Kaposvár új, egységes arculatára napok alatt felfigyeltek külföldön is: Kiss Miklós munkája Best of Behance lett.
Három éve kezdett el dolgozni Kaposvár új arculatán Kiss Miklós designer, a projekt éppen az összetettsége miatt húzódott el és remélhetőleg nem áll le ezután se. A munka gyümölcse beérni látszik: a város – Magyarországon egyedülálló módon – egy sokkalta mélyebbre ható arculatot kapott.
Ha csak a puszta hírt akarnánk közölni, valahogy így kezdenénk: Kaposvár új arculata mindössze két nappal a publikálása után bekerült a Best of Behance válogatásba. Ez persze igaz is, örülünk is a gyors sikernek, de ne álljunk meg ennyinél, mert a 64 ezres Somogy megyei város új, egységes arculata ennél sokkal többet rejt.
„Az embereknek a városarculatról többnyire az ugrik be, hogy kell egy logó, meg néhány kapcsolódó elem” – magyarázza Kiss, aki ezzel szemben stratégiai szinten kezdett gondolkodni az arculatról.
„Számomra egyértelmű volt, hogy nem csak egy tipikus, logó-alapú identitásrendszert akarok, hanem valami sokkal átfogóbbat – így a designer. – Ám éppen ennek a végiggondolása volt a legnagyobb kihívás: Mit jelent valójában a city branding?”
Megpróbálta megfogalmazni és lefektetni a város vizuális identitásának stratégiai pontjait. A branding fontos sarokköve például az egyik legnagyobb magyar festő, a kaposvári születésű Rippl-Rónai József, míg a logót a város szíve, a Kossuth tér ihlette, amelyet minden odalátogató és ott lakó jól ismer.
A tervezés során folyamatosan egyeztetett az érintettekkel, az önkormányzat illetékesei mellett időnként helyi vállalkozókkal is, akik alapvetően nyitottan fogadták a kezdeményezést. Ahhoz ugyanakkor, hogy az emberek meggyőzhetőek legyenek, mintaprojektek kellettek, mert nehéz a vizualitásról jó példák nélkül beszélgetni. Így készült el például a Gard’Ann névre hallgató cukrászda belső tere és arculata is. Ezzel párhuzamosan dolgozott a városi vizuális elemeken is, amelyek szintén rendkívül szerteágazóak, és a legkülönfélébb platformon jelennek meg (online, szuvenír, élelmiszer ipari termékek, utcanévtáblák).
„Szeretném, ha az emberek felismernék, miért fontos a vizualizáció, amelynek segítségével sokkal vonzóbbá, izgalmasabbá varázsolhatunk egy várost” – mondja Kiss.
A design információt és identitást is hordozhat, amire esetünkben a színösszeállítás az egyik legjobb példa. Miként lett a sárga (pardon: RGB: 254, 221, 0) Kaposvár új arculatában meghatározó? Rippl-Rónai egyik kedvenc színe volt, amiről 1911-ben megjelent kötetében ír: „Ilyen színek vesznek körül bennünket újabb kaposvári házamban s kertjében. Igen megszerettem a skarlátvörös zsálya s a piros szimpla muskátli mellett a tiszta fehér színű virágokat, de még jobban a krómsárga cíniákat. Ennél a sárgánál melegebb, hogy ne mondjam, forróbb színt nem ismerek. Ezeket a színeket keresem most, szinte gyűjtöm, lakásomban is, tárgyakon, kendőkön, falakon. A falak színei közt is ezt az egészen világossárgát szeretem a legjobban: az egyik oldalán csupa-ablak műhelyem falai is ezzel vannak befestve, sőt még ilyen szobában alszom is.”
Rippl-Rónai hangsúlyos szerepéről írtunk már, érdemes vetni egy pillantást az arculat hozzá kapcsolódó elemeire is, már csak azért is, mert azok egy decens kis folyamatábrában szerepelnek – az ábra egésze megmutatja, mennyire szisztematikus és alapos munkát végzett Kiss.
Természetesen mások is hozzájárultak a projekthez, a legfontosabb Kovács Kristóf (city brand referens) és Pintér Rómeó (képviselő) nevét említeni. Ahogy Kiss fogalmazott, „az elmúlt három évben Kristóf rutinos grafikussá vált, míg Rómeó kiváló fotókat készített, hozzá köthető minden, a brandinggel kapcsolatos és az online platformokra felkerülő városi fotó.”
Két hónapja Oslo új arculatáról írtunk, amely évente ötmillió dollárt takarít meg a városnak.
Ha tetszett a cikk, és szeretnél előfizetni magazinunkra, itt teheted meg.
