Burger Krisztina, Szatmári Violetta, Szigeti Nikoletta, Szikora Dániel, Terplán Imola, Wang Jia Yu és Detre Mikolt első helyezést elért alkotásai.
Kiemelkedően szerepeltek a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) hallgatói az Országos Tudományos Diákköri Konferencia Művészeti és Művészettudományi Szekcióján (OMDK). A METU-s diákok összesen 16 dobogós helyezést, több szakmai különdíjat és Pro Scientia különdíjat is szereztek a művészeti hallgatók megmérettetésén. Cikkünkben bemutatjuk a 36. OTDK nyertes METU-s alkotóit és a díjazott műveket!
Az idén 36. OMDK az ország legnagyobb presztízsű művészeti seregszemléje, ahol a magyar – határon inneni és túli – művészeti felsőoktatás legtehetségesebb, legmotiváltabb hallgatói mérhetik össze tudásukat és alkotói szemléletüket. A METU hallgatóinak munkái 6 első, 6 második és 4 harmadik díjat kaptak, 6 pályázatot pedig különdíjjal jutalmazott a zsűri. A METU második az első helyeket tekintve (az ELTE után), és az összes díjat figyelembe véve is (az EKKE-t követve).
„Nagy örömünkre szolgál, hogy hallgatóink nemcsak az összes díjat, de az első helyeket tekintve is nagyon jól szerepeltek – mondta Csizmadi Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Karának dékánja. – A METU, mint Alkotóegyetem fókuszában a gyakorlatorientált oktatás áll, így az elméleti munkákra adott díjak különösen jelentősek számunkra. Büszkék vagyunk rá, hogy számos területen kiemelkedőt nyújtottak a hallgatóink, és hozzájárultak ahhoz, hogy a Metropolitan az utóbbi tíz év legjobb OMDK-eredményét érje el.”
Burger Krisztina, Szatmári Violetta, Szigeti Nikoletta – Design tagozat, I. helyezés
Meséljetek kicsit a projektről, amivel indultatok a versenyen!
BK: A projektünk egy kísérlet arra, hogy hogyan tudunk létrehozni egy pihenőtárgyat a feszítés elvén. A Spine, a gerinc formáját követi le, innen is a név.
SZV: A projektünk egy művésztelepi alkotásból fejlődött ki. Rengeteget ötleteltünk, mit hozzunk létre, és elszántak voltunk, hogy meg is valósítjuk. Talán a covidos időszak is szerepet játszott, ez a projekt hozott össze minket, emiatt bejárhattunk az egyetemre, amikor csak engedéllyel lehetett bemenni. A sok kísérletezéshez jól jött, hogy hárman vagyunk, egymást túllendítettük a mély pontokon, amikor éppen nem találtuk a megoldást. Ahogyan fejlődött a Spine, fejlődtünk mi is. Kutattuk az anyagokat, használni kezdtük a számítógépes programokat a rajzi megjelenítéshez, kikísérleteztük, hogy a legjobb fotózni a Spine-t, és a prezentálásban is nagyot léptünk előre.
SZN: Spine nevű pihenőszékünket az első évünk nyári művésztelepe kapcsán kezdtük el fejleszteni, majd a művésztelepen elkészítettünk az első 1:1 modelleket. Szerettünk volna egy új, természetes alternatívát nyújtani a meglévő műanyag strandbútorok helyett. Ezért alapanyagnak a fát és a fémet választottuk, és ebből a két alapanyagból készítettük el azt az izgalmas rejtett tartószerkezetet, ami a feszültségek elvén működve egy lazításra csábító kényelmes ülőalkalmatosság lett.
Mit gondoltok, mennyiben igaz a METU-ra, hogy Alkotóegyetem? A saját szakotokon ez miben nyilvánul meg?
BK: Teljes mértékben alkotó az egyetem. A diákok által létrehozott tárgyak jól reprezentálják ezt a szakunkon. Ezek főként a maketteken mutatkozik meg, illetve a prezentációkon.
SZV: Szerintem nagyon igaz, hogy Alkotóegyetem. Aki alkotni szeretne, itt számos módot találhat magának. Ha van egy jó ötlet, a tanárok közül valaki biztosan segít azt felkarolni, és van egy szuper műhely is a megvalósításhoz.
SZN: Abszolút igaz, a Környezetkultúra tárgytervezés specializáción szemeszterről szemeszterre hozunk létre különböző alkotásokat, amiket az iskola műhelyeiben készítünk el, a műhelyvezetők és a tanáraink segítségével.
Van a tanáraid között olyan, akire mentorként tekintesz?
BK: Nem tudok csak egy oktatót kiemelni, minden eddigi tanáromra más-más szempontból tekintettem mentorként.
SZV: Bachmann Erzsébet, a szakvezetőnk bátorított minket elsősorban, hogy induljunk az OTDK-n, és más témákhoz kapcsolódóan is támogatást adott. De úgy éreztem végig az egyetemen, hogy jó kapcsolatot sikerült kialakítani a tanárokkal, és ha úgy alakulna, közülük is fel lehetne kérni valakit, hogy egy adott témában legyen mentor.
SZN: A gyakorlati órákon kis létszámú csoportokban dolgozunk, így könnyen kialakul a tanárokkal egy mentori kapcsolat, de Bachmann Erzsébetet külön kiemelném, mert annak ellenére, hogy hivatalosan nem volt az oktatóm, mindig nagyon sokat segített, és támogatta a munkámat.
Szikora Dániel – Tervezőgrafika I., I. helyezett
Mesélj kicsit a projektről, amivel indultál a versenyen!
A könyvem címe, amivel elindultam a versenyen, 1956 Salgótarján. Az 1956. december 8-án történt sortűz volt az 56-os forradalom legvéresebb megtorlása. A salgótarjániakban ez az esemény egy generációkon átívelő kollektív emlékként él a mai napig. Az én családom tagjai közül többen is személyesen is átélték ezt a felfoghatatlan borzalmat. 2022. február 24-én – amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát – döntöttem el, hogy elkészítem ezt a könyvet. Felvettem a családtagjaim beszámolóját az eseménysorról, ezek az interjúk adják a munkám alapját. A téma grafikai feldolgozásában nagy segítségemre volt Ducki Krzysztof, a konzulensem. Segített megtalálni az egyensúlyt, ami egy ilyen érzékeny téma esetén nagyon fontos.
Mit gondolsz, mennyiben igaz a METU-ra, hogy Alkotóegyetem? A saját szakodon ez miben nyilvánul meg?
Én az alap és a mester diplomámat is a METU-n szereztem meg, bár végig levelező formában, emiatt az én perspektívám a Rózsa utcai kampuszon kívülre nem nagyon terjed. Nekem az a tapasztalatom, hogy a METU-n az oktatók a hallgatók erősségeit igyekeztek mindig előtérbe helyezni, az egyedi látásmódokat keresték, ezzel segítve minket a saját alkotó világunk kialakításában. Voltak feladatok, amik célja a komfortzónánk elhagyása volt, ekkor születtek a legizgalmasabb alkotások. Az egyik ilyen feladat József Attila Születésnapomra című versének feldolgozása volt installációs formában. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy az ott készült munkák egy önálló kiállításon is megállnák a helyüket.
Van a tanáraid között olyan, akire mentorként tekintesz?
Ducki Krzysztof, a METU-n töltött 5 évemet végigkísérte. Úgy gondolom, hogy az oktatóim közül ő az, akitől a legtöbbet tanultam, több olyan munkám témavezetője volt, amire a legbüszkébb vagyok. Abszolút mentoromként tekintek rá.
Terplán Imola – Művészetelmélet I. tagozat, I. helyezett
Mesélj kicsit a projektről, amivel indultál a versenyen!
Dolgozatomban azt vizsgáltam, hogy Walter Benjamin A műalkotás a technikai reprodukálhatóság korában című műve, Georges Bataille transzgresszivitás filozófiája és a fotográfiatörténet alapján miként volt hatással a technikai fejlődés a 20. századi társadalomra, miben változott a társadalmi felfogás, illetve a művészet – jelen esetben a fotóművészet – és a művészek kifejezési módjai, illetve eszközhasználata. Fontosnak tartottam a művészek életrajzát is röviden ismertetni a kiválasztott alkotásaik mellett, ugyanis sok esetben a művész nem csupán alkotásával, hanem már saját életével meghatározó hatással volt a fotóművészetre.
Van a tanáraid között olyan, akire mentorként tekintesz?
Feltétlenül! Dr. Horváth Eszter PhD tanárnő, aki egyben a diploma konzulensem is volt, a sok nehézség ellenére mindenben támogatott a munkáim és kutatásaim során. Sokszor, ha hétvégén vagy lehetetlen időpontokban kerestem is fel a dolgozattal vagy egyéb személyes problémával kapcsolatban, mindig segítőkész és türelmes volt velem, ami rendkívül fontos volt számomra.
Mit gondolsz, mennyiben igaz a METU-ra, hogy Alkotóegyetem? A saját szakodon ez miben nyilvánul meg?
Én Design- és művészetmenedzsment mesterszakra jártam a METU-n, ami hivatalosan egy elméleti szak a Művészeti karon. Egyre inkább éreztem a késztetést arra, hogy bármi kézzelfoghatót készíthessek, ezért nem volt olyan kurzus, ahol ne csináltam volna valami egyéni projektet vagy performanszot az adott témával kapcsolatban, amik remek kísérleteknek bizonyultak a kutatások és tanulmányok alátámasztásának. Így mondhatom azt, hogy habár elméleti gondolkodók látszatát kelthettük a karon, igenis sokszor maradandót, fontosat és működő alkotásokat hoztunk létre, melyek egyik példája az idei OTDK pályamunkám is lehetne, de még inkább bizonyítja mindezt, hogy a szakomról több csoporttársammal együtt vehettem részt az eseményen.
Wang Jia Yu – Craft 2. tagozat, I. helyezett
Mesélj kicsit a projektről, amivel indultál a versenyen!
Egy számomra nagyon személyes projekttel indultam a versenyen. Kínai és magyar népviseletből inspirált ingruhát terveztem. Az két inspirációból a hagyományos pliszírozás technikát emeltem ki fő elemként a tervemben, ami a ruha elején és hátán, valamint az ujján is megjelenik. A ruha ujján a pliszírozott ujj rész legombolható, és különbözőféleképpen rögzíthető a ruhán, így ezzel a smart designnal különböző kinézetet és stílust lehet létrehozni.
Mit gondolsz, mennyiben igaz a METU-ra, hogy Alkotóegyetem?
A METU, mint Alkotóegyetem egy olyan alkotói környezetet biztosít, ahol szakmai tudást és fejlődést is kínál. Az én szakomon, azaz a Textiltervező szakon például a tervezéskor/alkotás során kialakult különböző problémák és kérdések megoldásakor rengeteget lehet fejlődni.
Detre Mikolt – Craft 1. tagozat, I. helyezett (témavezető Révész Eszter)
Mesélj kicsit a projektről, amivel indultál a versenyen!
Munkámban a székely „festékes” szőnyegek folyamatos kompozíciójú mintavilágát dolgozom fel. Szövőként mindig is foglalkoztatott a népművészeti motívumok újratervezése, ezért is választottam ki ezt a hagyományos kilim gyapjúszőnyeget témául. A mintatervezési munka legelején a kiválasztott szőnyeget felépítő alap mintaelemeket soroltam szabályos egységenként, majd ezeket egymáson elmozgatva, a mozgást igyekeztem megjeleníteni a textilmintaterveimben. Fontos szempont volt számomra az eredeti geometrikus szerkezet és a mintaelemek arányainak megtartása, szellemi örökségünk iránti tiszteletből. Az elmozdulás különböző fajtáit különböző anyagkarakterekhez kapcsoltam lakástextil témakörben, az előállításhoz szükséges technika sajátosságainak figyelembevételével, és színben egymással harmonizáló mintakollekciókat terveztem. A kiválasztott élénk színpaletták a friss trend-színeikkel, a hagyományos mintavilág pedig kontextusában is elmozdul az eredetitől, így válhatnak alkalmassá arra, hogy újra felfedezzük és használjuk mai enteriőrökben. A textiljeimet a kőszegi Jacquard-gyárban szőtték le.
Mit gondolsz, mennyiben igaz a METU-ra, hogy Alkotóegyetem? A saját szakodon ez miben nyilvánul meg?
A textiltervezés és a textilmintatervezés valódi alkotómunka.
Van a tanáraid között olyan, akire mentorként tekintesz?
A tanulmányaim során eddig végig segítő, empatikus tanárokkal voltam körülvéve. A határaimat feszegetve ugyan, de mindig az egyéni látásmódomat figyelembe véve vezettek előre. Sokat köszönhetek többek között Aranyosi Zsuzsanna DLA és Révész Eszter DLA tanárnőknek, mesterszakon pedig Baráth Hajnal professzor asszonynak, akiknek véleményem szerint különlegesen jó érzékük van ahhoz, hogy kinek merre az előre.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.