Renoir festményei kortárs selyemsálakon

Hamisítatlan fête galante keretében mutatta be legújabb kollekcióját a VYF a Szépművészeti Múzeumban

Szöveg: Octogon
Fotó: Földi Ádám, Zombori András
Olvasási idő: 2 perc

A VYF az első magyar selyemsál márka, amely lassan 10 éve kápráztatja el a műfaj kedvelőit. Balázs Viola és Szécsi Tamás a VYF alapításakor, 2014-ben még nem is sejtették, hogy szerelemprojektjük és márkájuk hamarosan Közép-Európa vezető kortárs selyemsál brandjévé növi ki magát. Legújabb, Ordinary Paradises kollekciójukat a Szépművészeti Múzeumban mutatták be egy exkluzív esten.

2023 őszének signature kiegészítői a francia impresszionista mester, Renoir festészetét írják újra. A hétköznapiságukban örökérvényű témákat a tervezők a kortárs perspektívám szűrik át, majd egy időtálló anyag, a selyem segítségével adják vissza.

A négy minta egyszerre hozza el a századelő Párizsát és a jelen Budapestjét — bohéman, életigenlően.

A Múzeumshop és a VYF kollaborációja nem előzmény nélküli, hiszen a Matisse papercut munkái által inspirált első közös kollekciójukat tavaly nyáron mutatták be. Az Ordinary Paradises a francia festő előtt tisztelgő, első magyarországi kiállítás megnyitása előtti estén debütált a Szépművészeti Múzeumban. A meghívott vendégeket egy látványos, helyspecifikus installáció fogadta a múzeum Reneszánsz Csarnokában.

A NORNA boltíveket idéző Námi ülőbútorai valamint az ARCHITRES Studio újrahasznosított márványból készült Reble szériájának darabjai egyszerre simultak bele az eseménynek otthont adó, patinás építészeti környezetbe és emelték ki a selyemsálakat. Kortárs mégis időtálló, fenntartható tárgyak, amelyeket a múltból táplálkozva, a jövő generációjának alkottak.

A négy különféle mintát három méretváltozatban felvonultató kollekció Horváth Lili független kurátorral és művészeti tanácsadóval együttműködésben született meg. A design 100%-ban magyar, a kézi gyártás pedig Olaszországban, Comóban történik, tiszta prémium selyemből. Mindegyik design a budapesti kiállításon is látható műveket írja újra: a Fiatal lányok a zongoránál, a La Grenouillère, a Nő napernyővel kertben és a Bál a Moulin de Galette-ben vázlatát. A különböző narratívák mögött húzódó szemléletmód közös: a fête galante – a 18. századi rokokóra visszavezethető, és Renoir által újra felfedezett és megújított festészeti zsáner milleniál adaptációja.

A kollekció mintái az ünnep kortárs fogalmát és generációsan meghatározó jelentéstartományait járják körül. Olyan mindennapi helyzeteket ragadnak meg, amelyeket általában ritkán tudunk a maguk egyszerűségében és teljességében megélni. Valójában azonban épp ezek válhatnak a legértékesebb pillanatokká, legőszintébb ünnepekké, a hétköznapok paradicsomává.

Ahogyan Horváth Lili, a projekt és a kollekció művészeti vezetője köszöntőjében megfogalmazta: Renoir festőként kutatta a folyamatosan változó trendek és kifejezésformák mögött az örök emberi témákat, amelyeket a hétköznapok legegyszerűbb szituációiban fedezett fel. Meggyőződése volt, hogy a klasszikus kompozíciók ideje lejárt, és sokkal izgalmasabb a mindennapi élet.

Impresszionista kortársaival ellentétben Renoirt mindig is az ember érdekelte, így művészetének mozgatórugója az alakábrázolás lett, és az a törekvés, hogy az otthonok és műtermek enteriőrjeiből kilépve a tájképbe integrálja a modelljeit. Így vált eleven, mozgalmas és könnyed festészetének egyik legkedveltebb témájává a Párizsban és környékén önfeledten szórakozó társaságok ábrázolása. Festői szemléletének másik jellegzetessége, hogy alakjai sosem véletlenszerűen kerültek egymás mellé a vásznon, az ábrázolt személyeket és kutyákat mindig valamilyen bensőséges, intim reláció fűzte egymáshoz.