Beszélgetés Neszmélyi Réka és Szmolka Zoltán tervezőgrafikusokkal
December elején jelent meg és mutatták be Bene Tamás építész Öt munka, lassítva című kötetét, mely DLA munkájának kiegészített, újraszerkesztett változata. A könyvnek a DLA dolgozat elkészülte során több változata is létrejött, ezek grafikai munkáit Neszmélyi Réka és Szmolka Zoltán végezte. A projekt apropóján beszélgettünk a tervezőgrafikusokkal többek között arról, hogy egy tartalom eltérő formákba öntése milyen különböző hatásokat érhet el a befogadóban.
  |
Bene Tamás Öt munka, lassítva című kötete több változatban is elkészült könyv formájában. Mi az oka ennek?
Neszmélyi Réka: Valóban két könyv készült. Az első változatot Tamás DLA védésére készítettük, így ennek szerkesztése során az elsődleges szempont az volt, hogy megfeleljen a vizsgabizottság elvárásainak. A második változat ezt követően, az elsőből levont tanulságokat beépítve, olyan könyvtárgyként jött létre, amely sorozatgyártásra is alkalmas.
Mennyiben terveztek másként, ha csak néhány egyedi darab kerül kinyomtatásra vagy ha sorozatgyártás a cél?
Szmolka Zoltán: Egyedi példányok esetében a formai és kötészeti megoldások terén lehetőség van a szabadabb gondolkodásra. Így a DLA védésre készült könyvtárgy tartalmaz olyan manuális megoldásokat, amelyek kivitelezése olykor órákat vett igénybe a könyvkötő számára. Mindez természetesen nem öncélú elgondolás volt, hanem a tartalomra reflektálva jött létre. A két változat nemcsak megjelenésében, hanem szerkesztésmódjában is eltér egymástól. Míg az előbbi esetben a szöveges tartalom a képek narrációjaként jelenik meg, párhuzamosan futva egymás mellett, addig a sorozatgyártott esetben a fotódokumentáció és a szöveg elválik egymástól. A kötet első felében találhatók a képek, ezeket követi a szöveg. Így arra is lehetőség nyílik, hogy kizárólag a képeket végiglapozva értelmezzük a bemutatott projekteket, ezt az ismeretanyagot pedig bővítheti a könyv második felében elhelyezett szöveganyag. Ennek a szerkesztési megoldásnak a lelassulás a funkciója, amire a könyv címe is utal: Öt munka, lassítva. A könyv olyan tárgy, aminek a tartalmát nem lehet egyből befogadni, megjelenésének mégis kommunikálnia kell valamit a tartalomról. Ahogy forgatja, belelapoz, halad benne az ember, úgy fér hozzá egyre jobban a tartalomhoz. Ebben látom
a könyvtervezés és az építészet közti összefüggést: mindkettőnek van idő- és térbelisége is.
  |
Ha már párhuzamba állítod a könyvtervezést az építészettel: miként lehet megtalálni az egyensúlyt két vizuális terület, a kötet építészeti tartalma és annak grafikai megjelenése között?
NR: A doktori bizottság elé került változat esetében abszolút a háttérbe kellett húzódnunk, hiszen ebben az esetben a tartalom vizsgázott, nem a mi munkánk. A feladatunk az volt, hogy támaszt adjunk a tartalomnak.
SzZ: Nem gördíthetünk szándékosan akadályt a befogadás elé. Bár a második változatnál ez némileg megtörtént a szöveges és képi tartalom szétválasztásával, ennek azonban az említett lelassulás volt az célja.
Nagyon izgalmasnak tartom, hogy egy tartalom kétféle logikai elgondolás mentén is megformálásra került, és ahogy mondjátok, ez a két szerkesztési mód eltérő befogadói attitűdöt eredményez. Ebben a folyamatban hárman dolgoztatok együtt? Bene Tamás is részt vett a közös gondolkodásban?
SzZ: Úgy gondolom, hogy ez a hatodik munka lassítva. (Nevet) A sorozatgyártásra szánt köteten egyébként ketten dolgoztunk Tamással, ebben Réka sajnos nem tudott részt venni.
NR: Fontos kiemelni, hogy egyikőnknek sincs gyakran olyan megrendelője, aki ennyire intenzíven vesz részt a munkában. Tamás nem külső szemlélőként követte az eseményeket, hanem tervezőként kísérte végig a folyamatot. A kétféle formai megformálással kapcsolatban azt tenném hozzá, hogy minden munka kezdetén elképzeljük, hogy a befogadó miként fog találkozni a könyvtárggyal, milyen érzés lesz számára kézbe venni, milyen hatás fogja érni. Én úgy gondolkodom, hogy kintről haladok befelé, ahogy a könyvnek is először a borítóját látjuk és ezt követően ismerjük meg a tartalmát. A kötet első változatának tervezése során az is izgalmas volt, hogy a tartalom párhuzamosan készült a mi munkánkkal, hiszen mi már akkor elkezdtünk foglalkozni a projekttel, amikor még zajlott a DLA kutatás. Ezért is volt nagyon intenzív a párbeszéd Tamás és köztünk.
  |
Ahogy meséltek, az a benyomásom, hogy nagyon hasonló értékek mentén dolgoztok, a portfóliótokat végignézve azonban azt látom, hogy eltérő szakmai háttérrel bírtok. Hogy egészítettétek ki egymást a folyamatban? Nem gyakori, hogy két grafikus dolgozzon együtt egy köteten.
SzZ: Valóban eltérő tudással rendelkezünk. Réka számomra friss szempontokat hozott be a tervezésbe, ami mindig inspirálóan tud hatni, ha egyébként ismerős terepen dolgozik is az ember.
Mit tanultatok egymástól, illetve Bene Tamástól a projekt során? Mit tudtok továbbvinni a következő munkáitokba?
NR: Én precizitást tanultam Zolitól. A munkamódszere nagyon kimunkált, nagyon profi. Ebbe jó volt belelátni. Tamás munkáját illetően pedig az elmélyültséget volt érdekes megtapasztalni.
SzZ: Nekem is az a tapasztalatom, hogy Tamás nagyon részletekbe menően határozza meg a koncepciót. Ennek következtében szinte folyamatosan megkérdőjeleztem a saját munkám minden lépését, hogy mi illik a könyvbe és mi nem. A Rékával folytatott közös gondolkodást is élveztem, én ugyanis szinte mindig magányosan végzem a munkám. Jó volt megosztani valakivel az ötleteimet és a dilemmáimat is.
Említettétek, hogy Zolinak nagy gyakorlata van a könyvtervezésben, elsősorban művészeti könyvek tervezésével foglalkozik. Réka, a te portfóliódban milyen jellegű munkákat találunk?
NR: Elsősorban arculatépítéssel foglalkozom. Igyekszem a kulturális szcénához kötődő vagy nonprofit cégekkel együttműködni. Hadd emeljem ki egy konkrét munkámat, ami a Tisza-tóhoz kapcsolódik. Mivel kötődöm a térséghez, megkerestem egy céget, amely a tóban található sulyom felhasználásával készít csokoládét. Ebben az esetben bár egy termék arculatát terveztem meg, arra fókuszáltunk, hogy a csoki által a Tisza-tó élővilágára hívjuk fel a figyelmet. Fontos számomra, hogy értéket közvetítsek a munkámmal.
Visszatérve az Öt munka, lassítva köteteire: hosszabban beszélgettünk a könyv két változatáról, de úgy tudom, ezeket megelőzően is készültek nyomtatásra kerülő vázlatok.
NR: Igen, ez a Felkérés néven futó projekt volt. A DLA dolgozat írása során Tamás szerette volna kikérni a számára fontos szakemberek véleményét a munkája adott fázisáról. Ez egyfajta vázlatnak volt tekinthető. Ezt én szerkesztettem, majd postai úton került kiküldésre.
  |
Ha a kötet felkeltette valaki érdeklődését, a sorozatgyártott változatot hol éri el?
SzZ: Az ISBN könyv+galériában biztos megtalálható lesz, de úgy gondolom, hogy egyéb művészeti kiadványokat forgalmazó könyvesboltokban vagy múzeumok könyvesboltjaiban is érdemes keresni.
Neszmélyi Réka | Behance | Instagram
Szmolka Zoltán | Behance | Instagram
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
