A 2024-es Budapesti Fotófesztivál nyitókiálltása a Műcsarnokban
Női fókusz / Women’s Focus címmel Eve Arnold, Nanna Heitmann, Susan Meiselas, Inge Morath, és Marilyn Silverstone képeiből álló kiálltással nyitott a 2024-es fotóhónap a Műcsarnokban. Van-e létjogosultsága a női szempontok megkülönböztetésének? Tulipán Zsuzsanna, a kiállítás kurátora frappáns választ adott a felvetésre...
Amíg vannak olyan kiálltások, ahol csak férfiak szerepelnek, nem lehet kérdés, hogy szabad-e csupán női alkotók munkáiból tárlatot rendezni!
Tulipán Zsuzsanna kurátori tárlatvezetése
A BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL és a MŰCSARNOK 2024-ben nyolcadik alkalommal rendezi meg a fesztivál nyitókiállítását a Műcsarnokban, ezúttal Női fókusz címmel. A Magnum Photos válogatásának öt női fényképésze, az ügynökség szellemiségéhez híven, a humanista fotográfia emblematikus képviselői. A három, már lezárult életműben – Eve Arnold, Inge Morath, Marilyn Silverstone –, valamint két másik generációhoz tartozó alkotó – Susan Meiselas, Nanna Heitmann – munkásságában egyaránt kiemelt jelentőséget kapnak a hírnév, a hatalom, a vallás, a hagyomány, a kisebbségi lét és a jogfosztottság problémakörei.
Elkötelezett alkotókként – a portré műfajában éppúgy, mint a társadalomábrázoló dokumentarista sorozatokban – női érzékenységgel, empátiával és helyzetértelmező tudatossággal közelítenek témáikhoz.
Inge Morath és Eve Arnold a Magnum Photos első női tagjai, pályafutásuk legelején, az 1950-es években nevet és elismerést szereztek maguknak a férfi többségű kollektívában. Robert Capa és Ingrid Bergman szerelme megnyitotta Hollywood kapuit a Magnum fotográfusai előtt: 1960-ban a John Huston Kallódó emberek című filmjének forgatásán dolgozó kilenc Magnum fényképész közé mindketten bekerültek.
Eve Arnold színfalak mögé tekintő, riportfotós képei egyéni látásmódot tükröznek, természetes beállításai különböznek a megszokott színészábrázolásoktól. Marilyn Monroe-ról készített különleges portréi pedig vallanak a két asszony szinte baráti viszonyáról is. A kiállításon fesztelen, bensőséges képek szerepelnek többek között Sophia Lorenről, Charles Chaplinről, Richard Burtonről és Elizabeth Taylorról.
Inge Morath egyszerre személyes és univerzális témaválasztásaiban jól kitapintható a művészetek iránti érdeklődés, valamint a szokatlan helyzetek és az eltérő kultúrák szeretete. A Life magazin számára készült híres felvételét, a kocsiablakból kukucskáló láma fotóját akkor, 1957-ben az alábbi képaláírással látta el: „Linda, a láma a New York-i A.B.C. stúdióból tart hazafelé a Broadwayen. Hosszú nyakával lazán szemléli a világ leghíresebb utcájának fényeit.” A kiállításon számos egyéb nevezetes fotográfiája is látható, többek között a Saul Steinberggel közös maszkos portrék.
 Inge Morath - Saul Steinberg : Maszkos portré Inge Morath - Saul Steinberg : Maszkos portré |
Marilyn Silverstone 1955-től volt hivatásos tudósító. Egy New York-i fotóügynökség megbízásából szabadúszó fotóriporterként Európában, Ázsiában, Közép-Amerikában, Afrikában és a Szovjetunióban is fényképezett. 1959-ben három hónapot töltött Indiában, ez a megbízatás fordulópontot jelentett alkotói pályáján. A rákövetkező évtizedekben teljes elköteleződéssel dokumentálta a buddhista vallás és világkép sokrétű szellemiségét és közegét. Fotográfiái négy albumban láttak napvilágot, valamint Kashmir in Winter címmel képeiből díjnyertes film is készült. 1964-ben csatlakozott a Magnum Photos-hoz. 1977-ben felszentelt buddhista szerzetesnő lett, a rádzsasztáni és himalájai történelem eltűnőben lévő kultúráját kutatta. A kiállításon szereplő fotográfiák hiteles portrékon ábrázolják a vallási vezetőket és tanítókat, éppúgy, mint a nepáli, vagy indiai hétköznapi embereket.
Susan Meiselas a hetvenes évek elejétől több nyarat töltött New Englandben, ahol sztriptíztáncosnők életét dokumentálta a színpadon és azon kívül. A Magnum azután hívta meg tagjai közé, hogy 1976-ban e fotókat Carnival Strippers címmel egy albumban is megjelentette. Fotográfiái messze túlmutatnak a szenzációs médiaképeken. Témaválasztásait mély etnográfiai, történelmi és politikai érdeklődés vezérli. 1978-ban a nicaraguai polgárháborút fényképezte, felvételei a véres leszámolásokról bejárták a világsajtót. A jelenlegi válogatásba a Sztriptíztáncosnők sorozat hét fényképe került be.
Nanna Heitmann hosszú távú fotóesszéi főként az ember és környezete kapcsolatát vizsgálják: „Vonzanak azok az emberek, akiket a környezetük formál, akik úgy döntenek, hogy szélsőséges körülmények között élnek vagy dolgoznak.” 2019-ben két személyes projektjével nyert felvételt a Magnum fotóügynökségbe, mindkettő a fizikai és lelki elszigeteltséget járja körül. A Női fókusz című kiállításon látható képein a világ egyik leghosszabb folyóját követhetjük, bepillantva a Jenyiszej mentén élők hétköznapjaiba.
Másképp látnak-e a nők, mint a férfiak? Ha elfogadjuk, hogy a fotográfia nem elsősorban a valóság objektív tükre, hanem szubjektív válogatás a minket körülvevő megannyi jelenség közül, nem kizárható a női fókusz egyedisége. A kiállítás képeinek témaválasztása mindenesetre ezt látszik igazolni.
Látogatható: 2024. 03.23. - 05. 12.
Helyszín: Műcsarnok, H-1146 Budapest, Dózsa György út 37. (Hősök tere)
A kiállításhoz kapcsolódó programként tárlatvezetések is csatlakoznak - nem csak női szemmel!
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
