Elsőként haladta meg az 50 százalékot az eladott elektromos autók száma.
Norvégiában tavaly már több elektromos autót adtak el, mint belsőégésű motorost – írta a Techxplore.com. Bár a Covid-19 miatt több modell bemutatását is elhalasztották, a folyamat nem állt meg: a 2019-es 42 százalék után a tavaly eladott új autók 54 százaléka volt elektromos.
Mindezeken túl decemberben egészen megdöbbentő havi rekordot döntött az elektromosautó-eladás az országban: az új autók 66,7 százaléka volt elektromos, közölte az Opplysningsradet for Veitrafikken (OFV, Közúti Információs Tanács).
Christina Bu, a Norvég Elektromos Jármű Szövetség főtitkára természetesen „extrém pozitív” tendenciának tartja ezt, és megjegyezte, hogy jelenleg „egészen közel vagyunk a 2025-ös célok eléréséhez”. Abban az évben az összes eladott új autónak zéró emissziósnak kell lennie a terv szerint, ami elektromos vagy üzemanyagcellás (hidrogén hajtású) autókat jelent.
Az északi országban lényegében adómentesek az elektromos autók, ami még úgy is sokat jelent, hogy más kedvezményeket (útdíj mentesség, buszsávok használatának lehetősége) már visszavágtak. A négy legkelendőbb modell mindegyike tisztán elektromos: Audi e-tron, Tesla Model 3, Volkswagen ID.3 és Nissan Leaf. A hibridek piaci részesdése 2020-ban 29,1 százalékra bővült a 2019-es 25,9-ről.
Mindezek ellenére a szövetség még jobb eredményeket – 60 százaléknyi elektromosautó-eladást – várt 2020-ra, Bu szerint ez a koronavírus nélkül össze is jöhetett volna.
Idén a szövetség számításai szerint az eladott új autók 65 százaléka elektromos lesz, ahogy az új modellek többsége is (több mint 40, illetve kevesebb mint 30, utóbbi a hibrideket is számolva). Mindezek ellenére az ország teljes autóállományának még 2019 végén is csupán a kilenc százaléka volt elektromos.
Norvégiának közben rendkívül sokba kerülnek az ösztönzők: a pénzügyminisztérium szerint tavaly a támogatások miatti adóbevétel-kiesés megközelítette a 20 milliárd norvég koronát (közel 700 milliárd forint).
Bjart Holtsmark, az SSB statisztikai intézet kutatója ugyanakkor erősen kritizálja az állami támogatásokat, amelyek szerinte nem érik el a kívánt hatást, többek között mert
„ahhoz vezettek, hogy tavaly a legkelendőbb jármű egy nagy, 2,5 tonnás 4x4 volt, amelyet hatalmas energia mozgat, és amely a súlya miatt káros finomrészecskéket termel, és zajszennyezést okoz."
Való igaz, az elektromos autózás előnyei vitathatatlanok a nagyvárosokban, mert nem helyben szennyez, de önmagában még koránt sem állítja meg a környezetszennyezést. Nem mindegy, hogyan állítják elő a feltöltésükhöz használt energiát – Norvégia Nyugat-Európa legnagyobb olajtermelője –, és kérdéses, hogy alkalmazhatóak-e a körforgásosság elvei az autó teljes életciklusára vetítve. Ezen kívül az autók tartós használata is kiemelten fontos lenne fenntarthatóság szempontjából, talán érdemes volna ebbe az irányba elvinni az állami ösztönzőket.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
