Hogy valami új tárgy elkészítésébe fogjon, arra mindig emberi alkotások adnak neki lendületet. Szerinte nehezen hihető, hogy munkáihoz román kori festmények vagy reneszánsz épületek nyújtanak inspirációt. Persze nem is azokat formálja át, hanem lebomlanak benne, mint étel az ember legmélyebb zugaiban, hogy aztán valami teljesen más épülhessen fel belőlük.
„Csodálom az emberi alkotásokat, és legyen az zene, regény, festmény, tudományos, vagy vallási világkép, amivel találkozok, alkalmat adnak, hogy olyasmivel találkozzak, aminek lenyűgöz a szépsége, ami megrendít igazságával, vagy elbűvöl jóságával” – mondta a művész.
„Simon Zsolt József szobrai nyomokban megőrzik a kerámia hagyományos formáira, az edényekre, vázákra való utalást. Munkái ugyanis elfoglalnak, körbefognak egy belső teret, melyet gazdag, organikusan burjánzó felületek vesznek körül. A mozgalmas felületek szépségükkel a természet öntörvényűen életszerű rendjének érzetét és a tér dimenziójának a megtapasztalását teszik lehetővé. »A fizikai lét nem a tökéletességről szól. – mondja a művész egy interjúban. – A fizikai lét tele van szabálytalanságokkal.« A szobrok szakrális edényekként jelennek meg előttünk. A transzcendenshez kapcsolódnak a spirituális belső tér és az energiák áramlását megjelenítő külső felület összehangolásával, az átlényegülés aktusát is felkínálva a befogadónak" – mondta el Spengler Katalin.
A sorozat szakmai partnere az Art Advisory Budapest.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
